Makronóm: elfogadták a költségvetést

A kormány a stabilitásra törekszik, de sok a kockázat és a bizonytalanság

2022. július 19. 16:57
Az Országgyűlés a mai ülésen elfogadta a 2023-as költségvetést. A külső környezet változását figyelembe véve ugyanakkor, mintha túl korai lenne a következő évi büdzsé elfogadása.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

A külső környezet változásai, a pandémiából való kilábalás és a háború jelentette sokkok miatt élénk érdeklődés övezte a 2023-as költségvetés tervezetét. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke például jónéhány kockázati tényezőre hívta fel a kormány figyelmét, de ennek ellenére a Tanács nem blokkolta a költségvetés elfogadását. Az ország működőképessége és stabilitása szempontjából ugyan kulcsfontosságú a központi költségvetés elfogadása megfelelő időben, viszont a jelenlegi környezetet szemlélve talán túl korai időpontban került erre sor – habár igaz, utólagosan van mód korrekciókra. A költségvetés viszont tartalmaz olyan korábbi tényszámokat, amelyek már nem állnak: ilyen a 4,1 százalékos GDP-növekedés, az 5,2 százalékos inflációs várakozás, a 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycél, a kiadások csökkentésének folytatása, valamint a 2022-ben megemelt különadók megtartása, amivel eredetileg 2000 milliárd forintos költségvetési kiigazítás valósult volna meg a következő évben.

Vannak kockázatok

A zárószavazás előtt Kovács Árpád felhívta a képviselők figyelmét a kockázatokra, mint az infláció, a világgazdasági növekedés lassulása, a háború következményei, az energiaárak elszabadulása, az egyensúly felborulása, valamint az Európai Unióval való megállapodás elhúzódása. Ezeket azért fontos kiemelni, mert növelik az előzetesen tervezettnél nagyobb deficit és államadósság kialakulásának kockázatát. Éppen ezen okoknál fogva Kovács Árpád ezekre a kockázatokra alternatív forgatókönyvek tervezését javasolta a kormány számára.

A törvényjavaslat benyújtása óta eltelt idő változásait jelzi az is, hogy a kiadási előírások összességében 170 milliárd forinttal nőttek. Ugyanakkor ezt egyrészt valamelyest ellensúlyozzák a növekvő bevételek, ezen belül is leginkább a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek. A Tanács ezen kívül azt is megjegyezte, hogy kockázatot jelent az egyéb vegyes kiadások nagyarányú mérséklése, mivel egy felülről nyitott kiadási előirányzatról beszélünk.

A lassuló gazdasági növekedés és az infláció azért fontos, mert közvetlenül érinti az adósságmutatót, az Európai Bizottsággal való megállapodás tető alá hozása pedig a forint árfolyam és a deficit szempontjából lényeges.

Ez utóbbi területen a kormányzati megengedő lépések pozitívak az utóbbi időszakban. Habár összességében nézve az államadósságcsökkentő politika folytatása nincs veszélynek kitéve, de fennállnak explicit és implicit költségek egyaránt. A frissen bejelentett kormányzati intézkedések következtében, mint a KATA és a rezsicsökkentés átalakítása, ugyanakkor a költségvetés egyensúlyának javulása várható. A KATA módosítása végeredményben, mivel javítja az egyensúlyt, a következő évi költségvetési egyenleget is javítja.

Az Országgyűlés végül 135 igen és 54 nem szavazattal elfogadta a 2023. évi központi költségvetést.

Kiemelten fontos területek

A költségvetés struktúrájával, az összegekkel probléma nincsen. Az elfogadás időbelisége kapcsán érdemes kritikát megfogalmazni, hiszen a világgazdasági környezet a benyújtás óta is már jelentős változásokon ment keresztül. Ez ugyanakkor nem jelenthet problémát, ha a kormány a költségvetést képes rugalmasan kezelni: nem az első példa lenne arra, hogy utólagos kiigazításokra kerül sor a központi költségvetésben. A kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania több területre a költségvetés tekintetében, amelyek kockázatot rejthetnek magukban. Ilyen például az a tény, hogy a következő évben gyengébb GDP-növekedés várható, magasabb inflációval, amelynek a tetőzését jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen belőni.

A kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania a romló folyó fizetési mérlegre és a magasabb deficitre – habár ez nem magyar sajátosság, hiszen például Németországban is markáns romlásnak lehetünk szemtanúi ezen a területen. A forint euróval szembeni árfolyamán az Európai Bizottsággal való megállapodás sokat segíthetne. A megállapodás a közelmúlt eseményeit figyelembe véve mintha egyre közelebb kerülne, ami egy markáns erősödést jelenthetne az árfolyamban.

Továbbá figyelemmel kell kísérni a magasabb kamat- és hozamkörnyezetet, és ebből fakadóan a magasabb kamatkiadásokat is, de ide kapcsolódik az MNB problémája is: a jegybank veszteségének megtérítése minden bizonnyal magasabb lesz az eddigieknél. Elég csak azt figyelembe venni, hogy egy bázispontos kamatemelés önmagában mintegy 100 milliárd forintos veszteséggel párosul. Ezeken felül pedig egyértelmű, hogy a kormánynak folyamatosan ügyelnie kell az egyre emelkedő energiaárakra is, habár erre a ráhatása minimális, mivel az emelkedést a szomszédunkban zajló konfliktus fűti.

Összességében jelenleg óriási a bizonytalanság a világgazdasági környezet gyors és kiszámíthatatlan változásai miatt is. Azt sem tudni biztosan, hogy az Európai Bizottsággal képes-e megállapodni a magyar kormány – vannak erre biztató jelek – és ha igen, akkor mikor. Amennyiben ez nem sikerülne, tovább kell folytatni a beruházások visszavágását, ami ugyanakkor a GDP-növekedésre hatna negatívan, de a forint árfolyama is tovább szárnyalna. A kormány szándéka szerint a költségvetés megbomlott egyensúlyát szeretnék helyreállítani, illetve stabilizálni, amire a különadókkal, a KATA és a rezsicsökkentés átalakításával teljesen adott a lehetőség a fentebb ismertetett kockázatokkal együtt is.

Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés