Sokan nem örülnek: közelebb lettünk egy lépéssel az autóipar karbonsemlegességéhez

2022. június 29. 18:01

Írta: Takács Zsolt
Az EU környezetvédelmi miniszterei több mint 16 órán át tartó tárgyalás után megegyeztek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályjavaslatokról. 2035-től kezdve csak olyan új személygépkocsik és furgonok gyártása lesz megengedett, amelyek CO2-kibocsátása nulla.

Az Európai Unió 27 tagállamának környezetvédelmi miniszterei szerdán kora reggel megállapodtak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről.

A több mint 16 órán át tartó tárgyalást követően végül döntöttek a miniszterek a javasolt éghajlat-változási jogszabályokról, mivel Olaszország, Szlovákia és más államok azt akarták, hogy a kivezetést 2040-re halasszák. A döntéshozók kompromisszumot kötöttek az új, fosszilis tüzelőanyaggal működő autók értékesítésének 2035-től történő fokozatos megszüntetéséről. A miniszterek arra kérték Brüsszelt, hogy 2026-ra értékelje, hogy a hibrid járművek is megfelelnek-e a célnak. Ez Várkonyi Gábor, autóipari szakértő szerint

nem egy valós kompromisszum, hanem a Német Szabaddemokrata Párt kisebb győzelme.

A szakértő azt mondja: az autólobbi a dízelbotrány óta elvesztette szavahihetőségét, és nem tudnak valós nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

„A Tanács megállapodott abban is, hogy 2035-ig 100 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentési célt vezet be az új személygépkocsik és kisteherautók esetében” – áll a miniszterek közleményében.

A 2035-ös javaslatot úgy alakították ki, hogy elméletileg bármilyen típusú autótechnológia, például hibridek vagy fenntartható üzemanyaggal működő autók megfeleljenek a célnak, amennyiben az autónak nincs szén-dioxid-kibocsátása.

Ez még nem a vég

A végleges kompromisszumról most az Európai Parlamenttel kell tárgyalni, amely szintén támogatja a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítésének teljes betiltását 2035-től.

A miniszterek közös álláspontot fogadtak el öt olyan jogszabályról, amelyet tavaly az Európai Bizottság terjesztett elő.

„Az éghajlati válság és annak következményei egyértelműek, ezért a politika megkerülhetetlen” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke.

Németország támogatja a fokozatos kivonást, de egy kis módosítással

Az uniós miniszterek nyilatkozata annak fényében született meg, hogy a német kormánykoalíció támogatta a belső égésű motorok fokozatos kivezetését azzal a feltétellel, hogy a CO2-semleges üzemanyaggal működő új autók értékesítése 2035 után is folytatódhat.

A belső égésű motorok esetleges betiltásáról szóló vita különösen Németországban, az unió legnagyobb autópiacán ütközött ellenállásba.

„Az EU tagállamai elsöprő többséggel megszavazták, hogy 2035-től csak olyan személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek közlekedhessenek, amelyek nem bocsátanak ki szén-dioxidot” – mondta Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter.

„Ez egyértelmű jelzés, hogy el kell érnünk az éghajlati célokat. Emellett megadja az autóiparnak azt a tervezési biztonságot, amelyre szüksége van" – tette hozzá a miniszter. Ezzel egyetért Várkonyi Gábor is, aki szerint

„már túl vagyunk azon a ponton, hogy vissza lehessen csinálni azt a rombolást, amit a szabályozók végeztek ezen a piacon.

Most már a gyártók többségének jobb, ha az EU szépen végig finanszírozza a nagy átállást”.

A Volkswagen nem boldog

A jogszabályváltozásra reagálva a Volkswagen egy magas rangú vezetője elmondta: óriási kihívást fog jelenteni, hogy elegendő akkumulátort állítsanak elő a célok eléréséhez szükséges elektromos autókhoz.

„Ez egy kihívást jelentő cél, de úgy gondoljuk, hogy megvalósítható” – mondta a VW pénzügyi igazgatója, Arno Antlitz egy interjújában. „A legnagyobb kihívást nem az autógyárak átalakítása és felfuttatása jelenti. A legnagyobb kihívást jelentő téma az akkumulátor-ellátási lánc felpörgetése lesz” – tette hozzá Antlitz.

A VW azt nyilatkozta, hogy 2035-ig leállítja a belső égésű motoros autók értékesítését a régióban, de néhány, az elektromos autók fejlesztésében lemaradottabb autógyártók, mint például

a Toyota, nehezen tudná teljesíteni a célt.

A japán autógyártó még nem nyilatkozott az ügyben.

A nagyobb autógyártók versenyt futnak az akkumulátorcellák beszerzéséért, de az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyag megtalálása még nagyobb problémát jelenthet – írja a Reuters. Ha nem sikerül megfelelő lítium-, nikkel-, mangán- vagy kobaltkészleteket beszerezni, az lassíthatja az elektromos járművekre való átállást, drágíthatja a járműveket, és veszélyeztetheti az autógyártók haszonkulcsát. A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares a múlt hónapban azt mondta, hogy várakozásai szerint

az akkumulátorok hiánya 2024-2025-ben fogja elérni az autóipart,

mivel a gyártók megpróbálják felpörgetni az elektromos járművek értékesítését, aminek kiszolgálásra új akkumulátorgyárakat építenek.

Kína köszöni szépen, bejött a terve

Kína okosan az elektromos autógyártás irányába csalogatta az uniót, hogy aztán a megállíthatatlan folyamatokat elindító EU-s döntések megszületése után ütemet váltsanak és újra előtérbe kerüljenek a modern és környezetkímélő belső égésű motorok – mondta el nemrég a Makronómnak Várkonyi Gábor. Az autópiaci szakértő a blogjában is felhívja a figyelmet arra, hogy az EU zéró-kibocsátás politikája azt eredményezheti, hogy óriási nyersanyagfüggőség fog kialakulni, valamint a feltörekvő, nagytőkés kínai autóipar – ahol nem rendeleti úton szabályozzák az elektromos autózás terjedését, hanem csak klímacélokat határoztak meg – el fogja szívni az európai mérnököket.

Szociális Éghajlatvédelmi Alap a láthatáron

A megállapodás egy másik pontja szerint létrejön egy 59 milliárd eurós Szociális Éghajlatvédelmi Alap, amely az alacsony jövedelmű polgárokat védi a szén-dioxid-politika okozta energiaköltségek emelkedésétől.

Minden uniós tagállam javaslatot nyújthat majd be az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy ezt a pénzt hogyan lehet az emberek megsegítésére fordítani, például a lakások energiahatékonyságának növelésére vagy új, nulla kibocsátású közlekedési eszközök beszerzésének támogatására.

„A megújuló energiára való áttérés csökkenteni fogja a számlákat, de sokaknak szükségük lesz némi támogatásra, hogy eljussanak odáig" – tette hozzá Timmermans.

Nyilvánvalóan Litvánia, Lettország és Lengyelország még nagyobb alap létrehozását szorgalmazta, míg Finnország, Dánia és Hollandia – gazdagabb országok, amelyek többet fizetnének be az alapba, mint amennyit kapnának belőle – kisebb alap létrehozását szorgalmazta.

(Borítókép: MTI Fotó: Kovács Tamás)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés