Makronóm: kamatemelés

Egy új világrend felé: a jegybankok világszerte emelik a kamatokat

2022. június 26. 22:28
Az utóbbi időszak rendkívüli feszültségeket hozott globálisan: világjárvány, orosz-ukrán háború, energia- és élelmiszerválság, válság Srí Lankában, infláció, és még nem tudni, hogy a viszonylag új majomhimlő okozhat-e ismételt lezárásokat. Ezek a feszültségek nem meglepő módon hatással voltak a világgazdaságra is, gyökeres változásokat elindítva. A globális környezet jó láthatóan változás előtt áll, a fejlett világ jegybankjai ennek a változásnak a jegyében kezdték el emelni a kamatokat.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

Hatalmas változások előtt áll a globális gazdaság, amit az is alátámaszt, hogy a központi bankok világszerte szigorításokba kezdtek, legyen szó az Amerikai Egyesült Államokról vagy éppen az Eurózónáról. Kérdés, hogy a magasabb kamatokra, hogyan és milyen módon fognak reagálni a háztartások és a vállalkozások, hiszen már régóta élvezték az alacsony hitelfelvételi költségeket. A globális környezet ilyen irányú átalakulása hatással lesz az üzleti szektorra és a fogyasztókra is világszerte.

A FED az elmúlt 30 év legnagyobb kamatemelésére készül

Az Amerikai Egyesült Államok jegybankja a FED – Federal Reserve – bejelentése szerint az elmúlt 30 év legnagyobb kamatemelésére készül, amit a fogyasztói árak dinamikus és egyelőre szűnni nem akaró emelkedése indokol. Az amerikai központi bank ezzel az irányadó kamatláb célsávjának tetejét 75 bázisponttal 1,75 százalékra emelte.

Ez elég szigorú lépésnek tekinthető, hiszen ekkora kamatemelésre 1994 óta nem volt példa.

Ez az emelés azonban nem volt előzmény nélküli az országban, hiszen március óta ez a harmadik ilyen esemény. Az előzményekhez hozzátartozik még az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok a világjárvány kitörésekor az előző évben csökkentette a kamatlábakat ezzel is támogatva a gazdaságát. Az idei évben pedig először márciusban emelte a kamatokat 0,25 százalékponttal, majd májusban további 0,5 százalékponttal.

A mostani emelést az előző havi váratlanul megugró infláció tette elkerülhetetlenné. Az inflációt elsősorban a háború okozza szerte a világon, így háborús inflációról beszélhetünk, amit jelez az is, hogy a konfliktus közelében lévő országokban ugrott meg leginkább az inflációs ráta – így többnyire a balti államokban. A számok önmagukért beszélnek: Észtországban 20,1, Litvániában 18,5, Lettországban 16,8 százalékos inflációt mértek, de a konfliktus közvetlen közelében lévő közép-európai országokban is elég magas mutatókat figyelhetünk meg: Csehországban 15,2, Bulgáriában 13, 4, Lengyelországban 12,8, Romániában 12,4, Szlovákiában 11,8 százalékos inflációt mértek. Ehhez képest a magyarországi 10,8 százalékos infláció alacsonynak mondható, ami nagyrészt az árstopoknak és a rezsicsökkentésnek köszönhető.

Az amerikai központi bankra visszatérve, az Amerikai Egyesült Államokban májusban az infláció elérte a 8,6 százalékot, ami szokatlanul nagynak számít. Legutóbb 1981-ben volt precedens ilyen gyors emelkedésre infláció tekintetében, és habár korábban a májusi kamatemeléskor nem terveztek további nagyarányú emeléseket, az emelkedő infláció ezt elkerülhetetlenné tette. A kamatemelések ezt az egyre gyorsuló tendenciát lennének hivatottak megfékezni, de legalábbis lassítani, viszont a folyamatos emelések a gazdaság előtt álló bizonytalanságot is növelik. Az emelésektől azt várják, hogy mivel drágítják a hitelfelvételt, a kereslet lehűl és csökken a gazdasági aktivitás, ami elméletileg az árnyomást is mérsékli.

A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve az sem zárható ki, hogy a FED által a bankoktól felszámított hitelkamat az idei év végére elérheti a 3,4 százalékot, a következő év végére pedig a 3,8 százalékot. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ezek az előrejelzések rendkívül gyorsan szoktak változni, ami annyit tesz, hogy ezek a számok nem vehetők biztosra, amit az is jelez, hogy például idén márciusban még 1,9 százalékos kamatot várt a FED az idei év végére. Ezeket az emeléseket a fogyasztók alapvetően a hitelkártyák és a hitelek magasabb költségeiben fogják megérezni.

Bizonyos tekintetben viszont a FED-nek is felelőssége van abban, hogy ennyire megindult az infláció, mivel az előző évben elutasították az áremeléseket, akkor arra hivatkozva, hogy ez csupán az ellátási láncok fennakadásával kapcsolatos átmeneti probléma. Az infláció azóta amerikai vonatkozásban alapvetően két tényező megléte miatt volt képes felfutni: az egyik Kína koronavírus miatti leállásai, a másik az Ukrajnában egyre inkább elhúzódó háború. Újabban pedig azzal védi magát az amerikai központi bank, hogy az inflációt számos erő mozgatja, ami kívül áll a jegybank irányításán, mint a háború.

A megkésett cselekvésnek viszont ára is van: mivel az elhalasztott döntést most agresszívebb lépésekkel igyekeznek kompenzálni, így fennáll a veszélye annak, hogy ezek gazdasági visszaesést fognak eredményezni nem kizárva a munkanélküliség növekedését. Az amerikai központi bank így korábbi elhalasztott cselekvései következményeinek esett áldozatául, és ezért is próbál kétségbeesetten felzárkózni. Így habár a FED elkötelezett a minél gyorsabb felzárkózás, az infláció recesszió nélküli letörése iránt, ennek megvalósítása egy inflációs hitelességi teszt is lesz a számukra.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezeknek a céloknak a megvalósítása nagyrészt olyan kínálati tényezőktől függ, amelyekre a jegybanknak nincs ráhatása. A jegybank eddigi mennyiségi szigorítása és annak üteme azonban ezt követően is változatlan lesz. Ugyanakkor a gazdasági stabilitáshoz való visszatérés csak az áremelések feletti ellenőrzés megszerzésével valósítható meg.

A FED előrejelzései annak ellenére, hogy a vélekedés szerint az Amerikai Egyesült Államok fel van készülve a romló mutatók kezelésére, nem túl biztatóak.  Az inflációs prognózist felfelé, a gazdasági növekedést (GDP) lefelé módosították 2022-re és 2023-ra vonatkozóan. Ezt tisztán alátámasztják a tisztségviselők várakozásai is. Márciusban 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítottak, ezzel szemben jelenleg csupán 1,7 százalékkal számolnak. A munkanélküliség vonatkozásában sem biztatóak a várakozások, hiszen a jelenlegi 3,6 százalékos munkanélküliség ráta emelkedését várják 3,7 százalékra, 2024-re pedig 4,1 százalékra.

Mivel az Amerikai Egyesült Államok esetében a világ egyik vezető gazdasági hatalmáról beszélhetünk, így a FED kamatemelése globálisan is érezhetővé vált. A kamatemeléssel a bankoktól felvett hitelkamat visszatért a pandémia előtti szintre, ami történelmileg viszonylag alacsonynak számít. Az emelések globális hatásai már most éreztetik hatásukat. A kamatemelés és így a magasabb kamatok magukkal hozták a dollár iránti kereslet fellendülését, ez pedig az év elejét véve alapul 10 százalékos emelkedést jelent ezideáig. Ez a hatás nyomást gyakorolt több országra, főleg azokra az országokra, ahol nagyobb mennyiségű adósság van dollárban denominálva, amelyek jellemzően a feltörekvő piacokat érintik.

Az Amerikai Egyesült Államokban összességében ezzel egyidőben a pénzügyi piacok lecsúsztak. Ezt az állítást alátámasztja, hogy az S&P 500 tőzsdeindex – amely 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamának súlyozott átlagát követi – az értékének az 1/5 részét veszítette el év eleje óta, de emellett a dollár is gyengülésnek indult. Ezt az infláció és a dollár árfolyamának emelkedése okozza, ami a multinacionális cégek profitját rontja.

De más területeken is visszaesés volt tapasztalható. A lakáspiacon markánsan látszik a lakáseladások lelassulása, amelynek egyszerű oka az, hogy a jelzáloghitelek kamatlábai követik a FED magasabb kamatát. A kiskereskedelmi szektorban is visszaesés érvényesült az előző hónapban. A kiskereskedelemben tapasztalható visszaesés az emelkedő benzinköltségeknek és a nagyobb tételek (pl. autók) halasztott vásárlásának volt köszönhető.

Összességében az amerikai központi bank nagyarányú kamatemelését követően is bizonytalanok az amerikai gazdaság jövőbeli kilátásai. A jegybank előrejelzései szerint az elkövetkező üléseken a kamatemelés mértékét a beérkező inflációs adatok fogják meghatározni, de nem zárják ki, hogy júliusban még szükség lehet egy 50 vagy 75 bázispontos emelésre. Habár egyelőre nincs a láthatáron egy komolyabb reálgazdasági lassulás, sem pedig egy ár-bér spirál kialakulása, ennek ellenére a kamatemelésre megvan a kellő tér, amellyel a cél a kereslet mérséklődése lenne. Az amerikai központi bank legközelebb július 27-én tart kamatdöntő ülést.

Az Eurózónában 11 év után emelkednek a kamatok

Az Európai Központi Bank is szigorírtásba fog kezdeni rövid időn belül, hiszen a bejelentés szerint júliusban 25 bázisponttal tervezi emelni az irányadó kamatait. Ehhez hasonlóra legutóbb 11 éve volt példa. Ezt az tette indokolttá, hogy az euróövezetben az utóbbi időszakban, többek között a háború miatt felfutott az infláció, és ennek letörését tervezik kezelni az emeléssel. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy a kötvényvásárlást ösztönző programjukat július 1-i határidővel be fogják fejezni.

Az infláció a legutóbbi becslés szerint az Eurózónában 8,1 százalék. Az Eurózóna esetében egy átlagról beszélhetünk, ezt a számot pedig az ukrajnai konfliktushoz közel eső államok kiugróan magas inflációs rátája húzza felfelé. Ez a 8,1 százalékos arány jelentősen meghaladja az Európai Központi Bank célját. Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa eredetileg 2 százalékos inflációs célt határozott meg középtávon, az ehhez való visszatérés első lépését jelenti a következő hónap 25 bázispontos emelése.

Az Európai Központi Bank irányadó kamata jelenleg -0,50 százalék. Legutóbb a globális pénzügyi válságból való kilábalás időszakában, 2011-ben emeltek kamatot. A mostani kamatemelés miatt szeptember végére már nullán vagy afeletti szinten állhat az irányadó kamat. 

Az előző május havi infláció felfutását elsősorban az energia- és élelmiszerárak dinamikus emelkedése fűtötte, viszont ez az inflációs nyomás kiszélesedett és felerősödött, aminek eredményeképpen több áru és szolgáltatás ára is emelkedett. Ha az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítunk, akkor jól láthatjuk, hogy közel 40 százalékkal, az élelmiszerárak 7,5 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi egyébként az ukrajnai háború élelmiszerellátásra gyakorolt hatásának köszönhető, hiszen a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőr országában, Ukrajnában, nagyságrendileg 20-25 millió tonnányi gabona ragadt bent.

Ez az inflációs nyomás eredményezte azt, hogy az Európai Központi Bank a 2022-es évre vonatkozó inflációs becslését 6,8 százalékra emelte, viszont azzal számolnak, hogy a problémát rövid időn belül képesek orvosolni, hiszen a következő évre már 3,5 százalékot, 2024-re pedig 2,1 százalékot várnak.

De ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank módosította az Eurózóna növekedési előrejelzését, vagyis inkább csökkentette: az idei évre az eredetileg tervezett 3,7 százalékos növekedést 0,9 százalékponttal 2,8 százalékra, a következő évre vonatkozó növekedési várakozásokat pedig 2,8 százalékról 0,7 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette.

Az inflációt nyilvánvalóan egy egyszeri kamatemelés nem fogja megfékezni, így az ténykérdés, hogy az infláció egyelőre nemkívánatos módon magas marad. A magas megélhetési költségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az előrejelzések szerint az Eurózóna gazdasági növekedése az év második felében le fog lassulni, egyre valószínűbbé téve a recessziót. Így összességében a magas inflációs kilátással, magasabb kamatlábakkal és a gazdasági növekedés megtorpanásával együtt az Európai Központi Bank egy rég nem látott stagflációs fenyegetéssel kénytelen szembenézni.

Az Egyesült Királyság is csatlakozik a sorhoz

Az Egyesült Királyságban a Bank of England is kamatemeléssel válaszolt a kihívásokra. A kamatemelés az elmúlt 13 év legmagasabb szintjére, 1 százalékra emelte a kamatlábakat. Ez december óta az ötödik kamatemelés a szigetországban. Ezzel 2009 óta először fordul elő, hogy az irányadó kamat 1 százalék fölé kúszik. Az ilyen léptékű emelésre szintén az infláció ad kellő magyarázatot, hiszen az Egyesült Királyságban áprilisban 9 százalékkal nőttek meg a fogyasztói árak.

De nem csak a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England folyamodott kamatemeléshez. Ebbe a trendbe illeszkedik Brazília, Kanada és Ausztrália is, ahol a jegybankok szintén kamatemelést hajtottak végre.

Borítókép: MTI/ AP/ Alberto Pezzali
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés