Amerikai sztárközgazdász fakadt ki: a bérnövekedés messze elmarad az inflációtól

2022. május 31. 8:51

Írta: Takács Zsolt
Ha a bérnövekedés hajtja az inflációt, miért csökken a munkavállalók jövedelemhányada? – teszi fel a kérdést az amerikai sztárközgazdász.

A közelmúltban megugró inflációval kapcsolatban az a közkeletű nézet, hogy a túlságosan feszes munkaerőpiac gyors bérnövekedéshez vezetett, ami viszont arra kényszeríti a vállalatokat, hogy emeljék az árakat. A magasabb árak viszont a munkavállalókat magasabb bérek követelésére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és

hamarosan kétszámjegyű inflációhoz vezethet

– írja Dean Baker, amerikai közgazdász.

Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van: a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent. A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.
ére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és hamarosan kétszámjegyű inflációhoz vezethet – írja Dean Baker amerikai közgazdász.

Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van:

a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent.

A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.

A nettó vállalati jövedelem munkavállalói részesedése csökken

Amint látható, a vállalati jövedelmek bérhányada fokozatosan helyreállt a 2014-es mélypontról. Azonban 2021-ben éles fordulatot látunk: a bérhányad 76,1 százalékról 73,7 százalékra csökken, ami 2,4 százalékpontos visszaesést jelent. Ennek ellenére egy új tanulmány szerint

a vezető amerikai vezérigazgatók átlagfizetése tavaly 31 százalékkal, rekordszintre, 20 millió dollárra emelkedett.

Az igaz, hogy a COVID-19 világjárvány idején rossz idők jártak a vezérekre, enyhén csökkent a jövedelmük, de a kiesést most végre bepótolhatták, a vállalatok részvényjuttatásokkal és készpénzes bónuszokkal halmozták el a vezetőket.

„Talán néhány közgazdász tud olyan történetet mesélni, amelyben a gyors bérnövekedés még akkor is az infláció motorja, amikor a jövedelmek bérhányada csökken, de én nem vagyok olyan „jó” közgazdász” – írja Baker.

„Számomra ez még mindig olyan esetnek tűnik, amikor a kínálati oldali zavarok, a világjárvány után újrainduló gazdasággal és az ukrajnai háborúval együttesen hajtják az inflációt – tette hozzá a sztárközgazdász.

Ez a nézet összhangban van azzal a ténnyel, hogy az éves infláció 7,5 százalékos volt az Európai Unióban. Az EU országaiban nem volt akkora a támogatások összege, mint az Egyesült Államokban, és a legtöbb mérés szerint az EU munkaerőpiaca nem is olyan feszes, mint az USA-ban.

(Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés