Hihetetlen bérrobbanás bizonyítja, hogy Magyarországon nagyon megéri tanulni

2022. május 31. 9:30
​​​​​​​Egy ország gazdasága csak akkor tud sikeres lenni, ha megbecsüli a tudást. Az elmúlt években komoly lépést tettünk előre ebben a tekintetben.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Mahatma Gandhi híres mondása szerint éljünk úgy, mintha holnap meghalnánk, és tanuljunk úgy, mintha örökké élnénk. A magunk művelésére, elménk pallérozására fordított energia több szinten is megtérül. Egyéni szinten a karrierünket, kereseti lehetőségeinket tudjuk javítani vele. Társadalmi szinten pedig a gazdaság hatékonysága, a GDP és az államháztartás is hasznát látja az állampolgárok fejlődésének. Lényeges azonban, hogy e két szint közöl egyik sem működik a másik nélkül. A társadalom csak akkor fog profitálni az egyének fejlődéséből, ha az egyes állampolgárok motiváltak a tanulásra. Ez viszont csak akkor történhet meg, ha a többlet tudás makroszinten is hasznos.

Az egyéni motivációról jó képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogyan boldogulnak a jól kereső állampolgárok az egyes országokban.

Ennek megállapítására az Eurostat nettó kereset mutatóját fogjuk használni, melynek vásárlóerő-paritáson számított, azaz az egyes országokban mért árszinttel korrigált értékeit vesszük majd figyelembe. Az Eurostat a nettó béreket jellemzően az alacsony vagy átlagos keresetű egyénekre számítja. Elemzésünk szempontjából így egyetlen kategória érdekes, ez pedig az átlagos jövedelem 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalóké.

Az 1. ábra mutatja a mutató értékeinek alakulását a régióban (kiegészítve Görögországgal és Portugáliával). Mint ahogyan azt leolvashatjuk,

a jól kereső magyar munkavállalók többet vásárolhatnak jövedelmükből, mint a szlovák, a bolgár, a horvát, a lett, a román, a portugál vagy a görög alkalmazottak.

Nálunk jobban keresnek viszont a szlovének, a litvánok, a csehek, az észtek és a lengyelek.

1. ábra: Az átlagbér 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalók jövedelme vásárlóerő-paritáson számolva 2021-ben. Forrás: Eurostat.

Magyarország helyzetének értékeléséhez érdemes megvizsgálni, honnan indultunk. Mivel a 2010-ben hatalomra kerülő jobbközép kormány számos területen változtatott a gazdaságpolitikán és az adórendszeren, így az összevetés bázisévének egyértelműen 2009 választása adja magát. Az Eurostat adatai szerint ekkor csupán három országban, Bulgáriában, Lettországban és Romániában kerestek kevesebbet a jól képzett munkavállalók, mint Magyarországon. A most már mögöttünk álló szlovákok 2009-ben még 25 százalékkal többet vásárolhattak a jövedelmükből, mint a magyarok, a portugálok 69 százalékkal voltak előttünk, a görögök pedig közel 2,5-szer annyit kerestek, mint a magyarok.

De jelentősen javult a magasan képzett magyar munkavállalók relatív helyzete az előttünk álló országokhoz képest is.

A ma nálunk mindössze 3 százalékkal jobban kereső szlovének is még 50 százalékkal jobb helyzetben voltak 2009-ben. 12 évvel ezelőtt az olaszok több mint 120, a spanyolok több mint 140 százalékkal többet kerestek, mint a magyarok, ma viszont már csupán 30 százalék az előnyük hozzánk képest. Az osztrákok jövedelme 190 százalékkal volt a magyaroké felett 2009-ben, 2021-re ez az előny 80 százalékra apadt.

A magyar helyzet drámai javulása mögött az elmúlt évek európai viszonylatban is jelentősnek számító bérdinamikája áll.

Ahogyan a 2. ábra is mutatja, a 2016 és 2021 közötti öt évben 34,8 százalékkal növekedett a jól kereső magyar munkavállalók által megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége. Ennél jobb mutatót csak a litvánok, a lettek és a románok tudtak produkálni. Azonban igazából csak a litvánok teljesítménye tekinthető jobbnak Magyarországénál, hiszen a lettek és a románok bérezése a jelentősebb emelkedés ellenére is egyértelműen a magyaroké alatt van még.

2. ábra: Az átlagbér 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalók vásárlóerő-paritáson számolt jövedelmének változása 2016 és 2021 között. Forrás: Eurostat.

A magyar bérnövekedés a V4-en belül is kimagaslónak számít.

A mi 34,8 százalékos jövedelembővülésünk több mint 4,5-szerese a szlovákoknál mért 7,6 százaléknak, és közel másfélszerese a lengyelek 23,8 és a csehek 25,3 százalékos mutatójának. Ha minden ország tartja az elmúlt öt évben tapasztalt növekedési pályát, akkor a magyar bérek 2023-ban fogják elhagyni a szlovén, 2025-ben az észt, 2027-ben a cseh és 2031-ben a lengyel kereseteket.

Magyarország sokkal vonzóbb a tehetségek számára, mint korábban

A bérek alakulásának egyéni és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentősége van. Az pedig különösen fontos, hogy a jól képzett, magasan kvalifikált munkavállalók keresete vonzó legyen, hiszen ez határozza meg azt, hogy egy adott ország mennyire vonzó a legnagyobb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számára. Ezen szempontok szerint Magyarország kiválóan teljesített az elmúlt években. Míg 2009-ben csupán három olyan európai ország volt, ahol a jól kereső munkavállalóknak rosszabb volt a helyzete, mint nálunk, addig 2021-re Portugáliával és Görögországgal együtt már hét másik államot utasítottunk magunk mögé. Az elmúlt évek bérnövekedési ütemét kivetítve pedig

komoly esélye van annak, hogy Magyarország a jövőben még vonzóbb hely lesz a magasan kvalifikált szakemberek számára.

(Címlap: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor) 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés