Hamarosan fel fogják osztani a világűrt, és Magyarország is ott lehet a tárgyalóasztalnál

2022. május 11. 7:50
A globális, kooperációs alapú űriparnak és űrkutatásnak gyakorlatilag vége, a területen hidegháborús viszonyoknak megfelelő visszarendeződés látszik, ami a magánvállalkozások erősödésével még jobban megbolygatta a viszonyokat – mondta a Makronómnak Sárhegyi István űripari szakértő és befektető, akit a hazai űrkutatással kapcsolatos tervekről, a tervezett magyar műholdról, valamint az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi változásokról is kérdeztünk.
Dr. Sárhegyi István űrjogász, űripari vállalkozó, iparági szakértő és befektető. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, majd az International Space University-n szerzett képesítést. A CarpathiaSat Zrt. résztulajdonosa, a Remred űripari cég legnagyobb befektetője, a Herius Capital alapkezelő alapítója. Nemzetközi űrjogot oktat a Pécsi Tudományegyetemen.


Milyen régre nyúlik vissza a magyar űrkutatás?

Három fő korszakot tudunk megkülönböztetni. A legmeghatározóbb a rendszerváltás előtti, 70-es, 80-as éveket felölelő interkozmoszos éra volt, amelynek csúcseseményeként Farkas Bertalan az űrbe repült. Ez volt a magyar űrkutatás aranykora. A rendszerváltozásnál aztán minden megváltozott. A 90-es és a 2000-es években a hazai űrkutatás területe – alapvetően a finanszírozás hiánya miatt – mostohagyerekké vált, ennek következménye pedig az lett, hogy hazánk még regionális szinten is meglehetősen lemaradt. Pedig a felhalmozódott know-how óriási örökséget jelentett. Ezt a hagyatékot az aranykorban tevékenyen munkálkodó nagy öregek ápolták, mentették át a jelenbe, amit éppen erre a tudásra építünk. 

A mellőzés időszaka nagyjából 2015-ig tartott, amikor elkezdődött valami. Abban az évben csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez teljes jogú tagként, rá három évre pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Ferencz Orsolya személyében kinevezték Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosát, így a terület végre hivatalos státuszt kapott. Azóta

elkészült a Nemzeti Űrstratégia, komoly iparfejlesztési projektek és programok indultak el,

amelyek közül prioritást élvez a HUNOR, a hazai űrhajósprogram, illetve a CarpathiaSat műholdprogram. 

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa a HUNOR (Hungarian to Orbit) - Magyar Űrhajós Programról tartott sajtótájékoztatón az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Természettudományi Kutatóközpontjában 2022. február 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az a tény, hogy a hazai űrkutatási terület a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, azt jelzi, hogy az állam elkezdett nagyban gondolkodni az iparággal kapcsolatban?

A tárcánál az űrkutatást és űripart kiemelt területként kezelik, hiszen az űrpolitika alapból nagyon fontos diplomáciai eszköz. A konkrét cél az, hogy a kutatási terület fókuszba állítása mellett az ipari szegmens is egyre nagyobb teret kapjon. Az űripar nemzetközi trendjei megfordultak, egy új űrkorszakról beszélhetünk, amelynek hatásai Magyarországot is elérték. Azt a felhalmozott tudást, ami hazánkban jelen van, ideje most már a szó legjobb értelmében véve piacosítani. Az egész iparágra jellemző egyfelől a magánpiac kialakulása, másfelől az, hogy az állam piaci szereplővé válik. Ehhez nekünk is alkalmazkodni kell.

Milyen költségvetéssel dolgozik az állami terület?

Az éves költségvetés fokozatosan nő. 2018-ig évente 2-3 milliárd forint volt a büdzsé, ez jelenleg 9-10 milliárd körül mozog. A projekteket azonban külön zsebből finanszírozzák, a HUNOR-program költségvetése például nagyjából 30 milliárd forint. 

Törvényszerű az állami és a magánszektor együttműködése az űripar területén?

Alaptétel, hogy az állam nélkül a világon sehol nincs űripar.

Bármennyire is azt kommunikálja Elon Musk, hogy a SpaceX magánvállalat, a legnagyobb ügyfelük még mindig a Pentagon, valamint az állami űrügynökség, a NASA. Az állami kontribúció egyszerűen kihagyhatatlan.

Fellövik a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9-es hordozórakétáját a Vandenberg légi támaszpontról 2021. november 23-án. MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

Mire épül a hazai nemzeti űrstratégia?

Több pilléren nyugszik. Az egyik legfontosabb az űripar oktatási szegmensének megerősítése, hiszen utánpótlás nélkül nem lesz űripar. Ezt a hiányosságot Ferencz Orsolya remek érzékkel vette észre, ezért is indult el a minisztérium támogatásával tizenhat egyetemen egy közös interdiszciplináris, űripari képzés, az UniSpace program. Kiemelt szerepet kap a stratégiában a jelenlegi tudás hasznosítása, piacosítása is, valamint az ipari szegmens erősítése. Olyan zászlóshajó-projektek kellenek, amelyek egyszerre húzzák fel mind a kutatói, mind az ipari struktúrát. Ezt szolgálja többek között a HUNOR-program is. Ahhoz pedig, hogy mindezeket egy működőképes finanszírozási környezetbe helyezzük és megfelelő jogi keretrendszerrel lássuk el, olyan szervezetekre van szükség, mint az űripari befektetési alap, aminek a nemzetközi befektetéseken túl az a célja, hogy a magyar ipar, a tudás termékesítését tőkepiaci eszközökkel segítse, illetve létrehozza a magyar és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi ökoszisztémát.

A még felmerülő hiányosságok megszüntetésén segítene egy hazai űrügynökség létrehozása?

Személy szerint üdvözölném egy ilyen szervezet felállítását. Nemzetközi példák mutatják, hogy ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy jól legyen menedzselve és szervezve mind a finanszírozási, mind a kutatási, mind az ipari szegmense az űriparnak, nem beszélve arról, hogy nemzetközi szinten is egycsatornássá tudná tenni a kommunikációt és a nemzeti képviseletet.

Jelen pillanatban hogyan áll a HUNOR-program? Az elindításánál még az orosz kapcsolatrendszer állt az előtérben.

A magyar űrhajós-program esetében az orosz együttműködés kialakulásának nagyon egyszerű oka volt. A kezdeteknél az USA-nak és a SpaceX-nek az ilyen jellegű űrhajós-felbocsátási képessége még fejlesztés alatt állt. Az oroszok voltak az egyetlenek, akik űrbe juttathatták volna a magyar űrhajóst. Időközben ez megváltozott. Amerikában elindult a kereskedelmi alapú űrutazás lehetősége, az Axiom Space vállalat gyakorlatilag űrutazási irodaként működik, a technikai feltételeket pedig a SpaceX biztosítja. Kiváló alkalom kínálkozott arra, hogy a magyar program amerikai együttműködéssel folytatódjon, így az űrhajósunk – szoros kooperációban az Európai Űrügynökséggel – amerikai kontribúcióval és magánvállalatok segítségével fog feljutni a nemzetközi űrállomásra. Orosz kapcsolódás egyáltalán nincs a programban.

A Szojuz MSZ-19 orosz űrhajó személyzete által 2022. március 30-án, a szétkapcsolódás után készített kép a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). MTI/AP/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség

Honnan jött a másik kiemelt projekt, a magyar kommunikációs műhold fejlesztésének ötlete?

A történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza. Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete, az ITU, amely a műholdas frekvenciákért és pályapozíciókért felel,

Magyarországnak is biztosított a világűrben egy 36 000 kilométerre lévő pályaszakaszt.

Ezt azonban a Horn- és később a Gyurcsány-kormány bérbe adta egy izraeli magáncégnek, amely a mai napig használja. A szerződésük két év múlva jár le, szeretnénk kihasználni a lehetőséget. Ezért jött létre az Antenna Hungária, a 4iG, illetve a saját cégem, a New Space Industries alapításával a CarpathiaSat Zrt. A célunk, hogy a saját pályaszakaszunkon a frekvenciákat és a pályapozíciót egy magyar műhold hasznosítsa.

Mennyiben úttörő ez a vállalkozás? Magyar műholdak eddig is voltak a világűrben.

Ez igaz, de a kis, úgynevezett cube satellite-ok, mint a SMOG, az ATL vagy a MASAT, alacsony Föld körüli pályán mozognak, kísérleti jellegű és kutatási tevékenységet végezve, telekommunikációs tevékenységre egyáltalán nem alkalmasak. Nem beszélve arról, hogy egy geostacionárius műhold élettartama akár 20 év is lehet, míg egy cube pár év alatt megsemmisül.

Sárhegyi István

Mennyibe kerül egy ekkora volumenű projekt?

Nincs meghatározott büdzsé, annyi mindentől függ és annyi változó fordulhat elő a fejlesztés során.

Általánosságban egy geostacionárius kommunikációs műhold projektje 100-250 millió dollár közötti költségvetéssel rendelkezik.

Egy darabig úgy tűnt, hogy a háború kitörése nem fogja befolyásolni az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködést, aztán az oroszokat vagy kizárták, vagy maguktól szálltak ki a projektekből. A nemzetközi űrállomás esetében, ahová a magyar űrhajós is készül, most mi a helyzet?

A Roszkozmosz éppen a napokban jelentette be, hogy hivatalosan jelezni fogják: Oroszország, mint a második legnagyobb kontribútor, ki fog szállni a projektből és annak további finanszírozásából. A nemzetközi szerződések alapján nagyjából egy évig lesznek még ott, ez alatt végleg leválnak a programról, de hogy pontosan hogyan, annak részletei még nem tisztázottak.

Oroszország magára marad az űrkutatásban? Újra kétpólusú világűr-rend jön létre?

Nem egészen. Az oroszok a nyugati világgal együtt finanszírozott projektekből és együttműködésekből szállnak ki. Közben elindították a saját projekteket, például a Hold-programot. Nem beszélve azokról a nem nyugati országokkal, például Kínával kötött együttműködésekről, amelyek új lendületet fognak kapni. Sok dolgot nem látni még előre, de az biztos, hogy

a globális kooperációra épülő űrkorszaknak vége.

Az űripar egyébként is folyamatosan leköveti a nemzetközi és geopolitikai helyzetet. Ezt láthattuk a hidegháborús években, majd a Szovjetunió felbomlása után, amikor elkezdődött a nemzetközi együttműködés korszaka. 2010 óta aztán egy új űrverseny alakult ki, amiben már a magánvállalatoknak is komoly szerepe van, ezt most még inkább kiélezi az orosz-ukrán háború nyomán kialakult átrendeződés, ami – ha nem is kétpólusú – valóban egy új hidegháborús állapotot tükröz.

Ennek köszönhető, hogy Putyin a háború kellős közepén jelentette be a Hold-program újraindítását?

Az űrkutatás mindig is a high tech csúcsa volt, a Holdra szállás óta pedig óriási szimbolikus jelentőséggel is bír. Donald Trump, amikor megalapította a Space Force űrhadosztályt, azt mondta, hogy aki az űrben az első, az valószínűleg a Földön is az lesz. A 21. században

az űr és az űripar egyfelől szuverenitási kérdéseket érint, másfelől a jövő gyarmatosítását készíti elő.

Ha valamelyik ország világhatalomként szeretné definiálni magát, az nem engedheti meg magának, hogy elengedi az űripart. A jövőt az űrben fogják írni, ezzel pedig Putyin is tisztában van. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség alkalmazottaival beszélget a Vosztocsnij űrközpontban 2022. április 12-én, Jurij Gagarin űrrepülésének 61. évfordulóján. MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Evgeny Biyatov

Magyarország is kikanyaríthat magának egy szeletet az űrtortából? Milyen kilátásaink vannak az elkövetkezendő évtizedekre?

Biztos vagyok benne, hogy a jövő gyarmatosítása tekintetében a meghatározó országok le fognak ülni egy tárgyalóasztalhoz, és gyakorlatilag fel fogják osztani a világűrt 2050-ig. Ennél az asztalnál azok fognak ülni, akiknek szuverén, önálló űrképessége van. Pontosan erre kell szert tennie Magyarországnak is. Ennek kialakítása valóban nem egy-két év, de

2050 nem tűnik elrugaszkodott céldátumnak.

Addigra ki kell alakítanunk egy olyan űripart és egy olyan kutatói, finanszírozási, jogi környezetet, amely alkalmassá és képessé teszi Magyarországot arra, hogy saját jogán ott üljön ennél az asztalnál, és érdemben tudjon hozzászólni a jövő alakításához. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés