Működik Putyin pénzügyi atomfegyvere? Jól kivédték az oroszok a nyugati szankciók hatásának egy részét

2022. április 19. 12:20
Az orosz központi bank (CBR) pénteken három százalékponttal, 20 százalékról 17 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az ukrajnai inváziót követően az ország ellen bevezetett pénzügyi szankciókra válaszul a CBR, 9,5 százalékról 20 százalékra emelte a kamatlábat, ezt kezdték a pánikhelyzet elmúltával csökkenteni. A mostani folyamatok azt vetítik előre, hogy véget ért a pénzügyi válság akut szakasza, és a központi bank a gazdasági növekedés fellendítésére összpontosíthat.

Az invázió utáni első szankciócsomag bejelentését követően a rubel zuhanórepülésbe kezdett, a központi bank kamatemeléssel próbálta attraktívabbá tenni a rubelt. Illetve bevezetett emellett olyan korlátozó intézkedéseket is, amely maguknak az orosz polgároknak nehezítette meg a rubel váltását devizára. Egyben meg akarta akadályozni, hogy a spekulánsok megshortolják a rubelt. Azaz drágává tették a rubelkölcsönt, így nem volt értelme kölcsönre rubelt venni, devizára váltani, majd várni, míg a rubel tovább gyengül, és akkor visszavásárolni a rubelt.

Egyidőben a központi bank erőteljes kamatláb-emelésével, az orosz kormány tőkekorlátozásokat vezetett be, és az exportőröknek rubelre kell átváltaniuk a bevételeik 80 százalékát.  Moszkvának ezzel sikerült stabilizálnia az orosz valuta árfolyamát. 

Április 8-án az árfolyam 71 rubel/dollárra esett, ami 2021 októbere óta a legalacsonyabb érték.

Néhány tőkekorlátozást enyhítettek, de további fenntartásuk arra utal, hogy az értékét még mindig igyekeznek mesterségesen támogatni.

A háború kitörése utáni szankciók bevezetésével

Joe Biden kijelentette, hogy a rubelből „rubble“-t (törmeléket, romokat) csinál. Úgy tűnik, ez nem jött be.

Inkább az, hogy az Orosz Központi Bank normalizálásba kezdett, a kamatcsökkentés mellett enyhül a rendkívül szigorú monetáris politika, ami csökkenti a hitelfelvétel költségeit. Ez pedig enyhítheti a magas kamatlábak gazdasági következményeit.  A CBR úgy véli, hogy a pánik fázisa véget ért. Ezt az „alapokba történő stabil beáramlással” támasztja alá, amely azt is mutatja, hogy a központi bank segített megakadályozni az orosz bankok megrohanását.

A CBR egyben bejelentette, hogy a monetáris lazítás a jövőben is folytatni kívánja. A központi bank célja az infláció kordában tartása lesz, azaz a kamatlábakat igyekszik alacsonyan, de mindig az inflációs rátánál magasabb szinten tartani.

Az orosz infláció a múlt hónapban meredeken, éves szinten 16,7 százalékra emelkedett,

,ami 2015 óta a legmagasabb érték. A heti infláció azonban 0,99 százalékkal csökkent, ami előre jelezheti, hogy az árak emelkedése megállt.

A Biden kormányzat másfajta forgatókönyvet feltételezett, azzal számoltak, hogy az oroszországi infláció eléri a heti 2 százalékos, vagy akár az évi 200 százalékos szintet, és az irányítás kicsúszik az oroszok kezéből. Oroszországot utoljára 1992-ben érte el a hiperinfláció, akkor 2333 százalékos volt a szintje. 

A kamatcsökkentés azt is mutatja, hogy ezzel az orosz jegybank nem számol. Az orosz közgazdászok viszont attól tartanak, hogy a jelenlegi infláció a reáljövedelmek megsemmisüléséhez és ezáltal gazdasági recesszióhoz vezethet, amely várhatóan 10-15 százalékkal csökkenti a GDP-t.

A közgazdász Adam Tooze rámutat: Oroszország akár a korlátlan pénznyomtatással is fedezheti háborús költségeit, pénzügyi vesztenivalója nincs és minden feltétel adott is ehhez, írta a Makronóm korábban arról, hogy Oroszország a háború előtt szigorú költségvetési politikát folytatott, így ezt most elvileg nagy gazdaságélénkítésbe is fordíthatja. A friss monetáris lazítás már azt is jelezheti, hogy Oroszország tényleg túl van az átmeneti pánikon és elkezdődhet a gazdaságélénkítő politika.

A tőkekorlátozás és a rendkívül pozitív külkereskedelmi mérleg miatt a rubel valószínűleg nem kerül újabb eladási nyomás alá. A Bloomberg is arra számít, hogy az orosz külkereskedelmi mérleg az idei év során minden eddiginél nagyobb, 320 milliárd dolláros többletet ér el. Mindenesetre az Orosz Föderáció az idei szövetségi költségvetését a 73 rubel/dollár árfolyam figyelembevételével állította össze, ezért nem lehet arra számítani, hogy a rubel ez alá fog erősödik.

A fő kockázatot azonban az orosz olaj- és gázértékesítésre vonatkozó esetleges szankciók jelentik. Ha Európa is ugyanazt a lépést tenné, mint az Egyesült Államok, akkor a rubel újabb drámai eladási hullámmal szembesülne. Az európai gazdaság kitettségét tekintve azonban ez valószínűtlen lépés.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én ezt a poliállamosítást nem értem.
Hogyan lehet lefoglalni a világon bárhol, jogi végzés nélkül orosz emberek vagyonát. Most az oroszokét..
Mégis milyen törvény, cikk, felhatalmazás alapján?
És akkor ez után az lesz, hogy akinek nem tetszik a burája szerte a világban, attól elvesszük , amije van?
Miféle rablóvilág van megint készülőben?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés