Baloldali gazdaságpolitika: hátra és lefelé

Egyszerre előre és felfelé: izmot és szárnyat is adott a gazdaságnak a konzervatív gazdaságpolitika

2022. március 31. 11:39
Az EU csatlakozás óta hazánk egyik legfontosabb célja az, hogy felzárkózzunk a fejlett Nyugathoz. Jelen írás azt vizsgálja, mikor sikerült ez a cél és mikor szakadtunk le még jobban.
Sebestyén Géza írása a Makronómon.

Egy ország lemaradottságának legfontosabb és legjellemzőbb oka a nem megfelelő gazdasági fejlettség: amennyiben a termelés szintje alacsony, úgy lehetetlen megfelelő fizetést adni a társadalom többségének.

A gazdasági fejlettség hiánya miatt nem csupán a piaci jellegű bevételek lesznek alacsonyak, hiszen egy gyenge gazdaság korlátozza az állam szociális szerepvállalásának lehetőségeit is – ez azt jelenti, hogy gyenge gazdasági teljesítmény esetén nem csak a piaci szektor szereplői azok, akik nem tudnak majd javítani a helyzetükön, de nem lesz elég állami forrás arra sem, hogy az álláskeresési járadékot és az állami alkalmazottak bérét fenntartható módon – azaz nem az eladósodottság növelésének árán fedezzék.

Hazánk esetében egy másik fontos történelmi oka is volt a Nyugathoz képest alacsonyabb életszínvonalnak, mely nem független a korábban említett okoktól: európai mércével mérve Magyarországon drámaian alacsony volt a foglalkoztatás. Minél kevesebb állampolgár rendelkezik állással, annál kevesebb lesz a gazdasági teljesítmény is. Emellett egy relatív szűk foglalkoztatotti kör befizetéseiből kellene a túl széles inaktív réteg megfelelő életkörülményeit is biztosítani, ez pedig szinte lehetetlen küldetés.

A cikk e két fontos mutató alapján veti össze hazánk gazdasági teljesítményének alakulását. Az elemzés során OECD adatokat használtam. Mivel a szükséges negyedéves bontású adatok csak 2005 első negyedévétől álltak rendelkezésre, így vizsgálódásunkat ezzel az időponttal indítjuk. 

A növekedés alakulása 2005 és 2010 között

Elsőként vizsgáljuk meg a konvergencia legfontosabb mutatóját, az inflációval korrigált reál GDP-növekedési ütemet. Az 1. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek az OECD adattárházából származnak. 

1. ábra: Magyar és uniós negyedéves reál GDP-növekedés 2005 és 2010 között. Forrás: OECD.

 

Ahogyan az 1. ábra jól mutatja,

2006 elejétől egészen a 2010-es kormányváltásig a magyar gazdaság negyedéves növekedési üteme lényegében folyamatosan alacsonyabb volt, mint az Európai Unió bővülési rátája.

Ez azt jelenti, hogy hazánk nemcsak nem konvergált a fejlett nyugati országokhoz, de fokozatosan – és szinte folyamatosan – lemaradt hozzájuk képest. A 2. ábra azt tárja elénk, hogy mekkora volt hazánk kumulált növekedési többlete, illetve hiánya a vizsgált időszakban. 

2. ábra: Kumulált magyar növekedési többlet az EU-hoz képest 2005 és 2010 között. Forrás: OECD.

 

A 2. ábra egyértelműen megmutatja, hogy a 2005-ös magyar konvergencia 2006-ra teljesen leállt, majd leszakadásra váltott. 

2008 végétől kezdve pedig már lényegében fénysebességgel hagyott el minket a fejlett Nyugat.

A legrosszabb negyedévünk azonban 2007 első három hónapja volt, amikor nagyjából 90 nap alatt 2 százalékponttal volt magasabb az unió növekedése. A baloldali kormányzati ciklus végére hazánk gazdasági fejlettségének lemaradása 3,6 százalékponttal volt több, mint a vizsgált időszak elején.

Magyarország ekkor hátra ment és nem előre. 

A növekedés alakulása 2010 után

Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 3. ábra hazánk és az unió negyedéves GDP-növekedését mutatja a vizsgált időszak tekintetében. 

3. ábra: Magyar és uniós negyedéves reál GDP-növekedés 2010 után. Forrás: OECD.

 

Ahogyan az 3. ábra jól mutatja, növekedés tekintetében 

2010-től lényegében végig jobban teljesített a magyar gazdaság, mint az Európai Unió.

Ez azt jelenti, hogy hazánk a 2010-es kormányváltás óta szinte folyamatosan csökkentette a hátrányát a fejlett nyugati országokhoz képest. A 4. ábra azt tárja elénk, mekkora volt hazánk kumulált növekedési többlete, illetve hiánya a vizsgált időszakban. 

4. ábra: Kumulált magyar növekedési többlet az EU-hoz képest 2010 után. Forrás: OECD.

A 4. ábrán jól látható, hogy 

az első két évben sikerült megállítani a korábbi kormányzat alatt állandósult leszakadást, 

ám jelentős előrelépést ekkor még nem tudtunk tenni. 2012 végétől kezdve azonban a magyar gazdaság motorja magasabb fokozatra kapcsolt, és lényegében folyamatosan gyorsabb fordulatszámon pörgött, mint a fejlett nyugati országoké. A legnagyobb lépést 2020 első negyedévében tettük meg, amikor 

mindössze három hónap alatt 2,6 százalékpontot vertünk az unióra.

 A teljes vizsgált időszakban közel 17 százalékpontottal volt magasabb Magyarország fejlődésének sebessége az EU átlagánál, azaz ennyivel lett közelebb hazánk a fejlett nyugati országokhoz. 

A foglalkoztatás alakulása 2005 és 2010 között

Fordítsuk most a figyelmünket a növekedés egyik kulcsmutatója, a foglalkoztatás alakulása felé. Az 5. ábra ezt mutatja, negyedéves bontásban. A számértékek itt is az OECD-től származnak. 

5. ábra: Magyar és uniós foglalkoztatási ráta 2005 és 2010 között. Forrás: OECD.

Az 5. ábra megmutatja, hogy 

hazánk lemaradásának egyik fő oka az extrém alacsony foglalkoztatás volt.

 Ez egyébként egyenes következménye volt a nem motiváló, túlságosan magas jövedelemadó-kulcsoknak, valamint a vállalatokat terhelő, nem versenyképes adórendszernek. Látható, hogy hazánk még a kifejezetten kedvező 2008 előtti nemzetközi trendekből sem tudott profitálni, míg az unió foglalkoztatási rátája 3 százalékpontot emelkedett, addig a hazai még csökkent is. 

A foglalkoztatás alakulása 2010 után

Nézzük most meg, hogyan alakultak ugyanezen mutatók a 2010-es kormányváltás után. A 6. ábra hazánk és az unió negyedéves foglalkoztatási rátáját mutatja a vizsgált időszak tekintetében.

6. ábra: Magyar és uniós foglalkoztatási ráta 2010 után. Forrás: OECD. 

A 2010-es kormányváltás tökéletes ellentéte a 2010 előtti foglalkoztatási helyzetnek. Míg a baloldali kormányzatok alatt hazánk folyamatosan extrém alacsony foglalkoztatási rátával rendelkezett, és még a 2008 előtti pozitív világgazdasági trendből sem tudott profitálni, addig 2010 után a magyar mutató sokkal dinamikusabban, meredekebben emelkedett, mint az uniós, és

 2014 óta egyértelműen magunk mögé utasítottuk az EU-t ezen indikátor alapján. 

Magyarország pályája 2005 óta

A két fenti dimenziót együtt vizsgálja a 7. ábra. Az X tengelyen hazánk kumulált növekedési többletének alakulását követhetjük végig az unióhoz képest. A grafikon akkor mozdul el jobbra, ha a hazánknak növekedése magasabb volt az EU-s értéknél, és akkor indul balra, ha az unió volt jobb nálunk. Az Y tengely pedig hazánk foglalkoztatási többletét mutatja. Ha a magyar munkaerőpiac jobban alakul, mint az EU-s, akkor a görbe felfelé mozdul el, ellenkező esetben lefelé görbül. 

7. ábra: Magyarország relatív teljesítménye 2005 óta. Forrás: OECD.

Ez az ábra kiválóan foglalja össze, mi történt a vizsgált időszak alatt. Egyben azt is láthatjuk rajta, hogy óriási különbség volt a balliberális és a jobboldali gazdaságpolitika eredményei között.

Míg 2010 előtt, a Gyurcsány és Bajnai kormányok idején hazánk egyértelműen hátrafelé haladt,

miközben kicsit még lefelé is tartott, addig 2010 után,

az Orbán kormányok alatt hazánk egyszerre haladt előre és felfelé.

Borítókép: MTI/Ujvári Sándor 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés