Nagyobb baj is történhetett volna abból, hogy atomerőművet lőttek az oroszok – megdöbbent a nukleáris szakértő

2022. március 11. 8:00
Az ukrán atomerőművek elleni orosz támadások az egész orosz nukleáris iparnak óriási károkat okoztak, kezdve a hitelességük és megbízhatóságuk aláásásával – mondta a Makronómnak Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, nukleáris szakértő, a paksi bővítésért felelős volt államtitkár.
Prof. dr. Aszódi Attila 52 éves, nős, két lány és egy fiú gyermek édesapja. A BME Természettudományi Kar dékánja, az MTA Energetikai Tudományos Bizottságának tagja. 2003-2004-ben miniszteri biztos a Paksi Atomerőműben, 2014 és 2017 között az erőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, 2017-től 2019-ig az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára.

Kitüntetései:
MTA – Paksi Atomerőmű Zrt. Wigner Jenő-díja, 2009
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, 2008

Révész Béla interjúja Aszódi Attilával.

Ukrajna energiaellátásának hány százalékát biztosítják az atomerőművek?

Több, mint a felét, 52 százalékát. Az atomenergia tehát kiemelt jelentőségű Ukrajnában. Ha az orosz gázszállítás leáll – amire joggal számíthatnak az ukránok –, ezek a kapacitások még inkább felértékelődnek. 

Meglehetősen indulatosan fogalmazott annak kapcsán, hogy a zaporizzsjai atomerőművet tüzérséggel támadták az oroszok. Milyen alapelveket sértettek meg ezzel?

Gyakorlatilag minden írott és íratlan szabályt felrúgtak. Polgári nukleáris létesítményt nem lehet megtámadni, de még támadással fenyegetni sem. Csernobilban és a zaporizzsjai erőmű esetében egyaránt semmibe vették az ENSZ alapokmányát és a nukleáris biztonsági alapelveket. Az, hogy a telephelyeken orosz katonák vették át az irányítást, az ukrán kezelőszemélyzet pedig kénytelen velük egyeztetni mindent, szintén alapelvet sért, hiszen a nukleáris létesítmények üzemeltetője teljes döntési jogkörrel kell, hogy rendelkezzen, a biztonsággal kapcsolatos döntéseit pedig önállóan és mindenféle külső nyomás nélkül kell, hogy meghozza. A létesítmény és a külvilág, a nukleáris biztonsági hatóság között folyamatos kommunikációnak kell fennállnia, az oroszok azonban ezt a kommunikációt is leállították. 

Mi állhat az atomerőművek elfoglalásának hátterében? Zelenszkij nukleáris terrorizmust emleget, ami elég erős kifejezés. Putyin piszkos bombaként használhatja az erőműveket?

Kizárt dolognak tartom, Csernobil esetében pláne nagyon nehéz a valós okot kitalálni. A legvalószínűbb verzió az, hogy egyszerűen útba esett az oroszoknak, így átmentek rajta, de a mostanáig tartó teljes lezárást ez sem indokolja, hiszen Csernobilban nem üzemel ma már villamosenergia-termelő atomerőművi blokk. A zaporizzsjai eset még felháborítóbb.

A létesítményt egyik épületét célzott tüzérségi támadás érte, ami alapból óriási biztonsági kockázat, és negatívan befolyásolja a működtetését is.

Ez még akkor is igaz, ha az érintett épület oktatási célokat szolgált, hiszen az energiatermelő blokkok közvetlen közelében alakult ki tűzpárbaj, így akár nagyobb baj is történhetett volna. A cél itt egyértelműbb, mint Csernobil esetében, az oroszok ugyanis az elfoglalását követően bármikor leállíthatják a létesítményt, megfoszthatják az ukránokat az erőmű által termelt villamos energiától, egy egész országrészt vágva el az attól függő infrastruktúrától.

Milyen védelemmel vannak ellátva az ukrán erőművek? Tarthatunk egy új Csernobiltól?

Tizenöt blokkal jelenleg négy működő telephely van Ukrajnában, a csernobili volt az ötödik, de ahogy említettem, ott már nem működik az erőmű. Csernobilban grafitmoderálású reaktorok voltak, az összes többiben már nem ezt a koncepciót használják, hanem vízmoderálású, vízhűtéses rendszert – ilyet használunk egyébként Pakson is. Olyan típusú és súlyosságú, úgynevezett megszaladásos baleset, mint a csernobili erőmű esetében, nem fordulhat elő, és még reaktorsérülés esetén sem várható olyan kibocsátás, mint ami 1986-ban történt. A zaporizzsjai reaktorok köré épített védőszerkezetek már nagyon sok mindennek, például bizonyos repülő tárgyak becsapódásának is ellen tudnak állni. Nyilvánvaló persze, hogy ha ezeket a létesítményeket szisztematikusan elkezdenék bombázni, az óriási károkat okozna, de még így sem lehetne összehasonlítani a következményeket a csernobili pusztítással.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Rafael Grossi felajánlotta, hogy Ukrajnába utazik tárgyalni a nukleáris létesítmények biztonsága érdekében. Mit tud tenni ebben a helyzetben?

Azon túl, hogy a két fél között közvetítői szerepet vállal, leülteti őket egy asztalhoz, és nyomatékosan világossá teszi a nemzetközi alapszabályokat? Nem sokat. A felajánlás szerintem inkább szimbolikus értékkel bír, jelezvén, milyen aggodalmat váltottak ki a legmagasabb testületnél is az orosz támadások. 

Az erőművet ért támadás hírére úgy fogalmazott: nem érti, hogyan gondolja Oroszország, hogy ezek után bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet. Ennyire aláásta az agresszió Oroszország tekintélyét atomenergia ügyben?

A megítélés attól is függ, hogyan ér véget a háború és mi történik még addig. Sok forgatókönyv létezik a jövőre nézve, de az biztos, hogy a történtek rettentően rossz benyomást keltenek. Az orosz csapatok minden további nélkül elkerülhették volna az erőműveket, de arra is lett volna módjuk, hogy tüzérségi támadások nélkül vegyék át felettük az ellenőrzést.

A történtek az egész orosz nukleáris iparnak óriási károkat okoztak, kezdve a hitelességük és megbízhatóságuk aláásásával.

Márpedig ezen a területen ez a két tulajdonság mindennek az alapja.

A háborúnak és az orosz nukleáris ipar megítélésének milyen hatásai lehetnek a Paks 2 beruházás vonatkozásában? Az Európai Parlament állásfoglalást tett az együttműködés beszüntetésére Oroszországgal nukleáris területen is, a projektet finanszírozó VEB Bank szankciós listára került. Milyen lehetőségek vannak a folytatásra? Le lehet cserélni az orosz technológiát másra?

Erre a kérdésre jelen pillanatban szerintem nincs adekvát válasz, most minden a háború további alakulásától, végkifejletétől és persze a szankciók mértékétől, hatásaitól is függ. Azt látni kell, hogy

Európa és Oroszország energiaellátás tekintetében hihetetlenül egymásra vannak utalva.

Zárójelben jegyzem meg: éppen ettől kaphatott vérszemet az orosz fél, hiszen úgy értékelte, hogy földgáz, kőolaj, szén és nukleáris üzemanyag behozatala tekintetében Európa annyira függőségi viszonyban áll vele, hogy a szankciók nem fognak kiterjedni ezekre a szektorokra. Nem látjuk még tisztán, az európai politikának mi lesz a végső válasza, de az biztos, hogy a történteknek lesznek következményei az atomenergia szektorban is. Ahogyan az is egyértelmű, hogy Magyarországnak szüksége van az atomenergiára.

Az európai energiaellátás jelenlegi bizonytalansága eredményezheti azt, hogy – a koncepciókat újragondolva – ismét felértékelődik az atomenergia szerepe?

A probléma ennél jobban nem is tudott volna kibontakozni, de hogy mi lesz a megoldás, azt egyelőre nem látni. Nagyon valószínű, hogy a jelenlegi helyzet egész Európában az eddigi energiastratégiák és energiapolitikai koncepciók újraértelmezéséhez vezet. Németország problémája kiváló példa erre.

Folyamatosan azt kommunikálták, hogy megújuló energiahordozókra cserélik a hagyományosakat, de közben megépítették az Északi Áramlat 2-t,

mivel szükségük van a földgázra, mint kiegyenlítő energiaforrásra. Valójában tehát az történt, hogy Németország orosz energiafüggősége jelentősen növekedett. Ezzel minden korábbinál jobban kitette gazdaságát az orosz energiahordozó-importnak, ami a legnagyobb európai uniós hatalom külpolitikai mozgásterét is negatívan befolyásolta. A háború még jobban összezavart mindent, hiszen a németek korábban amellett döntöttek, hogy középtávon kivezetik az atomenergiát a villamosenergia-ellátásból. Éppen 2022 végére ígérték, hogy az utolsó három atomerőművi blokkot is leállítják, ezt azonban – a jelenlegi helyzet fényében – valószínűleg elhalasztják. Ez már önmagában érdekes fejlemény, miután a német kormánykoalícióban a Zöldek is ott vannak, de úgy tűnik, a klímapolitikát jelenleg jelentősen befolyásolja az ellátásbiztonság kérdése. Nagyon komoly lecke lett feladva az európai energiapolitikáért felelős döntéshozóknak.

Borítókép: MTI/Ujvári Sándor


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés