Ránk irányította a nemzetközi figyelmet a látványosan gyors haderőfejlesztés  – Maróth Gáspár a Makronómnak

2022. március 4. 19:20
A 2016-ban a kormány által elindított haderőfejlesztési program olyan robbanásszerűen gyorsult fel az elmúlt években, amire senki nem számított a kezdetekben. A haditechnikai beszerzések látványos sikere mellett újraindul a hazai hadiipar is, amely már alapkoncepciójában is tartalmazza a hazai gyártású termékek megjelenésének szándékát a nemzetközi piacon. A lehetőségekről és a fejlesztés irányairól Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal, nemzeti fegyverzeti igazgatóval beszélgettünk.

Mi volt az oka, hogy ennyire gyors és intenzív haderőfejlesztésbe kezdett Magyarország?

Két dolog vezérelt bennünket. 2010-ben egy teljesen legatyásodott, lefegyverzett, technikai eszközeitől megfosztott, gyakorlatilag hadra foghatatlan Magyar Honvédséget örökölt a baloldaltól a kormány. Ekkor azonban még esély sem volt az azonnali haderőfejlesztésre.

Nem tudtuk elindítani a programot, hiszen ahogyan a hadsereget, úgy az országot is gazdasági csődbe vitte a Gyurcsány-Bajnai kormány.

Első lépésben a gazdaságot kellett talpra állítani, így csak 2016-ra jutottunk el a gyakorlati megvalósítás kezdetéhez. Ekkor látta úgy a kormány, hogy az ország gazdasági helyzete elérte azt a pontot, amikor már lehet a haderőfejlesztésbe invesztálni. A másik ok a biztonságpolitikai helyzet drasztikus és gyors változása volt. Annak idején a prognózisok 2030 környékére vártak olyan eseményeket, amelyek a régió destabilizálódásához vezethetnek. Ebből a szempontból a haderőfejlesztés elindítása nem opció, hanem kötelesség volt.

Sokan kiabálták annak idején, hogy agresszív fegyverkezésbe kezdtünk, a geopolitikai helyzet azonban jól mutatja, mekkora szükség van a védelmi fejlesztésekre.

Hogy érthető legyen: mi nem azért fejlesztjük a haderőt, hogy háborúzni tudjunk, hanem éppen azért, hogy kimaradjunk a háborúból. Egy erős hadsereggel rendelkező országot senkinek nem érdeke belerángatni egy konfliktusba.

A kilencvenes és a kétezres években többször felmerült a haderőfejlesztés ötlete, ezek a tervek azonban minden esetben inkább leépítéseket jelentettek. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program indulásakor felmerült az aggály, hogy esetleg nem sikerül folyamatában végigvinni?

Éppen fordítva. 2016-ban még egy teljesen más volumenű haderőfejlesztésben gondolkoztunk. Az egy szűkített program volt, ami az akkori reális tényezőkre épült. Aztán az ország gazdasági teljesítőképességének ugrásszerű növekedésével párhuzamosan változott a program volumene is. Egyre szélesebb körű tervezést tett lehetővé a rendelkezésre álló biztos és folyamatosan bővülő anyagi háttér, ezzel egy időben pedig – ahogyan a piaci szereplők látták, mennyire komolyan vesszük a szerződéseket – egyre jobb ajánlatokat kaptunk a nemzetközi piacról.

Az ország nemzetközi gazdasági megítélése erősen pozitív irányba tolódott, ezzel pedig a bizalmi tőkénk is megszilárdult.

A nemzetközi piac szereplői sorra olyan hosszú távú finanszírozási lehetőségeket kezdtek kínálni, amelyek gyakorlatilag értelmetlenné tették már a program végpontjának eredetileg meghatározott, 2026-os céldátumot is. A haderőfejlesztés permanens és komplex folyamat, mi is ebben gondolkodunk, így jelenleg már a 2030-2032 körüli időszakra tervezünk.

Mennyibe kerül a haditechnika ilyen volumenű fejlesztése Magyarországon? Kering egy szám a sajtóban 3-3,5 ezer milliárd forintnyi összegről nagyjából 2030-ig szétosztva, Vadai Ágnes egykori honvédelmi miniszterhelyettes, a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja azonban egy sajtótájékoztatón 18-20 ezer milliárd forintot is emlegetett.

Az első számot sem cáfolni, sem megerősíteni nem szeretném, de annyit fontos leszögezni, hogy az eddigi vállalásainkkal sem merítettük még ki a NATO felé vállalt pénzügyi kötelezettségeinket. A második felvetésre azonban reagálnék. Még a közbeszerzés alól felmentést kapott esetekben is beszámolási kötelezettségünk van a bizottság felé a pontos összegekről, így

amikor Vadai Ágnes 18-20 ezer milliárdokkal dobálózik a program kapcsán, az olyan demagógia, aminek semmi köze a valósághoz.

A képviselő asszonynak elég lenne elolvasnia a parlamenti bizottsághoz benyújtott iratokat, hogy tisztában legyen a valós számokkal. Ha ezt mégis megtette, akkor viszont összeadnia nem sikerült azokat.

A gyakorlatban hogyan néz ki egy haditechnikai óriásbeszerzés? Szintén Vadai Ágnes azt mondta a már említett sajtótájékoztatón, hogy üzleti körök irányítanak mindent, ahol a valódi döntéseket egy-két ember hozza.

Szomorú látni egy embert, aki miniszterhelyettes volt évekig, és közben fogalma sincs arról, hogy milyen komoly tervezőmunka áll egy ilyen fejlesztés mögött. A folyamat rengeteg szakember precíz és tűpontos elemzésével indul, ahol nem csak a fegyvernemi irányokat, az új fegyverzet alapelvárásait jelölik meg, hanem azok komplex, mindenre kiterjedő alkotóelemeit, összetételét is. Amikor összeáll a koncepció, csak akkor jövünk mi. A meglévő ipari kapcsolataink segítségével és a világon elérhető új technológiák monitorozásával elindul egy piacfelmérés, amit együtt végzünk a Magyar Honvédséggel. Amikor már pontosan behatároltuk, mire van szükségünk, megnézzük, melyik cégnél milyen fejlesztési előnyei vannak az adott technológiának, és ezzel párhuzamosan azt is, hogy ezt az előnyt tudjuk-e ipari együttműködésekre is konvertálni. Csak ez után kezdődnek meg a gyakorlati tárgyalások.

Bonyolult és összetett, de egybefüggő mátrix ez, nem pedig egy-két ember döntése, akik titkos szobákban konspirálnak.

Valóban új gazdasági ág születik a hazai hadiipar újraindításával?

Mindenképpen. Az világos, hogy a hadiipar a világ egyik olyan iparága, amely a technológiai kutatásokban, a fejlesztésben, az élenjáró technológiák kialakításában vezető szerepet visz, így botorság lenne az egyébként high-tech szerkezetű hazai iparból kihagyni ezt a szektort. Az ország gazdasági fejlődéséhez óriási pluszt ad egy jól működő hadiipar. A haderőfejlesztés szükségessége természetesen költségvetési kényszert is jelent, azt azonban nem lehet várni, hogy a folyamatot teljes egészében a magyar költségvetés nettó kifizetésként finanszírozza a végtelenségig. A haderőfejlesztés együtt jár esetünkben az ipar- és kutatás- fejlesztéssel. A védelmi ipari stratégiában kiemelt szempont, hogy amikor vegyesvállalatokat alapítunk, akkor azok működéséből hosszú távon nem csak a költségek megtérülésére, hanem profitra is számítunk. Jó példa erre a Rheinmetall Hungary Zrt., aminek Zalaegerszegen épül a gyára. Ott a legkorszerűbb páncélozott gyalogsági harcjárműveit, a Lynxeket fogjuk gyártani. A Magyar Honvédség összesen 218 darabot rendelt belőle, ebből 172 készül majd Zalaegerszegen, ez már önmagában hozzájárul a befektetés megtérüléséhez, de egy ilyen gyár esetében ennél sokkal nagyobb a kapacitás, így nyilvánvaló, hogy piaci megrendeléseket is tudunk teljesíteni, azaz az üzem profitot kezd majd termelni, nem is keveset.

Ha már a Rheinmetallt említette: a német vállalatok mintha előnyben lennének a hazai hadiipari beruházások tekintetében. Mi ennek az oka?

Klasszikus win-win szituáció. A német ipar az egész hazai high-tech iparban komoly szerepet játszik, gondoljunk csak az elektronikai vagy az autógyártási területre. Azt többször elmondták, hogy hazánkat befektetési szempontból is az egyik legstabilabb EU-s tagállamnak tartják, így amikor a német hadiipar erőteljes expanzióba kezdett és nekiállt külföldi bázisokat teremteni, azonnal a látókörükbe került Magyarország, mára pedig elmondhatjuk, hogy az ottani hadiipar elsődleges, országon kívüli fókuszterülete mi vagyunk. Ez 2010 előtt elképzelhetetlen lett volna, egyszerűen nem vették komolyan Magyarországot. Ezzel kapcsolatban ugyancsak hallani amatőr teóriákat Vadai Ágnes vagy Mesterházy Attila részéről, amelyek azt sugallják, hogy a hadiipari vegyesvállalatok fejlesztése mögött külpolitikai befolyásolás áll.

Ez demagóg ostobaság, a fejlesztések semmiféle külpolitikai alkuhoz nem kötődnek,

a felek kizárólag szakmai és üzleti szempontokat vesznek figyelembe.

Speciális szegmense a hadiipari fejlesztésnek a hazai kézifegyvergyártás újraindítása. A Gestamen Kutatás-Fejlesztési Zrt. pisztolyt, gépkarabélyt, automata puskát és golyószórót is tervez, illetve tesztel. Miért volt erre szükség, ha a Magyar Honvédség katonáit a kiskunfélegyházi fegyvergyárban cseh licensz alapján összeszerelt fegyverekkel látják el?

Fontosnak tartottuk, hogy megteremtsünk egy olyan hazai mérnöki gárdát, akik ki tudnak dolgozni egy száz százalékig magyar fegyvercsaládot. Akárhogyan nézzük, a cseh licensznek vannak korlátai, az ugyanis kizárólag egy adott fegyvercsaládra szólt. Ez a piaci körülményeket tekintve nem egy nagy kereskedelemmel bíró termék, hiszen klasszikusan hadi fegyvercsalád, márpedig a világ kézifegyverpiaca nem csak ebből áll. Ma már egyetlen gyártó sem engedheti meg magának, hogy csak és kizárólag hadifegyvereket állítson elő. A magyar fejlesztésű fegyverekkel jelentősen megnő a piaci mozgásterünk és elkerülhetjük azt a csapdahelyzetet is, hogy további cseh fejlesztések esetén egyszer csak kiöregszik a nálunk lévő licensz. Jelenleg a tesztelési fázis folyik, ígéretesen haladnak, de a sorozatgyártásig még legalább egy-másfél év kell, így nincs szó arról, hogy váratlanul lecseréljük a magyar katonák új fegyvereit. Az azonban határozott célunk, hogy a magyar mérnöki tudás révén ebben a rendkívül erős piaci versenyben mi is oda tudjunk ülni az asztalhoz.

A fegyverlobbi világszerte iszonyú erős, hogyan lehetne a nemzetközi piacra betörni hazai gyártású termékkel?

Ez valóban a világ egyik legkeményebb piaca. A mi érdekünk az, hogy a magyar kézifegyvergyárnak folyamatos megrendelést tudjunk biztosítani, és hogy a termékek a nemzetközi piacon is megjelenjenek. Hogy ez milyen formában, milyen nemzetközi együttműködésben valósulhat meg, arról több opcióval is rendelkezünk. Palkovics miniszter úrral folyamatosan monitorozzuk a lehetőségeket, és – bár bővebben erről még nem beszélhetek a piaci pozíciónk védelme érdekében –

az irányok rendkívül biztatónak tűnnek.

A Magyar Honvédségen és a NATO-n belül milyen a program fogadtatása?

A haditechnikai fejlesztések fontos szerepet játszanak a katonák pszichikai hozzáállásában. A baloldali kormányok teljesen magára hagyták a Magyar Honvédséget, ami 2010-re gyakorlatilag már csak vegetált. Az anyagi csőd és a „merjünk kicsik lenni” mentalitás természetesen magával vonta a feleslegesség és a motiválatlanság érzésének erősödését a katonákban. Magyarországon – teljesen alaptalanul – évtizedeken át éltek a negatív sztereotípiák a honvédek tudásával és felkészültségével kapcsolatban.

A fejlesztések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a katonáknak visszaadjuk a hitét: hivatásuk nélkülözhetetlen a magyar társadalomban.

Ma jobban bíznak a hadseregben és saját szakmai jövőjükben, mint valaha. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha ez a bizalom a társadalom részéről is tudatos és nyilvánvaló lenne. A magam részéről is arra bátorítanék mindenkit, hogy vegyen részt a Magyar Honvédség által szervezett nyilvános eseményeken, bemutatókon és beszélgetéseken, találkozzon a katonáinkkal, és győződjön meg személyesen arról a tudásról, hozzáállásról és profizmusról, amit a NATO is folyamatosan kiemel velük kapcsolatban. Jó példa volt erre a tavaly nyáron megrendezett Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató Kecskeméten, ahol a két nap alatt 120 000 látogató volt kíváncsi arra, hol tart jelenleg a Magyar Honvédség. Most tényleg bekerültünk egy olyan klubba, ahol egyenrangú partnerként tekintenek ránk. Gyakran tárgyalok az USA katonai és védelmi vezetésének prominens képviselőivel, minden alkalommal hangoztatják elismerésüket a magyar katonák és a haderőépítés kapcsán, de ugyanez a helyzet más tagállamok esetében is. A Magyar Honvédség fejlődése annyira látványos, hogy mára teljesen ránk irányította a nemzetközi figyelmet. 

Hogyan folytatódik 2022-ben a haderőfejlesztés? Az áprilisi választás eredménye milyen hatással lehet a programra?

Ez a program a jelenlegi kormány programja, biztonságos folytatása tehát nagyban függ a választási eredménytől. Nem gondolom, hogy hatalomra kerülése esetén a mostani ellenzék ne tudna óriási károkat okozni a koncepciónak. Hallgatom a kocsmai színvonalú nyilatkozatokat és fenyegetőzéseket az ellenzéki politikusok szájából. Magunk részéről nyugodtan együtt tudunk élni az alaptalan rágalmazásokkal, amelyekben visszaélésekkel vádolnak bennünket a haderőfejlesztés kapcsán. Csak arra hívnám fel a figyelmüket, hogy átláthatóság szempontjából olyan nemzetközi cégeket vádolnak korrupcióval, amelyek esetében én óvatosabban bánnék a szavakkal a helyükben, még akkor is, ha a politikai szélhámosság, amit csinálnak, jelen pillanatban következmények nélkülinek tűnhet.

A folyamatban lévő beszerzések és projektek természetesen jelenleg is futnak. Több, pontosan kidolgozott verzió is létezik a folytatásra, amit azonnal be tudunk mutatni, amennyiben van politikai támogatás a további fejlesztésekre. Az elmúlt pár nap eseményei kristálytisztán visszaigazolták a jelenlegi kormány elkötelezettségét és felelős gondolkodását a  haderőfejlesztéssel kapcsolatban. A Fidesz-KDNP koalíció győzelme esetén ebben az elköteleződésben nem várok semmiféle irányváltást. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés