A világ éléskamráját kifosztotta az orosz invázió: jegyrendszer jöhet egyes országokban

Ukrajna a világ egyik éléskamrája

Ukrajna nem véletlenül érdemelte ki az Európa éléskamrája elnevezést, hiszen kiváló minőségű fekete talajjal rendelkezik, végeláthatatlan búzamezőkkel és jelentős agráriummal. 

Az sem véletlen, hogy aki csak tudott, bevásárolt az ukrán földekből, miután Ukrajna megnyitotta földpiacát a külföldiek előtt, így ma kínai és arab országok is komoly szeletet birtokolnak. Még 2013-ban lehetett arról olvasni, hogy Kína megvásárolta Ukrajna egyhuszadát, bár az ukrán fél tagada ezt. Ennek apropóján készített a Quartz egy összesítést korábbi nagyobb földvásárlásokról.

Ukrajna és Oroszország létfontosságú a globális élelmiszerellátás szempontjából, a Bloomberg szerint a globális búzakereskedelem több mint negyedét, a kukorica mintegy ötödét és ha kalóriában mérjük a világkereskedelmet, akkor a globális piacon értékesített kalóriák 12 százalékát e két ország adja.

A Reuters jelentése szerint az ukrán kikötők zárva maradnak, amíg az orosz invázió véget nem ér, és a kereskedelmi hajók számára helyre nem áll a tengeri biztonság. 

Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek szállítása megszűnt, és a nyersanyagkereskedőknek máshol kell keresniük. Közben ráadásul kérdés, mi lesz a vetéssel, hiszen az ukrán vidéket is érintheti a háború.

Az ukrán kikötőkben azóta szünetel a tevékenység, hogy Oroszország megszállta szomszédját, és az Oroszországból érkező gabonakereskedelem is gyakorlatilag szünetel. Tehát míg a Nyugat szankciós szőnyegbombázással kíván egyfajta pénzügyi villámháborút végrehajtani, addig Oroszország most bezárhatja a világ éléskamráját. Vagy épp ellenkezőleg, zsarolási potenciált szerezve jó áron lehet képes értékesíteni akár Ázsiába.

A korábbi szankciókat a Nyugat felturbózta, hogy a nyersanyagokban gazdag Oroszországot még jobban elszigeteljék a globális pénzügyektől. Szankciókat léptettek életbe a központi bankja ellen, és különböző vezetőket elvágtak a kritikus fontosságú SWIFT nemzetközi üzenetküldő rendszerből.

Rekordmagas árakból rekordmagas árak

A fekete-tengeri régióból érkező gabonaszállítások korlátozása azzal fenyeget, hogy tovább növeli a globális élelmiszerárakat, amelyek eleve rekordmagasság közelében járnak a koronajárvány okozta gazdasági káosz utóhatásai miatt, miközben a kínálat már így is feszült a kedvezőtlen időjárás miatt számos termesztési régióban. 

Andree Defois, a Strategie Grains tanácsadó cég elnöke a Bloombergnek elmondta, hogy ha a konfliktus elhúzódik, akkor három vagy négy hónap múlva

Michael Magdovitz, a Rabobank vezető elemzője szerint Ukrajna és Oroszország az elmúlt évtizedben jóval alacsonyabb költséggel növelte a termést és az exportot, mint a nyugati gazdák, ami hozzájárult a búza árának alacsonyan tartásához. Az invázióval ennek a korszaknak is vége szakadhat.

Mindenből kifogytunk, nem csak a gabonából

Arlan Suderman, a StoneX vezető árupiaci közgazdásza a Bloombergnek jóslásokba sem mert bocsátkozni, csak arról beszélt, amit egyébként is mindenki tud, hogy rekordárak elé nézünk a jövőben.

A kijevi székhelyű UkrAgroConsult kutató arra figyelmeztetett, hogy a termesztéstől a kikötői szállításig megbénult a termék előállításának értéklánca. 

Jeffrey Currie, a Goldman globális nyersanyagkutatási vezetője a Bloomberg TV-nek a hónap elején azt mondta, hogy még soha nem látott a jelenlegihez hasonló árupiacokat. Mint kiemelte, ma már mindenhiány van, mintha mindenből kifogytunk volna, legyen szó olajról, gázról, szénről, rézről vagy alumíniumról.

(Címlap: MTI/EPA/Irina Gorbaszjova)