A crowdfunding buktatói

2022. február 26. 14:00
A startupok körében népszerű finanszírozási forma, a crowdfunding az esetek nagy részében adókötelezettséget von maga után, amit gyakran figyelmen kívül hagynak a startupok – hívja fel a figyelmet Nyári Zsolt, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője és okleveles adószakértője. A közösségi finanszírozást azonban nem szükséges külföldi oldalakon keresztül elvégezni, mert mint sok esetben erre is van magyar megoldás. A Tőkeportál olyan cégeket segített előrébb jutni, mint például a Las Vegans, ami úttörő a vegán éttermek piacán.

Induló vállalkozások körében egyre népszerűbb a közösségi finanszírozás, a számos online platformon – Indiegogo, Kickstarter, Patreon stb. – elérhető „crowdfunding”. A szépreményű startupok ezeken a fórumokon bemutathatják terméküket vagy szolgáltatásukat, tesztelhetik, hogy van-e rá piaci igény, és ha sikerül felkelteniük az érdeklődést, tőkét is bevonhatnak. Ezt a vállalkozók gyakran „ingyen pénzként”, egyfajta adományként kezelik, megfeledkezve arról, hogy a

crowdfundingnak az esetek többségében súlyos adózási következményei vannak.

A közösségi finanszírozás esetében ugyanis nem érvényesül az adományozás egyik legfontosabb ismertetőjegye: az önkéntesség, az érdek nélküliség. A támogatók többnyire azzal a céllal biztosítanak forrást, hogy „cserébe” megkapják a startup vállalkozás piacra szánt termékét vagy szolgáltatását. Ha pedig ez a helyzet, akkor az adomány már a szóban forgó termék, illetve szolgáltatás ellenértékének minősül, aminek következtében a vállalkozásnak adókötelezettsége – mindenekelőtt áfafizetési kötelezettsége – keletkezik. Ez pedig felboríthatja a crowdfundingot igénybe vevő vállalkozások számításait, hiszen ha a termék vagy szolgáltatás után áfát kell fizetniük, akkor

jelentősen kevesebb pénzből tudnak majd gazdálkodni,

mint azt előzetesen gondolták. A külföldi áfaregisztráció és a számlázás költségei miatt ráadásul nőnek a működési költségek, és előfordulhat, hogy a cégstruktúrát is újra kell gondolni – sorolja Nyári Zsolt okleveles adószakértő, a K-X Consulting Kft. ügyvezetője.

Nem kizárólag külföldön lehet közösségi finanszírozáshoz jutni: A Tőkeportál Magyarországon elsőként lépett a részvénycélú közösségi finanszírozás jogilag eleinte gyengén szabályozott piacára. Egyre több vállalkozás fordul a közösségi finanszírozás irányába annak érdekében, hogy fejlesszék vagy éppen megmentsék vállalkozásukat a koronavírus negatív hatásaitól. A Makronóm interjúja Nádasdy Katával, a Tőkeportál Zrt. Marketing és Kommunikációs vezetőjével.

Áfát mindenképp fizetni kell

Amennyiben a finanszírozók az Európai Unión belüliek, úgy a termék, illetve szolgáltatás után mindenképpen keletkezik áfakötelezettség. Céges vevők esetében ez főként adminisztratív előírások teljesítését jelenti, de ha magánszemélyek nyújtották a támogatást, akkor a vállalkozásnak ténylegesen a zsebébe kell nyúlnia. Ha például a belföldön előállított termékét német magánszemélyek részére értékesíti, akkor az eladási ár után a (27 százalékos) magyar áfát vagy bizonyos értékhatár fölött a (19 százalékos) német áfát kell megfizetnie, a begyűjtött tőke egy jelentős részét tehát az adóterhek viszik el.

A helyzet bonyolultabb, ha egy cégcsoporton belül nem ugyanaz a vállalkozás gyártja a terméket, mint amelyik a finanszírozást gyűjti, különösen, ha az utóbbi székhelye nem az Európai Unióban van. A gyakorlatban már az is kihívást jelenthet, hogy milyen jogcímen jut el a pénz Magyarországra a gyártás finanszírozásához, nem is beszélve arról az esetről, amikor egy harmadik országban működő céget kötelez a szerződése arra, hogy a „jutalomterméket” átadja az uniós finanszírozóknak. Egy amerikai céget például – amellett, hogy természetesen áfát kell fizetnie – költséges és folyamatos adminisztrációs feladatok teljesítésére lehet kötelezni az Európai Unióban (regisztráció, áfabevallás, számlázás stb.), ami jelentősen leronthatja az egyébként jól kitalált projekt pénzügyi helyzetét.

A Las Vegans vegán étteremlánc is közösségi finanszírozással lépett előre: a Makronóm interjúja.

Az adókötelezettség és az adóterhelés számos tényezőtől függ, a piacra szánt terméktől, szolgáltatástól kezdve a finanszírozó lakóhelyén át a startup vállalkozás cégstruktúrájáig. Tapasztalataink szerint a projektek megtérülése első lépésben döntően a közösségi finanszírozás keretében bevont tőke optimális felhasználásától függ, a stratégia kidolgozásakor ezért a körültekintő adótervezésnek mindenképpen szerepet kell kapnia – hangsúlyozza Nyári Zsolt.

A cikk eredetileg az Üzletem.hu weboldalán jelent meg.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés