2021-ben sosem látott mértékben növekedtek az építőipari alapanyagok árai, amit már a magyar kormány sem hagyott szó nélkül. A híresztelésekkel ellentétben Magyarország nem gátolta az építőipari alapanyagok exportját, az ellátásbiztonság érdekében megfigyelte a termékek útját és kiegészítő bányajáradékkal sújtotta az ajánlott ár felett értékesítő vállalatokat – állítja Gyutai Csaba az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. vezérigazgatója, építésgazdasági intézkedés összehangolásáért felelős kormánybiztos.
2020 nyarán napról-napra drágultak az építőipari alapanyagok árai. Ez a probléma még most is fennáll?
A kormány intézkedéseinek eredményeképpen az áremelkedés dinamikája megtört. A fa-, acél- és réz alapú termékek esetében akár 10-15 százalékos ármérséklődés is tapasztalható a tavalyi évhez képest és várhatóan
A probléma azoknál a termékeknél áll fenn továbbra is, ahol nagyon magas az előállításhoz szükséges energiaigény, ilyen alapanyagok például a cement és a gipszkarton.
Mitől szálltak el az árak 2021-ben?
Egyrészt akadoztak a globális ellátási láncok, mivel a koronavírus-járvány nagyon megnehezítette a szállítást. Másrészt az építőiparban dinamikus keresletnövekedés alakult ki, amelynek hatására
Kihasználva a kialakult helyzetet több vállalat visszaélt a piaci pozíciójával és indokolatlan áremeléseket hajtott végre.
Milyen intézkedéseket vezetett be a kormány az árak emelkedésének lassítására vagy megakadályozására?
Az egyik intézkedés a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek exportjával kapcsolatos regisztrációt és az állami elővásárlási jog megteremtését biztosította. Stratégiai jelentőségű nyersanyag például a cement-, a kavics-, a fém- és az épületfagyártás. Az előbb említett termékek esetében a vállalatok csak akkor szállíthatnak külföldre, ha a kivitelre vonatkozó regisztráció tudomásulvételéről megkapták az Innovációs és Technológiai Minisztérium határozatát.
Ezen felül, az előbb említett anyagokat, számos egyéb a kiviteli regisztrációs kötelezettséggel nem érintett termékkörrel együtt a termelőknek regisztrálniuk kellett a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerbe annak érdekében, hogy pontosan nyomon követhessük a tárgyalt anyagok szállítási útját.
Mi az, ami lassíthatta az árak emelkedését?
Több termék – kavics, mosott kavics, cement – esetében ajánlott árakat szabtunk meg. Ez azt jelenti, hogy ha a meghatározott összeg felett adja el a gyártó a terméket, akkor bányajárulékot kell fizetnie az ajánlott ár és az eladási ár közötti különbözet 90 százaléka után. Utóbbiból az államnak december végéig több, mint 5 milliárd forint bevétele származott. Emellett az intézkedések kedvezőbb árszintet is hoztak, így például a kavics tonnánkénti eladási ára 8 ezer forintról 3 ezerre csökkent Budapest környékén.
Ezen kívül módosult a bányászatról szóló törvény is. Mi volt a lényege?
Ez volt a negyedik fontos lépés, aminek értelmében a bányászati jog megszerzését követően, legkésőbb egy éven belül el kell indítani a bányászatot az adott területen. Erre azért volt szükség, mert bizonyos bányavállalkozások
Sikeresnek tekinti az intézkedéseket?
Több termelő megértette és elfogadta, hogy a nemzetgazdaság számára a hazai kivitelezők a legfontosabbak, így megfelelően ki is szolgálták őket. Az intézkedések idén tavasszal is fennmaradnak, mert bár a helyzet stabilizálódott, de indokoltnak tartjuk a szektor további állami támogatását. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az adatokat, és ha szükséges, újabb javaslatokat teszünk annak érdekében, hogy az építőipari ágazat tovább erősödjön.
Milyen jövőbeni terveik vannak?
Bányászati területen megfontoljuk szigorúbb szabályok bevezetését. Ezért bányavizsgálatokat fogunk végezni és felmerült, hogy a nagyobb bányavállalkozóknak előírjuk az építőiparban megszokott e-napló vezetését. Ennek lényege, hogy minden bányászati tevékenységet rögzíteni kell, amit a hatóság valós időben ellenőrizhet. A digitalizáció az egész ágazatban fontos törekvés, mert a digitális megoldások az egész ágazat innovatívabbá tételét elősegíthetik.
2010 óta megkétszerezte a teljesítményét a magyar építőipar. Honnan érkezik ez az óriási kereslet?
Az állami beruházások is fűtik a szektort, de a vállalatok is nagy építőipari megrendelők, valamint jelentős az új építésű házak száma is, főleg a fővárosban és annak környékén. A magánszektor keresletét jelentősen erősítik a kormányzati otthonteremtési támogatások.
Ilyen mértékű keresletnövekedésre jut elegendő alapanyag ma Magyarországon?
Az alapvető anyagok tekintetében nincs hiány, de vannak olyan termékek, ahol hosszabb a várakozási idő. Az autóiparhoz hasonlóan
mivel rengeteg elektronikai alkatrész kerül az új épületekbe. A legjobb hatásfokú kazánok szállítási ideje akár több hónap is lehet.
Milyen év elé néz az építőipar 2022-ben?
2019-ben kiemelkedő évet zárt az építőipar, amelynek kibocsátása elérte a GDP 6,5 százalékát. 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt jelentős, 9-10 százalékos visszaesés volt tapasztalható az előző évhez képest. A 2021-es adatokat még nem ismerjük, de az ÉMI becslései alapján elérhetjük a 2019-es szintet. Ez a növekedés folytatódhat 2022-ben is, megközelítőleg 4-5 százalékkal, mivel az építőipari vállalatok szerződésaránya 10 százalékkal magasabb, mint tavaly és több mint 370 ezer ember dolgozik az ágazatban. A foglalkoztatottak száma dinamikusan bővül, mivel
Ez érthető is, hiszen a szakmunkások átlagkeresete 400 ezer forint felett van, míg a mérnökök bére is 8-10 százalékkal nőtt egy év alatt, elérve a 700-800 ezer forintos átlagkeresetet.
Hatékony a magyar építőipar?
Az iparban mérhető foglalkoztatottság aránya az uniós adatokhoz képest magas, ugyanakkor az uniós szintű kibocsátásból a magyar építőipar egy százalékot tesz ki. A szektorra jellemző a kisvállalati struktúra. Az építőiparban működő cégek 90 százaléka 10 fő alatti, és digitalizáltságuk alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké és nehézséget jelent az is, hogy az építőipari termékek piacán a külföldi vállalatok vannak többségben.
A kavicsszektort már érintettük, de a nagy képet vizsgálva mekkora a magyar építőipar kitettsége?
A kivitelezői oldalon a magyar vállalatok vannak túlsúlyban. A nagyobb alapanyaggyártó cégek többsége viszont külföldi tulajdonú.
Ez mitől alakult ki?
A kilencvenes években, jórészt a szocialista kormányok alatt, gyakorlatilag a teljes szektort privatizálták és külföldi tulajdonú vállalatok kezébe kerültek a tégla- és cementgyárak. A kemikáliákat gyártó vállalatok esetében is minimális a hazai cégek aránya. A kormány ezért is támogatja kiemelten a magyar tulajdonú vállalatok térnyerését és fejlesztését a hazai építőiparban. Szeretnénk visszaszerezni azokat a pozíciókat, amelyeket a 90-es években elveszítettünk.
Külföldön milyen gyakorlatokat vezettek be a hazai építőipar védelmére?
Tapasztalatok alapján külföldön a hatóságok az idegen, így a magyar cégeket is rendszeresen és rendkívül szigorúan ellenőrzik.
Számunkra az az elsődleges cél, hogy Magyarországon az építésgazdaság kiegyensúlyozottan, hatékonyan és reális költségszinten működjön. Az építőipar az autóiparhoz hasonlóan a gazdasági kibocsátásban kiemelt szerepet kap, és mindent megteszünk azért, hogy Magyarország egyik húzóágazata legyen.
(Borítókép: Ficsor Márton; MTI/Szigetváry Zsolt)
A vámháború részletes hatáselemzései még folyamatban vannak, de az első előrejelzések szerint az európai gazdaság növekedése 0,3–0,5 százalékponttal mérséklődhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – a WIIW gyors becslése alapján – mindössze 0,37 százalékponttal csökkenthetik a most bejelentett amerikai vámok.
Ha a vámháború eldurvul, még világháború is lehet belőle.
Nem tudom követhető-e, de Magyar Péter elég fura figura, bármi kitelik tőle, főleg az, hogy azzal vádol meg mást, amit maga tervez elkövetni.
A Politico is Szijjártót idézte azzal kapcsolatban, hogy könnyen orvosolható lett volna a probléma.
Izrael a közel-keleti térség legfontosabb gazdasági partnere.
„A csehek, lengyelek és szlovének még mindig előttünk vannak. Ám ha tartjuk az elmúlt évek lendületét, már nem sokáig” – fogalmazott Sebestyén Géza.
A hírt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelentette be.
