A kormány nemet mondott az áremelkedésre

Fellélegezhetnek a felújítók: a kormány megtörte az építőipari alapanyagárak elszállását

2022. február 13. 16:24

Írta: Takács Zsolt
2021-ben sosem látott mértékben növekedtek az építőipari alapanyagok árai, amit már a magyar kormány sem hagyott szó nélkül. A híresztelésekkel ellentétben Magyarország nem gátolta az építőipari alapanyagok exportját, az ellátásbiztonság érdekében megfigyelte a termékek útját és kiegészítő bányajáradékkal sújtotta az ajánlott ár felett értékesítő vállalatokat – állítja Gyutai Csaba az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. vezérigazgatója, építésgazdasági intézkedés összehangolásáért felelős kormánybiztos.

2020 nyarán napról-napra drágultak az építőipari alapanyagok árai. Ez a probléma még most is fennáll?

A kormány intézkedéseinek eredményeképpen az áremelkedés dinamikája megtört. A fa-, acél- és réz alapú termékek esetében akár 10-15 százalékos ármérséklődés is tapasztalható a tavalyi évhez képest és várhatóan

idén tavasszal tovább folytatódik az árcsökkenés.

A probléma azoknál a termékeknél áll fenn továbbra is, ahol nagyon magas az előállításhoz szükséges energiaigény, ilyen alapanyagok például a cement és a gipszkarton.

Mitől szálltak el az árak 2021-ben?

Egyrészt akadoztak a globális ellátási láncok, mivel a koronavírus-járvány nagyon megnehezítette a szállítást. Másrészt az építőiparban dinamikus keresletnövekedés alakult ki, amelynek hatására

komoly alapanyaghiány jelentkezett.

Kihasználva a kialakult helyzetet több vállalat visszaélt a piaci pozíciójával és indokolatlan áremeléseket hajtott végre.

Milyen intézkedéseket vezetett be a kormány az árak emelkedésének lassítására vagy megakadályozására?

Az egyik intézkedés a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek exportjával kapcsolatos regisztrációt és az állami elővásárlási jog megteremtését biztosította. Stratégiai jelentőségű nyersanyag például a cement-, a kavics-, a fém- és az épületfagyártás. Az előbb említett termékek esetében a vállalatok csak akkor szállíthatnak külföldre, ha a kivitelre vonatkozó regisztráció tudomásulvételéről megkapták az Innovációs és Technológiai Minisztérium határozatát.

Fotó: Ficsor Márton

Ezen felül, az előbb említett anyagokat, számos egyéb a kiviteli regisztrációs kötelezettséggel nem érintett termékkörrel együtt a termelőknek regisztrálniuk kellett a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerbe annak érdekében, hogy pontosan nyomon követhessük a tárgyalt anyagok szállítási útját.

Mi az, ami lassíthatta az árak emelkedését?

Több termék – kavics, mosott kavics, cement – esetében ajánlott árakat szabtunk meg. Ez azt jelenti, hogy ha a meghatározott összeg felett adja el a gyártó a terméket, akkor bányajárulékot kell fizetnie az ajánlott ár és az eladási ár közötti különbözet 90 százaléka után. Utóbbiból az államnak december végéig több, mint 5 milliárd forint bevétele származott. Emellett az intézkedések kedvezőbb árszintet is hoztak, így például a kavics tonnánkénti eladási ára 8 ezer forintról 3 ezerre csökkent Budapest környékén.

Ezen kívül módosult a bányászatról szóló törvény is. Mi volt a lényege?

Ez volt a negyedik fontos lépés, aminek értelmében a bányászati jog megszerzését követően, legkésőbb egy éven belül el kell indítani a bányászatot az adott területen. Erre azért volt szükség, mert bizonyos bányavállalkozások

hatalmas területekre szerezték meg a bányászati jogot, de aztán nem kezdtek vele semmit.

Sikeresnek tekinti az intézkedéseket?

Több termelő megértette és elfogadta, hogy a nemzetgazdaság számára a hazai kivitelezők a legfontosabbak, így megfelelően ki is szolgálták őket. Az intézkedések idén tavasszal is fennmaradnak, mert bár a helyzet stabilizálódott, de indokoltnak tartjuk a szektor további állami támogatását. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az adatokat, és ha szükséges, újabb javaslatokat teszünk annak érdekében, hogy az építőipari ágazat tovább erősödjön.

Fotó: Ficsor Márton

Milyen jövőbeni terveik vannak?

Bányászati területen megfontoljuk szigorúbb szabályok bevezetését. Ezért bányavizsgálatokat fogunk végezni és felmerült, hogy a nagyobb bányavállalkozóknak előírjuk az építőiparban megszokott e-napló vezetését. Ennek lényege, hogy minden bányászati tevékenységet rögzíteni kell, amit a hatóság valós időben ellenőrizhet. A digitalizáció az egész ágazatban fontos törekvés, mert a digitális megoldások az egész ágazat innovatívabbá tételét elősegíthetik.

2010 óta megkétszerezte a teljesítményét a magyar építőipar. Honnan érkezik ez az óriási kereslet?

Az állami beruházások is fűtik a szektort, de a vállalatok is nagy építőipari megrendelők, valamint jelentős az új építésű házak száma is, főleg a fővárosban és annak környékén. A magánszektor keresletét jelentősen erősítik a kormányzati otthonteremtési támogatások.

Ilyen mértékű keresletnövekedésre jut elegendő alapanyag ma Magyarországon?

Az alapvető anyagok tekintetében nincs hiány, de vannak olyan termékek, ahol hosszabb a várakozási idő. Az autóiparhoz hasonlóan

az építőiparban is nehézséget jelent a chiphiány,

mivel rengeteg elektronikai alkatrész kerül az új épületekbe. A legjobb hatásfokú kazánok szállítási ideje akár több hónap is lehet.

Fotó: Ficsor Márton

Milyen év elé néz az építőipar 2022-ben?

2019-ben kiemelkedő évet zárt az építőipar, amelynek kibocsátása elérte a GDP 6,5 százalékát. 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt jelentős, 9-10 százalékos visszaesés volt tapasztalható az előző évhez képest. A 2021-es adatokat még nem ismerjük, de az ÉMI becslései alapján elérhetjük a 2019-es szintet. Ez a növekedés folytatódhat 2022-ben is, megközelítőleg 4-5 százalékkal, mivel az építőipari vállalatok szerződésaránya 10 százalékkal magasabb, mint tavaly és több mint 370 ezer ember dolgozik az ágazatban. A foglalkoztatottak száma dinamikusan bővül, mivel

egyre többen térnek haza külföldről.

Ez érthető is, hiszen a szakmunkások átlagkeresete 400 ezer forint felett van, míg a mérnökök bére is 8-10 százalékkal nőtt egy év alatt, elérve a 700-800 ezer forintos átlagkeresetet.

Hatékony a magyar építőipar?

Az iparban mérhető foglalkoztatottság aránya az uniós adatokhoz képest magas, ugyanakkor az uniós szintű kibocsátásból a magyar építőipar egy százalékot tesz ki. A szektorra jellemző a kisvállalati struktúra. Az építőiparban működő cégek 90 százaléka 10 fő alatti, és digitalizáltságuk alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké és nehézséget jelent az is, hogy az építőipari termékek piacán a külföldi vállalatok vannak többségben.

Fotó: Ficsor Márton

A kavicsszektort már érintettük, de a nagy képet vizsgálva mekkora a magyar építőipar kitettsége?

A kivitelezői oldalon a magyar vállalatok vannak túlsúlyban. A nagyobb alapanyaggyártó cégek többsége viszont külföldi tulajdonú.

Ez mitől alakult ki?

A kilencvenes években, jórészt a szocialista kormányok alatt, gyakorlatilag a teljes szektort privatizálták és külföldi tulajdonú vállalatok kezébe kerültek a tégla- és cementgyárak. A kemikáliákat gyártó vállalatok esetében is minimális a hazai cégek aránya. A kormány ezért is támogatja kiemelten a magyar tulajdonú vállalatok térnyerését és fejlesztését a hazai építőiparban. Szeretnénk visszaszerezni azokat a pozíciókat, amelyeket a 90-es években elveszítettünk.

Külföldön milyen gyakorlatokat vezettek be a hazai építőipar védelmére?

Tapasztalatok alapján külföldön a hatóságok az idegen, így a magyar cégeket is rendszeresen és rendkívül szigorúan ellenőrzik.

Számunkra az az elsődleges cél, hogy Magyarországon az építésgazdaság kiegyensúlyozottan, hatékonyan és reális költségszinten működjön. Az építőipar az autóiparhoz hasonlóan a gazdasági kibocsátásban kiemelt szerepet kap, és mindent megteszünk azért, hogy Magyarország egyik húzóágazata legyen.

(Borítókép: Ficsor Márton; MTI/Szigetváry Zsolt)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés