Szerbiában orosz befolyás alatt a kőolaj és földgáz

2022. január 31. 9:06
A kőolaj és a földgáz kitermelésének monopóliuma után a kőolajfinomítás kizárólagos joga is orosz befolyás alá került Szerbiában.

A Szerbiai Kőolajpari Vállalat (Naftna Industrija Srbije, NIS) nemrégiben a pancsovai (Délkelet-Vajdaság) Kőolaj-finomtó Vállalat tulajdonosa lett. Amint arra az energetikai szakemberek rámutatnak, mivel nem tudják majd a legkorszerűbb technológiát alkalmazni, az energetikai piac jövőbeli követelményeit sem tudják majd követni . Ugyanis, miután

az orosz Gazprom Nyefttel szemben immáron nyolcadik éve az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok szankciókat vezetett be (az orosz vállalat a szerbiai NIS többségi tulajdonosa), a nyugati bankoktól sincs lehetősége hiteleket felvenni, ez a fejlesztéseiket is korlátozza.

A NIS erre saját éves pénzügyi jelentésében is rámutatott.

„2014. szeptember közepétől a Társaság folyamatosan a korlátozott külső finanszírozási lehetőségek kockázatainak van kitéve, miután az EU és az Egyesült Államok az orosz tulajdonban lévő legnagyobb energiavállalatokkal, illetve az EU-n kívül alapított, az orosz energiavállalatoktól függő társaságokkal szemben szankciókat vezetett be. Ugyanis, a szankciók nem teszik lehetővé, hogy a Társaság uniós bankoktól, vagy az Egyesült Államokbeli bankoktól, több mint 30 napos lejáratú hitelt vegyen fel” – jegyzi meg a NIS utolsó 2020-as évre vonatkozó éves jelentése (2021-es évi jelentés még nem elérhető).

Mint arra rámutatnak, ahhoz hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat megfelelő mennyiségű pénzeszközt tudjon biztosítani a vállalat zavartalan működéséhez, két év alatt (2019-ben és 2020-ben) több mint 700 millió eurós új hitelre szerződött le a szerbiai, illetve a szerbiai fiókintézetekkel rendelkező orosz és arab bankoknál. Ebből a hitelből sikerült folyamatosan eleget tenni a korábbi hitel-kötelezettségeknek, illetve sikerült a kedvezőtlen hiteleket is idő előtt törleszteni. Vagyis a NIS rámutat,

a bevezetett szankciók nem hatottak ki nagyobb mértékben a vállalat pénzügyi stabilitására.

A pénzügyi jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy a 2020-as évet 7,6 milliárd dinár (64,4 millió euró) veszteséggel zárták, amely okaként a koronavírus-járványt emelték ki, illetve arra mutattak rá, hogy az adott évben a kőolaj világpiaci ára jelentős mértékben visszaesett.

Aleksandar Kovačević, energetikai szakember a Szabad Európai Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a NIS ilyen jellegű pénzügyi rendszere hosszú távon nem fenntartható. Szavai szerint a jelenlegi beruházási döntések hosszú távú következményekkel járhatnak a NIS számára. Kiemelte:

a NIS-nek nem volt alkalma arra, hogy a legjobb technológiát alkalmazza a pancsovai kőolajfinomítóban kialakított új erőműben, amely néhány hónap múlva működni kezd, és számítások szerint legalább 25 éven keresztül fog termelni.

Kovačević szerint azonban erre nem lesz lehetősége, ha az energetikai piac legújabb fejleményeit vesszük alapul.

A NIS megvásárolta a pancsovai Petrohemija részvényeinek 90 százalékát

A pancsovai Petrohemija Kőolaj-finomító Vállalat stratégiai partnerségéről szóló megállapodás aláírására 2021 decemberének végén került sor, amikor is a kőolaj-finomító részvényeinek 90 százaléka (a partnerség iránt egyedüli érdeklődő cég) a NIS tulajdonába került. A tervek szerint hamarosan befejezi a 150 millió euró értékű feltőkésítést, azzal, hogy egy polipropiléngyártó üzem megépítésére is sor kerül.

A pancsovai vállalat az ország legnagyobb kőolajfinomítója. A stratégiai partnerséget megelőzően a több mint ezer foglalkoztatottal rendelkező Petrohemija részvényeinek 75 százaléka felett Szerbia rendelkezett, a megmaradt 25 százalék volt a NIS-é. 

A Petrohemija honlapján feltüntetett adatok szerint az ország legnagyobb kiszállítójának számít, jövedelmének 80 százalékát a szomszédos államok és az EU tagállamainak piacán szerzi meg.

A NIS 56,15 százaléka az orosz Gazprom Nyeft tulajdona, 29,87 százaléka Szerbia tulajdonát képezi,

míg a megmaradt részvényekkel az alkalmazottak, a volt munkások és a polgárok rendelkeznek.

A 2008-ig állami tulajdonban levő vállalat 51 százalékát a Gazprom Nyeft 400 millió euróért vásárolta meg, ezzel pedig a furatokat, a geotermikus forrásokat és a kitermelés jogokat is szerzett.

A NIS nem csak a kőolaj és a földgáz kitermelésében rendelkezik monopoliummal Szerbiában, az elmúlt években a kőolajbehozatalért is kizárólag ő felel.

Nem csak a Gazprom Nyeft van büntetésben

Nem sokkal az után, hogy az Európai Unió 2014-ben az ukrán Krím-félsziget orosz annektálása miatt Ororoszországgal szemben szankciót vezetett be, Oroszország legnagyobb olajtermelőit is, a Gazprom Nyeftet, a Rosznyeftet és a Transznyeftet is büntetés alá vonta, döntésüket pedig „az ukrajnai zűrzavarban való részvételükkel” magyarázták. Így megtagadták tőlük az EU piacán való részvételt és az EU-val való pénzügyi tranzakciókban sem vehetnek részt.

Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok is hasonló szankciókat vezetett be az orosz energiavállalatokkal szemben.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés