The Wall Street Journal: Németország már nem a barátunk

2022. január 30. 14:16
Ukrajna oroszok általi fenyegetettségének növekedésével a nyugati szövetségesek többsége igyekszik támogatni Kijevet, és megnyugtatni az esetleges veszélyeztetettséget érző NATO- tagokat is. Németország azonban más úton jár, és előnyben részesíti az orosz érdekeket a Nyugat érdekei előtt - írta Tom Rogan a The Wall Street Journal (WSJ) napilapban. Szerinte Berlin érdeke az olcsó gáz, az autók kivitele Kínába, illetve, hogy Putyin elnök nyugton maradjon.

A WSJ szerint, Berlin álláspontja feltárta azt a nyugtalanító tényt, hogy Németország az amerikaiak számára már nem megbízható partner a háború utáni, az USA-t fenyegető két legnagyobb, Kína és az oroszok jelentette fenyegetettségben. Tom Rogan szerint az aktuális ukrajnai események könnyen Németország vállaira helyezheti a felelősség terhét.

Németország elutasította, hogy Ukrajnának fegyvert szállítson, és aktívan ellenkezik abban is, hogy Észtország is szállíthasson. (Észtország vette meg a keletnémet varsói szövetségbéli ágyukat, így az ukránokat még csak kiképezni sem kellene a használatukra, viszont az eladásukhoz a németek beleegyezése kell.)

Nagy Britannia az utóbbi napokban légi úton szállított páncéltörő fegyvereket, és felderítő repüléseket hajtott végre Ukrajna felett. Míg a felderítő repülők, választva a közelebbi utat, átrepültek Németország felett, addig

a fegyverszállítók kikerülték a német légteret.

Bár a brit védelmi minisztérium mindezt bagatellizálja azzal, hogy nem kértek rá engedélyt, viszont a WSJ szerint,

a britek nem akarták választási helyzet elé állítani Olaf Scholzot, hogy kinek is a pártján áll.

A WSJ további példaként a Nord Stream2-őt hozza fel, amelyen az oroszok gázt szállítanának Európába. A német hivatalok ragaszkodnak ahhoz, hogy csak akkor adják ki az engedélyeket a vezeték üzemeltetésére, ha minden rendben lesz. Putyin viszont mielőbb elindítaná, így Oroszország több mint három hónapra felfüggesztette a szénexportot Ukrajnába, és az orosz állami cég, a Gazprom pedig egy hónapra megfordította a gáz áramlását a Jamal vezetéken.

A WSJ az oroszok viselkedését energetikai zsarolásnak minősíti,

amivel megmagyarázza az oroszok elleni szankciók melletti amerikai republikánusok támogatását, illetve a közelmúltig a demokratákét is. A demokrata szenátorok viszont a múlt héten elutasították a gázvezeték elleni további szankciókat. Azzal, hogy szükségtelenek a szankciók, mert Németország úgysem használná abban az esetben, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.

A német védelmi miniszter-asszony a WSJ kérdésére azt válaszolta, hogy nem szívesen bonyolódna bele ebbe a két kérdésbe, és felhozzák Scholz nem régi nyilatkozatát, miszerint

itt az ideje, hogy új alapokra helyezzék a Putyinnal való kapcsolatokat.

Azt is felrója a napilap a németeknek, hogy nem teljesítik a 2 százalékos NATO- vállalásukat, hanem csak a GDP-jük 1,5 százalékát költik hadügyre.  Ezenkívül a németek a területükön megengedték az oroszoknak, hogy vegyi fegyverekkel kísérletezzenek.

Kínával való viszonyukat is a szemükre vetik. A WSJ szerint, Joe Biden röviddel a beiktatása előtt röviddel, kérte Angela Merkelt, hogy halasszák el az EU és Kína közötti kereskedelmi szerződés megkötését. Merkel felgyorsította a tárgyalásokat, hogy a szerződés megköttessen még mielőtt Biden elfoglalja a hivatalát.  A WSJ szerint,

bár ez illetlen, de nem meglepő.

"Fontosnak tartjuk, hogy minden erőfeszítést megtegyünk annak érdekében, hogy a világ nemzetközi szinten együttműködjön, és minden lépést alaposan meg kell fontolni" - mondta Scholz a WSJ-nek, amely azt kérdezte, hogy támogatná-e a bojkottját a pár nap múlva kezdődő kínai olimpiai játékoknak. A WJS szerint ez a válasz a bojkott egyértelmű elutasítását jelenti.

A Kínába irányuló német export értéke évi 150 milliárd dollár, amelynek nagy részét az autóipar adja.

A The Wall Street Journal összegzése szerint, bár Németország azt állítja, hogy fontos számára a demokratikus nemzetközi rend, a valódi elkötelezettség hiánya gyorsan megmutatkozott. Bár Biden eddig Németországról, mint az egyik legfontosabb szövetségeséről beszélt, Berlin Oroszországgal és Kínával szembeni politikáját tekintve kérdés, hogy meddig tartja még Biden álláspontját.

A közép-európai szemlélő viszont felteheti magának a kérdést: Mi is volt a cikkíró szándéka? Netán apellálni szeretne az utóbbi évtizedekben kialakult német igazodási vágyhoz, és visszaterelné Németországot a demokratikus akolba, vagy csak a feszültséget szeretne szítani az európai országok között.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 54 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kínai gyorsvasúthálózat elérte az 1000 km-t. Az első 40-et a németek csinálták, a többi 960-at a kínaiak.

Bocs igaz. Akkor 39960 km-et csináltak. (Rosszul emlékeztem a számra.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés