Utolsóból első: a magyar állam teszi a legtöbb pénzt az új ötletek felkarolásába, és parádés megtérülést ér el

Egymást érik az ígéretes magyar vállalkozások

A magyar állam tulajdonában áll a Hiventures Zrt., – amely a bécsi European Capital Report adatai szerint – Kelet-Európa egyik legaktívabb és legjelentősebb kockázatitőke-befektetője. 

Az egyik legrészletesebb startup adatbázis, a Dealroom szerint az állami cég 175 befektetést hajtott végre 2020 novemberéig, a Crunchbase adatbázisban pedig 583 befektetésről számoltak be – írja a G7 portál elemzése.

ám 2009 és 2013 között összesen 131 milliárd forintot kezelő kockázati tőkealapok indultak, ebből 90 milliárd forint állami és uniós támogatásból érkezett.

A Hiventures 2017-ben közvetítők nélkül kezdett jelentős befektetésekbe. A cég kezdetben csak a startupok finanszírozását tervezte, később viszont kkv-k, illetve hazai vállalatok finanszírozása is a feladatává vált, teszik hozzá.

Az uniós forrással is rendelkező vállalat összesen 155,4 milliárd forintot kezel, amelyből 2023 végéig 45 milliárdnyi befektetést kell kihelyeznie – az EU szerint a sikeressé váló cégek értékesítésből befolyó pénzeket ismét be lehet majd fektetni.

A G7 szerint az adatok alapján jellemzően több piaci kockázati tőkealap szállt be közösen egy cégbe. Ez azt mutatja, hogy

A startupok átlagosan 125, az egyéb vállalkozások pedig 683 millió forinthoz jutottak – mutat rá a portál. 

Az elmúlt fél évszázad technológiai áttöréseinek többségét állami szervezetek finanszírozták, a magánszektor pedig csak akkor szállt be az üzletbe, amikor a haszon elérhető közelségbe került.

„Széles körben elterjedt az a prekoncepció, amely szerint az állam rendszerszinten képtelen arra, hogy megcélozzon bizonyos technológiákat vagy ágazatokat, ami azzal magyarázható, hogy kudarc esetén az államok jellemzően teljes egészében vállalják a felelősséget (lásd a Concorde szuperszonikus utasszállító, vagy a Solyandra, a csődbe ment napelemgyártó esetét), míg az állami támogatással elért nagy sikereket (mint az internet vagy a biotechnológia különböző formái) gyakran kizárólag az abból profitáló magánszektornak tulajdonítják.

Valójában – szemben a hagyományos »piaci kudarc« megközelítéssel – az állam az elmúlt időszak legfontosabb innovációi közül nem egy esetében meghatározó szerepet játszott. Az igazi történet a Szilícium-völgy és más dinamikus innovációs központok esetében nem az, amit az ortodox felfogás kínál, hogy ugyanis az állam félreállt az útból, hogy ne zavarja a kockázatvállaló tőkéseket és garázsfeltalálókat, hogy bevégezhessék a munkájukat. Az internettől a nanotechnológiáig az elmúlt fél évszázad technológiai áttöréseinek többségét – az alapkutatástól a hasznosítás kereskedelmi lépéseiig – állami szervezetek finanszírozták, a magánszektor pedig csak akkor szállt be az üzletbe, amikor a haszon elérhető közelségbe került” – fedte fel Mariana Mazzucato, a University College London innovációra szakosodott professzora.

Megtérülő befektetés

A Hiventures cégei jó eredményekkel büszkélkedhetnek, hiszen a befektetéshez jutott társaságok árbevétele növekszik. Az export árbevétel folyamatosan növekedett: 2017-ben a cégek bevételének 29 százalékát, 2020-ban már a 36 százalékát adta. „Ez igen magas arány, hiszen a hazai kkv-knál csupán 20 százalék az export árbevétel aránya, és csupán a cégek 5,9 százaléka exportál” – értékeli az eredményeket a G7.

A portál kiszámolta, hogy a Hiventures érdekeltségei 2020 végén összesen 2856 főt foglalkoztattak, az addig kifizetett 33,8 milliárd forintra vetítve pedig ez azt jelenti, hogy egy-egy új startup munkahely átlagosan 11,8 millió forintba kerülhetett. Arra is rámutat a G7, hogy

és itt valóban kezdő cégekről van szó, amelyek nem léteztek korábban.

„Mindenesetre a jellemzően külföldi tulajdonú multik támogatására kitalált egyedi kormánydöntésekhez képest ez még mindig nagyon olcsó munkahelyteremtés, hiszen a nagyvállalatoknál nem ritkán 30-60 millió forint támogatás áramlik egyetlen új munkahelyre, és azt általában még vissza sem kell téríteni. A hazai startupok viszont befektetésként kapják a forrásokat, azzal a reménnyel, hogy az állami üzletrészeket idővel nyereséggel lehet értékesíteni” – világít rá a portál.

A portál szerint a cégek túlnyomó többsége még korai szakaszban van, és növekszik. „A program sikerét majd a 2020-as évtized végén várható záráskor lehet majd jól megítélni, ha addig sikerül a működő cégekben meglévő részesedéseket értékesíteni” – zárja elemzését a portál.