Ha a 2010 előtti baloldal lenne kormányon, most minden háztartás évi háromszázezerrel adózna többet

2022. január 24. 18:02

Írta: Rádi Balázs
Amíg a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitika a megszorításokról és adóemelésekről szólt, addig a jobboldali kormány csökkentette a háztartásokra nehezedő terheket – fedte fel Dr. György László államtitkár a múlt hét kedden megosztott Facebook-bejegyzésében az Eurostat adataira mutatva. Elemzésünkből kiderül, miként pörgette fel a jobboldali adócsökkentés a gazdaság motorját, és mit gondolnak erről olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint az IMF.

Adócsökkentéssel pörgették fel a gazdaság motorját

A jobboldali kormány az adócsökkentés politikájában hisz, amelyre a 2010-es évek elején kétkedve figyeltek az olyan nemzetközi szervezetek, mint az IMF. Akkoriban a nemzetközi pénzügyi szervezet megszorításokat javasolt Magyarországnak, de a kormányzat nem megszokott módon előre menekült és elkezdett adókat csökkenteni, a vállalatait helyzetbe hozni. Ez a gazdaságpolitika olyannyira eltért a fősodortól, hogy rá is sütötték az „unortodox” jelzőt.

Valójában egy hazai érdekeket szem előtt tartó, patrióta gazdaságpolitikát valósított meg a kormány. Ennek köszönhetően évről évre erőteljes gazdasági növekedés köszöntött be hazánkban, az eredmények fényében az IMF sem tudott mást tenni, mint elismerni a magyar gazdaságpolitika működőképességét. A Makronómnak az IMF igazgatóhelyettese elmondta,

bár 2010 után az IMF keményen kritizálta a magyar gazdaságpolitikát, ezt nem szakmai alapon, hanem személyes érdekekből tette és ma már ott tartanak, hogy más országoknak is a magyar modellt javasolják.
Rangsor: Magyarország kínálja szinte a legalacsonyabb vállalati adót a világon

Felmerülhet a kérdés, hogy mi köze van az adóelvonásoknak a gazdasági növekedéshez, nos, nagyon is sok! A Tax Foundation nemzetközi adószakértő portál közvetlen összefüggést fedezett fel az alacsony társasági adó és az országok gazdasági növekedése között – mutatott rá a Makronóm egy korábbi cikkében. 

Az alábbi ábra jól szemlélteti, mely országok milyen mértékben segítik vagy éppen hátráltatják hazai vállalkozásaik növekedését. Minél sötétebb színű egy ország az ábrán, annál alacsonyabb a társasági adó, amit a vállalkozásaikra vetnek ki.

Az ábrán jól látható, hogy Magyarország büszkélkedhet a legalacsonyabb társasági adókulccsal az OECD-n belül, mindössze kilenc százalék – mutat rá a nemzetközi adószakértő portál. Ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi évek – a koronaválsággal sújtott 2020-as évet kivéve – a gazdasági növekedésről szóltak Magyarországon.

GDP-arányos adóelvonás a GDP növekedéséért

György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a múlt hét kedden megosztott Facebook-bejegyzésében az Eurostat adataival rámutatott, hogy 2009 és 2020 között Magyarországon csökkent a 3. legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóelvonás.


„Míg az állam 2009-ben a GDP 38,9 százalékát vonta el adók és járulékok formájában, addig 2020-ban 36,4 százalékát. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az EU-tagországok átlagánál (2020-ban 41,3 százalék)” – folytatja az adatok elemzését György László. A közgazdász szerint azért fontos megvizsgálni ezeket a számokat, mert ez mutatja meg, hogy a gazdasági teljesítmény mekkora hányada marad a családoknál és a vállalkozásoknál. Ellenpéldát is hozott az államtitkár, „számokban kifejezve:

ha 2010 után a baloldali kormány alatt tapasztalt szinten maradtak volna az adók, akkor 2020-ban 1200 milliárd forinttal több adót szedett volna be az állam a családoktól és a vállalkozásoktól.

Ez háztartásonként évente akár közel 300 ezer forintot jelent!” – húzta alá.

Az adócsökkentés hatására legalább 100 ezer forint maradhat évente a családoknál

György László kitért arra is, milyen adók csökkentek 2010 óta:

  • A személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 36 százalékról 15 százalékra csökkent.
  • A 4 gyermekes édesanyáknak és a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
  • A családi adókedvezmény mértéke a 2009-es 12 milliárd forintról 2022-re 980 milliárd forintra nőtt.
  • A nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékról 15 százalékra csökkent.
  • A társasági adó kulcsa 20 százalékról 9 százalékra csökkent.
  • A munkáltatói adó (szocho) 33,5 százalékról 13 százalékra csökkent és eltöröltük a szakképzési hozzájárulást.
  • 5 millió forint helyett immár 12 millió forintig jár alanyi áfa-mentesség.
  • Az ügyintézés illetéke 2200 forintról 0 forintra csökkent.
  • Az egyenesági rokonok és házastársak közötti öröklési, ajándékozási illeték mértéke 15-21 százalékról 0 százalékra csökkent.

„Ne feledjük: 2002 és 2010 között a baloldal folyamatosan emelte az adókat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a családokat és a vállalkozásokat. A jobboldal ezzel szemben 2010 óta következetesen csökkenti az adókat. Ez az az út, amelyen tovább kell mennünk annak érdekében, hogy a vállalkozásaink számára versenyképes, a családjaink számára pedig magas béreket és emelkedő életszínvonalat eredményező gazdasági környezetet teremtsünk” – zárta elemzését az államtitkár.

Borítókép: MTI/Komka Péter


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés