Kétélű fegyver, ha Amerika lekapcsolná az oroszokat a SWIFT-ről

2022. január 15. 12:57
A nemzetközi helyzet fokozódik az orosz-ukrán határon is. Az oroszok csapatokat gyűjtöttek, ráncigálják Európát a gázzal, és csak kivárnak, hogy Ukrajna magától belepottyanjon az ölükbe. A határon várakozó százezres haderő akár a nyílt beavatkozást is sejteti, amire Nyugat nem valószínű, hogy katonai erővel válaszolna. Maradnak a szankciókkal való fenyegetés, köztük az egyik legerősebb, Oroszország elzárása a globális SWIFT fizetési rendszertől. Kényelmesebb, mint katonákat bevetni, de mindez könnyen vissza is üthet.

A SWIFT fizetési rendszerre 200 ország van rákapcsolódva és a hálózaton belül 11 ezer bank hajtja végre a határon átnyúló utalásaikat. A mezei polgár a számlanyitáskor a bank BIC kódjával találkozik, amit a bankja a SWIFT rendszerétől kapott. A rendszer elsősorban egy biztosított kommunikációs platform, amelyen keresztül a bankok az átutalásokhoz és egyéb üzletekhez kötött információkat cserélik. A rendszert az 1970-es években kezdték el használni, előtte a bankok távírón keresztül kommunikáltak.

Ha lekapcsolnák erről Oroszországot, ahogy ezt megtették Iránnal, akkor nem lehetne rendezni az orosz partner felé a számlát, illetve ők sem tudnák megtenni a nemzetközi átutalásaikat.

Persze kérdés, hogy milyen mélységű lenne a korlátozás, csak bizonyos típusú ügyleteket akadályoznának, vagy a kliensek egyes csoportjának, esetleg néhány banknak az ügyleteit.

Ezt az orosz kliensek azzal tudnák kijátszani, ha külföldön nyitnának számlát, illetve a bankkártyákkal, mivel ezek nincsenek a SWIFT rendszerre kötve.

Persze nem olyan egyszerű egy országot lekapcsolni a rendszerről - írta az Economist. Elvileg, a belgiumi székhelyű bankszövetség politikailag semleges, a benne lévő bankok a tulajdonosai. Egy 25 tagú igazgatótanács vezeti, ahol aktuálisan az egyik tag orosz. Mind a G10 országainak jegybankjai, mind az Európai Központi Bank felügyelik a szervezetet. Ezenkívül nem az amerikai, hanem a belga és az európai jog hatálya alá tartozik.

Számos ország, amely üzletel Oroszországgal, például Németország esetleg ellenezné ezt az eljárást.

Főleg az európai országok ápolnak erős kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, amely az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. A gázszállítás több mint egyharmada Oroszországból érkezik Európába. Ha az európai vállalatoknak más módokat kellene keresniük pénzügyi kötelezettségeik teljesítésére, az szintén költséges lenne számukra.

Azért van precedens a lekapcsolásra. 2018-ban, hiába a komoly európai ellenállásnak, Amerikának sikerült rákényszerítenie a SWIFT-et, hogy lekösse az iráni bankokat a rendszerről. Amerika valószínűleg ismét megpróbálná. A meggyőző erejét azzal a fenyegetéssel is fokozhatná, hogy kivonná saját bankjait a SWIFT-ből. Az is benne van az eszköztárukban, hogy hatalmukba veszik a hálózat számára létfontosságú infrastruktúrákat, például a virginiai adatközpontot. 2020-ban hasonló fenyegetésekkel kényszerítette a SITA-t, a svájci székhelyű globális légitársaságok hálózatát, hogy fuvarozóik ne repüljenek az amerikai szankciókkal sújtott országokba.

Megérné Oroszországot kizárni a swift-ből?

Először is, ártani ártana, de nem bénítaná meg Oroszországot. Másodszor költségeket róna a Nyugatra. Harmadszor, hosszú távon kontraproduktív lenne - foglalja össze az Economist.

Amennyiben Oroszországot kizárnák, akkor tőkekiáramlásra számíthatnának, illetve elkezdenének menekülni a külföldi finanszírozású cégek és bankok.

Moszkva számára a SWIFT nélküli forgatókönyv nem új. Tulajdonképp 2014 óta készülnek erre az oroszok, amikor Amerika először vetette fel a hálózatról való leválasztás ötletét, hogy megbüntesse a Krím megszállásáért.

Amúgy Oroszországnak komoly gyakorlata van, hogy az ellene irányuló szankciókat a maga javára fordítsa.

Az orosz bankok és külföldi partnereik valószínűleg más kommunikációs eszközök, például telex, telefont, e-mail használatára kényszerülnének. A tranzakciók tömegesen vándorolnának át az SPFS-re (System for Transfer of Financial Messages), a SWIFT orosz alternatívájára. Bár ez közel sem annyira elterjedt és kifinomult, de még mindig használható lenne. Néhány száz tagja már van, elsősorban a volt szovjet blokk bankjai. Bár fájdalmas hatással volna a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaságra, de az oroszok kezelni tudnák a Swift-től való elszakadást. És idővel az SPFS-be való befektetésekkel gyorsabbá tehetnék a rendszert.

A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy

Amerika mindeddig pénzügyi fegyverét olyan kis vagy elszigetelt országokra irányította, mint Kuba, Irán és Mianmar.

Oroszország márpedig legalább kétszer akkora, mint bármely olyan gazdaság, amelyet eddig Amerika embargó alá vont.

Bármilyen oroszországi zavar átterjedne a vele üzleti kapcsolatban lévő országokra. Például az EU-ra, márpedig az európai bankoknak 56 milliárd dollár értékű követelésük van az orosz kliensekkel szemben.

Iránnak 2018-ban gyenge volt, de Oroszország válaszképp közvetett kárt is tudna okozni, hiszen ők adják Európa gázellátásának 35%-át, és adnak otthont 310 milliárd euró (350 milliárd dollár) uniós eszköznek.

Hosszú távon Amerikát is megviselné mindez

Jelenleg a dollár dominanciájának és a globális elszámolási rendszerekben betöltött kiemelkedő szerepének köszönhetően uralja a nemzetközi pénzügyeket. Sok ország, amelynek törékeny vagy visszás a kapcsolata Amerikával, keresi az alternatívákat a SWIFT helyett, sőt még Európa is megkétszerezheti erőfeszítéseit egy függetlenebb fizetési hálózat kialakítására.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy

Kína akár főpróbaként is felhasználhatná Oroszország lekapcsolását a SWIFT-ről. Mindez lendületet adna a CIPS (Cross-Border Interbank Payment System), a SWIFT kínai riválisának megerősödéséhez.

Kína 2015 óta építgeti fizetési rendszerét. A hálózatában már számos nagy külföldi bank jelentkezett be tagként, és az adatokat kínai és angol nyelven tudják továbbítani. Bár a napi átlagos 310 milliárd jüanos (50 milliárd dollár) tranzakciós volumene jóval elmarad a SWIFT napi 400 milliárdjától, viszont látni kell, hogy ez a volumen az elmúlt évben csaknem megduplázódott. Ha tovább tudnak növekedni, akkor akár Amerika pénzügyi dominanciája is veszélybe kerülhet.

Vannak azért más fegyverek is a gazdasági hadviselésben. Amerika például feketelistára teheti a nagy orosz pénzintézeteket, megtiltva saját bankjainak, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Ez valószínűleg ugyanolyan hatással lenne Oroszországra, mint a SWIFT- től való lekapcsolás, anélkül, hogy túlzottan aláásná a globális pénzügyi architektúrát.

Azonban továbbra is fennáll az orosz visszacsapás veszélye.

Mindez rámutat a gazdasági szankciók alkalmazásának régóta fennálló dilemmájára: bár olcsók, ha apró államokat céloznak meg, de a nagyobb célpontok könnyen visszaüthetnek.

(Címlapfotó:MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szóval az USA megint olyan szankciót tervez Oroszországgal szemben, amelyik rövid távon sokkal jobban fájna az EU-nak. Minek ellenség, ha ilyen szövetségesei vannak az embernek?
Azonkívül jó példa ez az egylövetű fegyverre, amivel emiatt csak fenyegetőzni lehet: ha felhasználják, akkor Oroszország az alternatívákat kezdi használni, és egy látványos összeborulásos kibékülés után sem fog visszatérni az eredeti rendszerhez. Persze ilyen egylövetű fegyver az is, amikor az oroszok a gáz elzárásával fenyegetőztek, hosszú távon a saját exportpiacukat veszítették volna el, mert utána senki nem bízna abban, hogy nem fogják még egyszer zsarolásra használni a szállításaikat.

"Amúgy Oroszországnak komoly gyakorlata van, hogy az ellene irányuló szankciókat a maga javára fordítsa."

Ezt kéne már végre elfogadnia a Nyugatnak, hogy Oroszország már nem az a szétesett, tehetetlen, vadkeleti "demokrácia", mint ami volt a 90-es években, amelyik kénytelen némán tűrni, hogy az USA a határai felé masíroz a NATO bővítésével. A velük való gecizésnek komoly következményei vannak.

Oroszország és Kína sok tekintetben rivális, de van az a pont, ahol az oroszok és a kínaiak egymásra találhatnak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés