Eurostat: Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 2010 óta

2021. december 27. 13:56

Írta: Rádi Balázs
Feltaláló nemzethez méltó kutatás-fejlesztési infrastruktúra épül ki hazánkban: az Eurostat adatai alapján ebben az élen járunk, írja György László államtitkár a Facebookon.

Az Eurostat rámutat: gőzerővel halad a magyar kutatás-fejlesztés felvirágoztatása

György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár hétfőn közölte az Eurostat hazánkra vonatkozó adatait, mely szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 2010 óta. Az államtitkár a hétfői Facebook-bejegyzésben a következőket írta:

„Nem mi mondjuk, az Eurostat mondja: Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 2010 óta!

A jövő magyar, high-tech és zöld. Kiemelt célunk, hogy minél több olyan magyar tulajdonú vállalat jöjjön létre, amely korszerű és zöld technológiával, munkavállalóinak biztos megélhetést nyújtva, világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat állít elő, mert ez megélhetésünk záloga. Ennek elérésében a kutatás-fejlesztés és az innováció (KFI) alapvető szerepet játszik.

2010 után a gazdaságpolitika elsődleges fókuszában az ország pénzügyi egyensúlyának megteremtése, valamint a foglalkoztatás bővítése állt.

E feladatok eredményes elvégzését követően indíthattuk el a versenyképességi fordulatot 2018-tól kezdődően, és ezért is jött létre az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Versenyképes gazdaság ugyanis nincs versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer nélkül.

Mindent megtesznek a magyar találmányok megszületéséért

Milyen intézkedéseket hoztunk a versenyképes KFI rendszer létrehozása érdekében?

Célul tűztük ki, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsa Magyarország KFI célokra,

mert ebből születnek a magyar találmányok: 2010-ben még csak 1,1 százalékon álltunk, 2020-ban viszont már 1,6 százalékon, és évről-évre 25 százalékkal emeljük a KFI kiadásokat.

Azért, hogy hasznos találmányok szülessenek, a legfontosabb feladatunk az volt, hogy a kutatóintézeteink kapcsolatát szorosabbra fűzzük a a vállalkozásokkal, akik az innovációk elsőszámú hasznosítói. Ennek érdekében újraszerveztük a KFI intézményrendszert, létrehoztuk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), megdupláztuk (50 milliárd forintra emeltük) az éves költségvetését és további 36 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról is döntöttünk.

Azért, hogy gyermekeink a jég hátán is megéljenek, a nemzetközi példákra épülő egyetemi modellváltással új, sokkal rugalmasabb alapokra helyeztük a felsőoktatási intézményeink működését,

valamint soha nem látott, 2700 milliárd forintnyi fejlesztésről döntöttünk számukra, emellett megdupláztuk az intézmények éves finanszírozását is. Fontos, hogy ezt a pénzt nem ingyen adjuk: azt várjuk el az egyetemeinktől, hogy a magas színvonalú oktatás és kutatás mellett a környezetüket is támogassák, szolgálják. A tudományos parkok rendszere pont erre épül: cél, hogy az egyetemeket hozzákapcsoljuk a környező gazdaság ügyeihez, a vállalkozások és az egyetemi világ találjanak egymásra, segítse egymást a magyar gazdasági és szellemi erő.

Nagynevű nemzetközi egyetemekkel karöltve kutatnak a hazai egyetemek

Az egyetemeken és a szakképzésben is kiemelt figyelmet fordítunk a természettudományos mérnöki és technikusi képzésekre és azok népszerűsítésére.

Számos nemzetközi szintű kutatási és oktatási projektet indítottunk el Magyarországon (csak hogy a legfontosabbakat említsük):

  • keveset beszélünk róla, de Debrecenben működik a világ vezető mérnökképző egyetemének, az MIT-nak a Catalyst programja, amely piacképes egészségügyi kutatási projektek létrehozására és támogatására irányul;
  • a világ legjobb molekuláris biológiai nemzetközi kutatóintézetével, a heidelbergi EMBL-lel együttműködve létrehoztuk a HCEMM molekuláris medicina zászlóshajó programot, amelynek tevékenységei elsősorban az egészséges öregedés témaköréhez kapcsolódnak;
  • átadtuk az ELI lézeres kutatóközpontját Szegeden, ez több mint 80 milliárd forintos beruházás volt, és olyan kutatások elvégzésére képes mint a Nobel-díjas Gérard Albert Mourou transzmutációs kutatása, amelynek célja, hogy a nukleáris hulladék felezési idejét ezredrészére csökkentsük.

A befektetésösztönzési rendszerünket áthangoltuk a magasabb hozzáadott értéket előállító beruházásokra, kiemelt figyelmet fordítva a KFI beruházásokra: nem véletlen, hogy az elmúlt években az Audi, a Diligent, a DMG MORI/HEITEC, a Knorr Bremse, a Siemens Energy vagy épp a Vitesco is kutatás-fejlesztési tevékenységet indított hazánkban.

Bár a KFI rendszer megújítása egy hosszabb folyamat, a fenti intézkedések első eredményei már látszanak:

  • az Eurostat adatai alapján 2010 óta Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma (több mint 97 százalékkal), míg a baloldali kormányok idején ez az érték mindössze 35 százalék volt;
  • a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2020 között közel 40 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 8 százalékkal.

Az eddigi eredmények biztatók, de a következő években sokat kell még dolgoznunk, hogy elérjük 2030-ra kitűzött célunkat, azaz, hogy magyar, high-tech és zöld gazdaságot hozzunk létre.

Mert Magyarország előre megy, nem hátra!” – írja György László a Facebook-posztban.

Borítókép: Bosch látogatáson vettek részt a Nyársapáti Általános Iskola és a Dányi Széchenyi István Általános Iskola 8. osztályos tanulói. Forrás: György László Facebook oldala.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pont ezt vártam az ellenzéki pártoktól és médiátikól:-)
Megelőzted őket, hogy mi miért rossz:-)

Ez egyrészt örvendetes.

DE!

Van-e annyi igazi tehetség, mint amennyit a számok sugallnak? Megtalálja-e minden
tehetség a helyét ebben a rendszerben?

Azért kérdezem ezeket, mert látom, amit látok és tudom, amit tudok.

Rálátok néhány kutatási folyamatra. Azok teljesen rendben vannak. Jó a cél, van eredmény
és a magyarországi bérek és egyéb költségek ismeretében azt kell hogy mondajm NAGYON
költséghatékonyak.

Ami undorító, az az EU hozzáállása a saját kutatási forrásainak elosztásában.

Egyrészt az új gát több, mint új gát. Másrészt a régi gát hasznát nem mosta el a víz.
(Vegyük úgy, hogy a gát amortizálódott.)

Abban viszont igazad van, hogy a GDP egy baromság.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés