Mindennek az alapja a víz – Kassa megyében nekifogtak a tájat regenerálni

2021. december 21. 11:07

Az egész világot érinti a klímaváltozás és annak megnyilvánulásai, a természeti katasztrófák évről évre veszélyesebbek, elterjedtebbek és pusztítóbbak. Az éghajlatváltozás legveszélyesebben a vizekkel kapcsolatosan mutatkozik meg. Nagyon fontos, hogy felismerjük a veszélyeket és szembenézzünk velük. Kassa megye úgy döntött, hogy kidolgozza és jóváhagyja a Kassa megye károsodott területeinek helyreállítási programját.

2021. december 21. 11:07
null
Michal Kravčík

Ehhez meg kell ismerni a klímaváltozás megnyilvánulásait a vízzel kapcsolatban, illetve a társadalom felbomlásának kockázatait. Jobban érthető a víz miként hat a társadalmi viszonyokra, ha a szíriai háború példájára, és az azt követő Európába irányuló szíriai migrációs hullámra tekintünk.  

Érdemes visszaemlékezni a 2011-re, amikor a szíriai háború után kivándorlási folyamatok indultak a Földközi-tengeren át Európába. Ezzel összefüggésben figyelmükbe ajánlunk egy nézőpontot, amelyen érdemes elgondolkodni, és ami segíthet abban, hogy komolyabban vegyük azt a "hétköznapi" folyadékot, amit víznek nevezünk. 

Szíria olyan régió, ahol évente átlagosan körülbelül 450 mm csapadék esik. Ebben az országban, legalábbis a 20. században, voltak időszakok, amikor az éves csapadékösszeg alig 350-400 mm-re csökkent évente. Az ilyen időszakok elhúzódtak akár 2-4 évig is. Szíriának, illetve mezőgazdaságának általában sikerült rendeznie és áthidalnia az ilyen csapadékdefficitet.  

2005 óta viszont nagyon száraz évek jöttek Szíriára, amelyek több mint 10 éves tartamra elhúzódtak, ami egyenesen vezetett a mezőgazdaság széteséséhez.

A vidéki lakosság beköltözött a városokba, ahol konfliktus alakult ki a régebbi városlakókkal. A politikusok erre nem voltak felkészülve, és a konfliktus később háborúvá fajult. A kilátástalan helyzetben, akinek volt ereje, fogta szeretteit, és elindult Európa felé.

Ha mélyebben belegondolunk, és figyelembe vesszük, hogy a II. világháború utáni erdőgazdálkodás és urbanizált területek tájkárosodása, iparosodása több mint 15 milliárd köbméter víz elvesztéséhez vezetett, és ha nem teszünk semmit a kiszáradás ellen, akkor nekünk is nagyon nagy problémáink lesznek.

Az első próbálkozást Szlovákiában 2010-ben tettük meg, amikor a Radičová-kormány idején sikerült a elindítani egy Országrevitalizációs Programot. Ekkor egy év alatt, 488 település károsodott területi szerkezeteinél, több mint 10 millió köbméter vízvisszatartó intézkedést végeztünk.  Ezzel is igazoltuk a károsodott terület ökoszisztéma helyreállításának hatékonyságát, eredményességét és hasznát. A Radičová kormány megnukott, és a technokraták hatalomra kerülésével az egész folyamat tíz évre leállt.

(Megjegyzés: Michal Kravcík nagyon sok kis beavatkozással próbálja megfogni a vizet, természetes anyagokból, kihasználva a térség adottságait. Mivel ez jóval olcsóbb megoldás, mint a beton, vagy a nagytározók építése, ezért komoly konfliktusa alakult ki a „hivatalos“ vízügyisekkel.)

Természetesen Kassa megye politikai képviselete nem tudja befolyásolni az egész Szlovákia vízgazdálkodási politikáját, ezért lett fontos, hogy a Kassa megye úgy döntött, hogy kidolgozza és jóváhagyja a Kassa megye Károsodott területeinek helyreállítási programját, mint átfogó, hosszútávó dokumentumot, amely akár példakén, inspirációként is szolgálhat Szlovákia környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi, klímacéljainak megoldására

Kassa megye tájregenerációs Programjának célja a károsodott terület helyreállítása, a vízkészletek és a vízgyűjtők revitalizációja úgy, hogy az végül gazdasági fellendüléshez vezessen. A helyreállítási terv tíz éven belül regionális szinten a víz-, élelmiszer-, környezet- és klímabiztonságot teremt.

(A dombon látható elemek lelassítják a hirtelen lezúduló esővizet)

A szlovákiai Kassa megye vízellátása jelenleg korlátozott és nem elegendő a hosszú távú szükségletekhez. A talajjavítások és a tájszerkezet változásai károsították az ökoszisztémák hidrológiai funkcióját. Főleg a kelet-szlovákiai alföldön, Aba, Szepességben és Gömörben dokumentálják a csapadékeloszlás időbeli és térbeli változásait.

A magyar pusztát minősíthetjük Közép-Európa első sivatagaának, amely a Kassa megyei síkságok felé terjed. A csapadék csökkenő tendenciája Bodrogköz térségében meghaladja a 10%-ot. A csapadék trendváltozásai nemcsak a tartós aszályban, hanem a megnövekedett heves esőzésekben is megmutatkoznak. A csapadékeloszlás változása a talaj kiszáradásának és lecsapolásának az eredménye.

Pont a kelet-szlovákiai alföld területeit alakították át meliorációs beavatkozásokkal. Az eredetileg vizenyős tájat sztyeppé változtattuk. Ha nem hagyjuk abba a kiszárítását, akkor rövid időn belül itt is sivatag lesz. A helyi özönvízszerű esőzések árvizeket, míg a csapadékmentes időszakok aszályokat okoznak. Tavasszal és ősszel a szárazság uralkodik. A szélsőséges özönvízszerű esőzések többször májustól nyár végéig fordulnak elő, és árvízveszélyt teremtenek.

A megnövekedett aszályveszély azonnali beavatkozást igényel. Nemcsak Kassa megye, hanem Európa minden régiója számára a kihívás reagálniaz éghajlatváltozásra a földhasználat javításával. A leghatékonyabb megoldás a károsodott és lecsapolt országban a vízkészletek helyreállítása az ökoszisztémában a csapadékvíz visszatartásával, elvezetésének és szivárgásának lassításával, majd az árvizek megelőzésével.

Az árvíz és a szárazság között van az ember, akinek meg kell javítania, amit elrontott, ha túl akarja élni. Az integrált vízgazdálkodás és földhasználat biztosítja a megfelelő vízellátást és az ellenállóképességét az embereknek, a természetnek, az élelmiszereknek, az éghajlatnak és a szociális biztonságnak.

A 7000 km2-nél kisebb területű, 800 ezer lakosú Kassa megye politikai képviselete mindezekkel az összefüggésekkel tisztában van, ezért tervet készített a károsodott táj helyreállítására, amellyel 60 millió m3-rel növeli a vízvisszatartását. A terv helyreállítja a régió természeti erőforrásait, például a vizet, az élelmiszereket és a biológiai sokféleséget, javítja az éghajlatot és enyhíti az időjárási szélsőségeket. A talaj jobb víztartaléka javítja a fotoszintézist, javítja a talaj termékenységét a szén talajban való tárolásával. A biodiverzitás helyreállítása tíz éven belül segítenis fogja a táj ellenálló képességét az invazív növény- és állatfajokkal, valamint a járványokkal szemben.

Kassa megye kezdeményezését az ENSZ 73/284-es határozata is motiválta, amely a 2021-2030-as éveket az ökoszisztémák helyreállításának és revitalizációjának évtizedének nyilvánította. „A Kassa megyeii önkormányzat politikai vezetése teljes mértékben tisztában van a világ biztonságát fenyegető globális kockázatok súlyával. Éppen ezért az ENSZ határozatának támogatására programot indít területe újjáépítésére.  Úgy fogalmaztam a kezdeményezés vitájában:

„Ahelyett, hogy másoktól várnánk alternatív megoldásokat, Kassa megyében elköteleztük magunkat amellett, hogy hozzájárulunk egy jobb, egészségesebb és klímabarátabb világhoz.”

A Kassa megyei önkormányzat hozzá kíván járulni az időjárási szélsőségek enyhítéséhez, a térség lakóinak biztonságos életének megteremtéséhez, a térségi hőmérséklet csökkentéséhez, a talaj termőképességének javításához és a vízkészletek növeléséhez.

A 410 millió eurós beruházás 3000 új zöld munkahelyet teremt. A felhasznált befektetés 10 éven belül megtérül. Csak a biomasszában és a talajban annyi szén tárolódik el, amennyit a régió termel. A programot a Kassa megyei parlament 2021. február 19-én egyhangúlag elfogadta, és Rastislav Trnka, a kassai megye elnöke is támogatja.

A Kassa megye Helyreállítási Programja több célt is követ:

- Az integrált vízgazdálkodás és földhasználat a világ bármely részén növeli a táj vízkészletét, növeli a talaj termékenységét és javítja az éghajlatot. A kassai terv esetében a becslések szerint a vízkészletek hozama másodpercenként 12 000 literrel növekedne, (körülbelül évi 30 millió euróval) növekedne a talaj termékenységét a fotoszintézis intenzitásának fokozásával, illetve a szénmegkötés növelésével. Valamint erősödne a hőszabályozás, a talaj vízpárolgásának fokozódásával (0,77 0C-os hőmérsékletcsökkentés).

- A víz, a talaj és az energia minden ökoszisztéma, közösség, régió, ország sarokkövei. Ez a három erőforrás biztosítja az emberiség túlélését a világ minden sarkában.

- A víz-energia-élelmiszer (WEF) összefüggás szerte a világon nagy figyelmet kelt a közgazdászok és tudósok körében, mivel a gazdasági növekedésének megoldása a világon mindenhol a víztől, az energiától és az élelmiszertől függ. A Világgazdasági Fórum 2011-ben „Water-Security: The Water-Food-Energy-Climate Nexus " címmel jelentést tett közzé, amely hangsúlyozza, hogy a víz, energia és élelmiszer integrált megközelítése növelheti az erőforrás-biztonságot, a hatékonyságot, a szegénység csökkentését, illetve minden ágazatban segíti a jobb erőforrás-gazdálkodást. Elég tudatosítani, mit történik most az energia árával, vagy milyen konfliktusok merülnek fel a világ azon részein, amelyek kiszáradtak a történelm során.

- A víz, az energia és az élelmiszer közötti fenntartható kapcsolat elérése érdekében a természet-, humán- és társadalomtudományok tudósainak össze kell fogniuk, hogy módszertani megközelítéseket találjanak az éghajlati válság kezelésére a VÍZ-ÉLELMISZER-ENERGIA összefüggésében. A Kassai Helyreállítási Terv átfogó megközelítést kínál, amely során a közösségeket a közös cél érdekében mozgósítja. Felhívjuk a magyarországi kollégákat, hogy közösen keressünk konkrét, értelmes megoldásokat a klíma helyreállítására, amelyek megvalósíthatóak és racionálisak ahhoz, hogy ne csak elegendő víz, élelem és energia álljon rendelkezésünkre, hanem a klímát is javítsuk.

- A Kassai Helyreállítási Terv olyan területeken hoz átfogó megoldásokba, mint a víz, energia és élelmiszer, időjárás, klímaváltozás, biodiverzitás. Mivel az éghajlatváltozás a tervezés és a megoldások minden szakaszát érinti, a világ szomjas régióinak vízétől, a talaj termékenységén, a szélsőséges hőség megjelenésén keresztül, a természeti katasztrófákig, ezért öngyilkosság a problémákra ágazatonként keresni a megoldást. Pusztító következménye lehet, ha nem sikerül kezelni az éghajlati válságot.

- A vizet, az energiát, az élelmiszert, a biológiai sokféleséget, az éghajlatot és a társadalmi kapcsolatokat összekapcsoló integrált politikák ma elengedhetetlenek az éghajlati kockázatok kezeléséhez. Ezen fogalmak hármasa (víz-élelmiszer-energia) korlátozó tényező lesz minden időben.

- A növekvő kihívást jelent az egészségügy, a környezetvédelem, a kereskedelem, a biológiai sokféleség és a nemzetközi segítségnyújtás bevonása, ami még magasabb szintű integrációt és alapot hoz a stratégiai döntéshozatalhoz. A Kassai Helyreállítási Programmal a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást kívánjuk elérni a jövő generációi számára.

- A térség vízbiztonsága, talajtermékenysége, biodiverzitása és gazdasági ellenálló képessége az integrált föld- és vízgazdálkodás értékének és a csapadék értékének megértésével érhető el, amely növeli a felszín alatti vízkészletet és a víz kis ciklusában történő tartós újrahasznosítását. A világ bármely szegletének klímabiztonsága a víztől függ. A csapadékvíz visszatartása ott,ahol leesik, vagy a vízkészletek a helyben maradásának segítése a fő prioritásai közé tartozik a vizek fenntartható regenerációjának.

Következtetés

Kassa megye károsodott tájainak helyreállítására irányuló stratégia célja a vízkészletek növelése és megerősítése. A visszatartott csapadékvíz képes helyreállítani a sérült erdőket, és rehidratálni a mezőgazdasági és urbanizált tájakat. A jelenleg haszontalanul elfolyó esővíznek lehetőleg be kell szivárognia a talajba, ahol leesik.

A feltöltődött vízmegtartó rétegek elegendő nedvességet adnak a növényzetnek, és lehetővé teszik az párolgást, ami a troposzférából hőt pumpál a légkör magasabb, hidegebb rétegeibe. A visszatartott csapadékvíz ezzel erősíti a táj hőszabályozását, a fotoszintézis révén biztosítja a szén tárolását a biomasszában és a talajban. Megakadályozza a talaj tartós leromlását is.

A Kassa megye átfogó, 117 oldalas Tájhelyreállítási Terve több olyan táj- és vízgazdálkodási intézkedés hatását értékeli és összegzi, amelyek szükségesek a zöld növényzet helyreállításának eléréséhez. A tervek szerint, az összes 60 mm alatti esőzés ciklikus visszatartásával, Kassa megyében 59,63 millió m3 vízvisszatartás érhettő el.

A helyreállítási projekteket régiók szerint szervezik, és külön tervezik az egyes tájszerkezetekre, mint például szántóföldekre, szőlőültetvényekre, kertekre, gyümölcsösökre, állandó gyepekre és rétekre, erdőkre, friss felszíni vizekre és beépített városi területekre és közlekedési infrastruktúrára. Minden rendszer más típusú végrehajtott intézkedést igényel. A tervezett tájátalakítás túlmutat az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi igényein.

A Tájregenerációs terv elérhető a megye internetes oldalán szlovák, illetve angol nyelven.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BAJA
2022. január 29. 09:21
Magyarországnak csak be kellett volna tartani a szerződésbe foglalt kötelezettséget.
istvánkeve
2022. január 15. 11:43
Örülök annak, hogy szlovák szomszédaink regenerációs terveiben nem a bicikliutak építése szerepel.
robag
2022. január 15. 11:43
Ezt kell csinálni.
csapláros
2022. január 15. 11:43
Ez egy olyan értelmes felhívás, amely az egyik alapját képezheti Szlovákia és Magyarország határmenti totálisan legatyásodott régióinak a közös fejlesztésének: Bodrogköz, Zemplén, Borsod (a másik oldalon Gömör) , és végig azután nyugatra az Ipoly völgy mentén.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik