Megállíthatatlan a magyar export növekedése – A külkereskedelem értéke már meghaladta a GDP másfélszeresét

2021. december 21. 17:40

Írta: Takács Zsolt
Magyarország exportvolumen indexe világviszonylatban kiemelkedőnek számít, ugyanis az éves áruexport értéke már több évre visszamenően is meghaladja a 100 milliárd eurót, melyre a világon csak kevés ország képes – számol be dr. Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója, aki szerint hazánkban az export – jelentőségéhez mérten – csekély figyelmet kap. Mi lehet ennek az oka? Feltehetően az, hogy a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalati szféra a teljes magyar export közel 25 százalékát adja, miközben a régióban ez az arány jóval 35 százalék feletti, így nálunk a cégek számát tekintve kevesebb és kisebb volumenű helyi, nemzeti sikertörténet látszik, mint más régiós országokban. A probléma megoldására a HEPA multisodásra, illetve klaszterekbe rendeződésre bátorítja a magyar vállalkozásokat. Ez hozzásegítené őket a külföldi piacokon való meghatározóbb jelenléthez, ahol a vállalkozások már nem versenytársak, hanem egymás támogatói lehetnek. A Makronóm interjúja.

Maga a HEPA miben segíti a magyar vállalkozásokat a külföldi piacokra történő belépésben?

Rendkívül komplex és jellemzően térítésmentes támogatói rendszerünk van. Röviden összefoglalva az ügyféllé válás folyamatát, a szolgáltatások eléréshez online regisztráció, illetve egy online exportérettségi kérdőív kitöltése szükséges. Ezután indul el az együttműködés, ami magában foglalja a célpiac helyzetének felmérését, a tenderfigyelést, valamint a partnerek keresésében történő támogatást, akár a vállalkozások nagy nemzetközi kiállításokon való megjelenésén keresztül is. Ezenfelül a HEPA berkein belül működő Exportakadémia oktatási formában számos lehetőséget biztosít megannyi exporttal kapcsolatos ismeret elsajátítására, de szervezünk még üzleti és beszállítói fórumokat, konferenciákat is, ahol szintén

elsődleges cél a magyar cégeket összekötni a külföldi partnerekkel.

Továbbá széleskörű szolgáltatásaink között meghatározó szereppel bír még a támogatások biztosítása. Tavaly több mint 80 cég kapott legfeljebb 50 millió forintot a külpiacra lépés előkészítésére, mellettük pedig mintegy 60 céggel dolgozunk együtt, melyeknek az üzleti tevékenységük külpiaci bővítéséhez egyelőre még nincs elegendő tőkéje, viszont folyamatosan segítjük őket, hogy ez irányú törekvésük ne legyen hiábavaló.

A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség egyébként a KKM háttérintézményeként négy – a külkereskedelem fejlesztéséért dolgozó – egymással szorosan együttműködő partnerintézmény egyik tagja. A szervezetek közül általában az Eximbankot ismerik a legtöbben, de a csapat további tagjai, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a hazai befektetések ösztönzésével, a külföldi tőke bevonzásával foglalkozik, valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Magyarország regionális, közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását koordinálja. A kereskedelem fellendítésére és a nemzetgazdasági fizetési mérleg fejlesztésére, egyensúlyban tartására a legtöbb fejlett országban hasonló modell alakult ki.

Fontos megjegyezni, hogy az export fogalma napjainkban már nem csak a termékkereskedelemre vonatkozik. A fogalmi kör kibővült, ezt tükrözi az intézmény működési logikája is: a szolgáltatások külpiaci értékesítése mellett külpiaci termelő- vagy szolgáltatótevékenység működtetése is az exportforgalmat erősíti. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség feladata többek között ezen kiterjesztett exporttevékenységek erősítése mentén hozzájárulni a magyar vállalatok multivá válásához, ami kiemelkedően fontos eleme az export növekedésének.

Milyen múltra tekint vissza a HEPA-t?

Bizonyára többen emlékeznek a ’90-es évek előtti időszakból az import-export vállalatok (un. impexek) korára, melyek a rendszerváltás után megszűntek. Ezt követte egy hosszú Csipkerózsika álom, és csak később, több szervezeti átalakulást követően Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. néven indult el  egy külkereskedelem fejlesztő és támogató rendszer. Ebből alakult ki aztán a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. A legnagyobb különbség a jelenlegi szervezeti felépítés és a múltban alkalmazottak között, hogy korábban a kereskedelemfejlesztés nagyobb részben ügynök-modellben zajlott, míg a mai gondolkodásmód az exportfejlesztés és beruházás ösztönzésének non-profit jellegét erősíti.

Forrás: MTI

A napjainkban a külpiacot fejlesztő cégek többsége már nem vesz részt az üzlet bonyolításában, csak támogatják annak létrejöttét. Így a HEPA célja is csupán az, hogy az adott ügyfél megkösse a kívánt szerződést, ezután viszont továbblépünk a következő partner megsegítésére.

Nem az üzleti eredmény felosztáson vitázunk, csupán segítünk és annyit kérünk, hogy üzleti sikereikről számoljanak be.

Eddig milyen eredményeket ért el a HEPA?

Távolról nézve a mi eredményeinket alapvetően a magyar export alakulása tükrözi. Jelenleg hazánk külkereskedelmi értéke (export+import) 172 százaléka hazai gazdaságnak, azaz a GDP méretének. Globálisan nézve GDP-arányos exportban Magyarország a 11. helyen áll, de exportvolumenben is a 34. helyet tudhatjuk magunkénak, miközben a lakosság száma tekintetében csupán a kilencvenkettedikek vagyunk a világon. Látható tehát, hogy

az elmúlt évtizedek során hazánk kifejezetten nyitott gazdaságú és exportorientált országgá vált.

Az előbb felsorolt eredményeket persze nem írhatjuk kizárólag a HEPA számlájára, hiszen az egy sok szereplőt mozgató gazdaságfejlesztési program és a gazdaság fejlődésének hozadéka. Amit viszont a HEPA eredményei között említhetünk meg, hogy a Magyarországon hozzávetőlegesen 20-30 ezer exportáló cégből közel hatezer ügyféllel állunk kapcsolatban, melyek közül az elmúlt évben mintegy 900-an vettek részt különböző képzési programjainkon. Emellett évente több mint 30 üzleti eseményt szerveztünk és 700 kis- és középvállalkozásnak adtunk exportfejlesztési támogatást. Tavaly indítottuk és nagy sikert hozott egy külpiacra jutást és külpiaci növekedést támogató programunk, ahol közel 200 résztvevő céget támogatunk, melyből több mint 50 már valós, új külpiaci termelőtevékenység kialakításába is kezdett.

A magyar export milyen mértékben növekedett az elmúlt időszakban?

2010 és 2020 között a magyar áruexport volumene több mint 30 százalékos növekedést produkált. Export-teljesítményünk az elmúlt években meghaladta a 100 milliárd eurót, és idén ez a szám elérheti akár a 120 milliárd eurós szintet is. A WTO nemrég megjelent éves összegzése alapján ebben az évben a magyar gazdaság exportja dollárban mérve már átlépte a 120 milliárdos szintet.

Forrás: MTI

A tavalyi év esetében a koronavírus miatt az export rövid ideig csökkent, ez azonban a gazdaság általános visszaesésénél kisebb mértékű volt. Ez több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt aláhúzza, hogy mára

az exportteljesítményben a gyakran emlegetett autóipari kitettségünk jóval alacsonyabb

a köztudatba beégett mértéknél, másrészt még a lecsökkent exportvolumenek mellett is sikerült 2020-ban is hozni a 100 milliárd eurós forgalmi szintet. Ez roppant figyelemre méltó tény, mivel a világon csak 35 ország tud exportteljesítményben ezen mérték fölé menni, hazánk tehát ebben a tekintetben egy elitklub tagjának tekinthető.

Amennyiben távolabbról és átfogóan nézzük a hazai gazdasági folyamatainkat, hosszú távon

az export jelenti a belföldi gazdaság egyik nagy motorját,

és itt még széles tere van a fejlődésnek. Például a magyar vállalatok külföldi leányvállalatainak száma régiós összevetésben viszonylag alacsony. Mivel magyar exportban a nagyvállalatok hozzák a teljes forgalom közel 75 százalékát, ezért egyik fő célkitűzésünknek tekintjük, hogy a nagyvállalatok teljesítményének megtartása és emelése mellett minél több KKV-t juttassunk ki a külföldi piacokra. Ennek egyik pillére lehet a külföldi érdekeltségek számának növelése.

Nemzetközi szinten mennyire keresik a magyar termékeket és szolgáltatásokat?

A magyar export rendkívül sokrétű, széles spektrumú iparági lefedettséggel. Ezt mutatja az a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) által készített,

gazdaságok komplexitását vizsgáló kutatás is, ahol Magyarország a 10. lett az egész világon. Mindez azt jelenti, hogy a magyar exportpiac egy nagyon kiegyensúlyozott, több lábon álló világ, ahol egy nyolcmilliárdos bolygó válik potenciális felvevővé.

Így kulcskérdéssé válik a mennyiség, minőség, szállíthatóság, kérdése. Ez a jelen kor és ezzel összefüggésben a termék- és szolgáltatásexport egyik legnagyobb kihívása. Egy magyar borászattól nem várhatjuk el reálisan, hogy nálunknál 10-20-szor nagyobb piacokat lásson el folyamatosan magas minőségű és a piac méretének megfelelő mennyiségű termékkel. Ugyanakkor egy szellemi terméket vagy szolgáltatást szinte korlátlanul skálázhatunk vagy értékesíthetünk hazánknál sokszor nagyobb piacokon is. Az előbbiekből kiindulva elmondható, hogy míg egyes ágazatokban reális korlátokkal bír az export, addig más ágazatok tekintetében nem számít az ország mérete. Ilyen például a magyar vízipari szakemberek, a mérnöktudás és magas hozzáadott értéket szállító cégek esete, akik szinte szabadon skálázható méretű professzionális megoldásokat kínálnak. Természetesen sok más sikertörténet is mutatja, hogy egyszerűen csak a meglévő lehetőségeink és adottságaink között kell megtalálni azokat, amelyekkel egy 10 milliós gazdaság teljesítményét ki lehet helyezni egy nyolcmilliárdos társadalom piacára.

Forrás: HEPA

A japán piacra való belépés elmondásuk szerint óriási sikereket hozott. Miben látszik ez és hogyan sikerült elérni?

A HEPA-nak összesen hat nemzetközi irodája van, mely 27 országot fed le tevékenységével. A partnerirodák feladata piacelemzések elvégzése, a helyi exportpiaci rések felkutatása, a lokális engedélyeztetési eljárásokban és vámolási folyamatokban való tanácsadás, egyedi kiajánlásokban való közreműködés, cégalapításban és helyi jogi környezetben való eligazodás támogatása. A japán irodánk kiemelt feladata, hogy a magyar márkák mellett elsősorban Magyarország, mint brand kerüljön megfelelő pozícionálásra. Ez a legnehezebb feladat és legnagyobb kihívás is egyben. Évekig tartó közösségi munka eredménye, hogy most magyar termékek kerülhetnek be japán élelmiszerláncok és éttermek prémium kínálatába. Mértékadó eredménynek mondható, hogy

egy éven át 65 piacvezető japán étteremben lehetett emblematikus magyar ételeket rendelni.

De ilyen sikernek könyvelhető el a feldolgozott magyar mangalica termék, a kiváló magyar csemegekukorica, a magyar baromfi, kacsa és libatermékek, nem utolsó sorban pedig a magyar méz japán piacokon való talajfogása, ami a magyar diplomácia közbenjárása mellett a hazai innovatív cégek kitartó munkáját is tükrözi. Ebben a prémium élelmiszertermékekre alapozott brandépítésben mondhatni

a hasukon át próbáljuk megfogni egy-egy idegen ország lakosságát.

Mit gondolnak, a japán piac meghódítása hosszú távúnak tekinthető?

A kezdeti nehézségek után a magyar export kezdi fellendülni. A japán piacon a kiváló minőség a leginkább meghatározó elem. Ez gyakran túlmutat a hazai elvárások szintjén. Nekünk természetesen meg kell tanulnunk minden piac sajátosságait. A magyar exportnak még mindig közel 76-77 százalékát teszi ki az Európai Unióba történő szállítás, melybe már nem tartozik bele a brit kivitel.  A balkáni, kelet-európai, közép-, nyugat- és délnyugat-ázsiai államokba 2020-ban 14,1 milliárd eurónyi terméket exportáltunk, 22,1 százalékkal többet, mint 2010-ben. Ez látszólag soknak mondható, de a gazdaságok méretéhez képest bőven van még forgalombővítési lehetőség, ami teret engedhet további jelentős fejlődésnek. Ugyanakkor megfordítva a gondolatmenetet, a távoli országoknak Magyarország is nagyon jó partner, mivel

mi jelenthetjük a kaput az európai piacra.

Ezt a kölcsönösséget érdemes és ki is kell kihasználnunk.

A magyarok legnagyobb erénye a tiszta szív. Második hazájaként tekint Magyarországra Toshiaki Hasebe a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) japán partnerirodájának vezető szakmai képviselője, aki távolról is a magyar cégek exportlehetőségeit bővíti. Óriási sikert arattak a magyar hungarikumok a japán vendéglátói szektorban, de Hasebe szerint ez csak az első lépése volt a magyar márka felépítésének. A szakember szerint a magyarok legnagyobb erénye a tiszta szív és a bizalom, amivel a japánok nagyon tudnak azonosulni, a HEPA pedig abban segíti a magyar exportőröket, hogy megismertetik a japán fogyasztókkal Magyarországot és annak kincseit. A Makronóm interjúja.

Magyarországnak pedig Japán jelentheti a kaput az ázsiai piacokra?

Japán mellett jelen vagyunk Kínában is. Nagyon izgalmasak az ázsiai gazdaságok, hisz majdnem mindegyik más üzleti logikával rendelkezik. A japán üzleti politika és árképzés hasonló az európaihoz, viszont a piacra való belépés sokkal nehezebb. Japánban például nagyon nehéz külföldi vállalkozásként bankszámlát nyitni. A szomszédos

Kínában viszont az európai gondolkodástól teljesen eltérő az árképzés.

Külpiaci FMCG (gyorsan forgó, napi fogyasztási cikkek) és élelmiszeripari termékek kínai értékesítési ára nem ritkán 200-250 százalékkal is magasabb lehet, mint az európai értékesítés során elérhető ár. Ugyanakkor a piac protekcionista, például saját hazai és teljes kereskedelmi szolgáltatás biztosító online értékesítési portáljuk van, ezen kívül szinte kizárt az online értékesítés. Európában mindenki azért veszi a kínait, mert olcsó, ezzel szemben

az európai termékeket a kínai piacokon meglehetősen drágán lehet eladni.

Akadályozhatja a földrajzi távolság az exportot?

A 2019-ben elfogadott és 2030-ig utat mutató Nemzeti Export Stratégiában foglaltak szerint az exportfejlesztés terén az Európán kívüli, fejlődő vagy a távoli fejlett országokra kell koncentrálni. Ennek leginkább két oka van. Egyrészt az EU-ba irányuló export kellően fejlettnek mondható, másrészt nemzetgazdasági szinten az ország gazdasági kitettségét csökkenti, ha nem egy, hanem több régióhoz kapcsolódik erősebben a gazdasági teljesítmény. Ebben a fejlesztésben, exportösztönzésben még bőven vannak szürke foltok, kiaknázatlan lehetőségek. Igen kevés magyar cég tevékenykedik dél-amerikai vagy ausztrál piacokon, de exportbővülési potenciálját tekintve a közeli Baltikum is fehér folt. Természetesen a nyugat-európai országokba történő exportfejlesztést is segítjük, de ezt az EU egyes exporttámogatási tilalmai korlátok közé szorítják.

Mely országokban szeretik igazán a magyar termékeket?

Magyarország az elmúlt évszázadokban mindig élen járt nagy hozzáadott értékű, társadalmi szempontból hasznos termékek és produktumok feltalálásában, melyek alapvetően járultak hozzá iparágak fejlődéséhez. Teljesítményünk messze túlmutat az agrárium eredményein. Az elmúlt időszakban országunk relatív mélyen integrálódott a nemzetközi értékláncokba, ami azt jelenti, hogy az exportunk jelentős részét főként a járműiparon, gépiparon és elektronikán belül olyan köztes termékek képezik, melyek az exportot követően további termékekbe kerülnek beépítésre. A hagyományosan magasabb magyar részarányú exportágazataink közül a COVID alatt kiemelkedően teljesített az egészségipar (gyógyszerek, alapanyagok és orvosi eszközök), amelynek teljesítménye a kiugró 2020-as év után 2021 első félévben kezdett visszaállni a korábbi stabil növekedési pályára.

Az elmúlt évek nagymértékben növekvő ágazata az agráripar, különösen az ehhez kapcsolódó technológiai szektor (mezőgazdasági gépek, műtrágyák és vegyszerek, valamint növényi szaporítóanyagok), amelynek exportérték növekedése több mint 80 százalék volt ezév első félévében az azt megelőző félév teljesítményéhez képest. A minőséget tekintve a hagyományos élelmiszeripar napjainkban is világszínvonalú, de jelentős fejlődési trend tapasztalható a kiegészítő élelmiszerek piacán (étrend-kiegészítők, vitaminok) is. További kimagasló export eredményeket felmutató, magasabb magyar érdekeltségű szektorok voltak az erdészet, a környezetipar és a fémipar.

És ha mindez nem elég, magyarként büszkék lehetünk, hogy

a hazai vállalkozások összességében 150-nél is több országban vannak jelen,

és az általuk felvonultatott termékek, szolgáltatások száma is már több ezer felett van.

Mit nevezhetünk magyar termékek esetében hozzáadott értéknek?

A magyar nép rendkívül kreatív. Szinte nem is tudunk olyan ágazatról, ahol ne alkottunk volna maradandót, az egészségipartól kezdve a mérnöki teljesítményen át, egészen az élelmiszeriparig. Ezt az értéket kellene kihasználnunk a jelenleginél is jobban, aztán pedig üzletté konvertálni.

Jó példa erre, hogy a közelmúltban Üzbegisztánnal ismertettük meg a magyar burgonyát, amit akkor még a magyar sajtó sem értett igazán. Tudni illik, hogy a burgonyát két-három évente kell újratelepíteni annak érdekében, hogy ellenálló képességét a kórokozókkal szemben megtartsa. Éppen ezért a tonnaszámra történő kiszállítás helyett a tudást „telepítettük” ki az országba, létrehozva ezzel egy magyar-üzbég céget, ahol magát a vetőkrumplit állítják elő. S hogy ne csak egy sikeres projektről ejtsünk szót, itt van a HEPA egyik partnercége, ahol PET-palackok gyártásához szükséges fröccsöntők felújításával foglalkoznak. Exportrátájuk közel 100 százalékos, ugyanis az egész világon csak néhány hozzájuk hasonló vállalkozás létezik. Szolgáltatásuk nélkülözhetetlen a gyártók számára.

És a sort itt még bőven nem ér véget. Megannyi, már nagyszerű eredményt hozó magyar vállalkozásról tehetnénk említést, de még annál is több innovatív termék és szolgáltatás ötlet vár arra, hogy nemzetközi közönség előtt mutassa meg magát.  A HEPA szakmai csapata is nap mint nap ezen dolgozik: célunk, hogy a jövőben is sikeres üzletek megkötéséhez és a jó hírnév megszerzéséhez segítsük hozzá a magyar vállalkozásokat.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csauseszku idején a román ipar 70%-a világszínvonalú, a 2% pedig világelső volt.
Nálunk meg tavalytól idáig 15-ről 16 millió ft-ra nőtt meg a magyaremberek átlagos megtakarítása.
És nincs biológiai fegyverrel vívott III. világháború sem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés