A kínai Zijin rátenyerelt Szerbia teljes rézkészletére

2021. december 2. 13:02
Röviddel az után, hogy a kínai Zijin Mining Group, amely megvásárolta a Kelet-Szerbiában található bori bányászati és kohászati medencét, az egykori RTB Bor vállalat többségi tulajdonrészét, újabb fejlesztéseket jelentett be. Erre sor is került, hiszen a Zijin leányvállalata, a Serbia Zijin Copper a napokban réz- és aranybányát nyitott Borban.

Az új Csukaru Peki elnevezésű bányába 474 millió dollárt fektetettek be. A megnyitón kihangsúlyozták, hogy Szerbiában ez az első úgynevezett zöld bánya, ahol olyan technológiát alkalmaznak, amely káros hatásai a környezetre a lehető legalacsonyabbak.

Szerbia a bori bányászati és kohászati medence (RTB Bor) stratégiai partnerévé választotta a kínai Zijin vállalatot, amely egy kanadai és egy orosz cég ajánlatát előzte meg, miután a kínai vállalat egymilliárd 260 millió dolláros kötelező üzleti tervet javasolt, amelyhez hozzátartozott 350 millió dollárnyi feltőkésítésre szánt összeg.

A kínai vállalat ezenkívül kötelezte magát arra is, hogy 200 millió dollárt fordít az RTB Bor adósságainak rendezésére, és ígéretet tett, hogy megőrzi azt addig létező 5000 munkahelyet. Miután a Zijin kifizette a feltőkésítésre szánt 350 millió dollárt, megkapta a bori bányászati és kohászati medence 63 százalékos tulajdonrészét. A medence operatív irányítását 2019 elején vehette át.

A kínai Zijin szerbiai sikerei

A Serbia Zijin Bor Copper  nem sokra rá, már a saját sikereiről számolt be abban a vállalatban, amely éveken keresztül veszteséggel működött.

A kínai vállalat adatai alapján a 2018. évhez viszonyítva már az első évben 24 százalékkal megnövelték a katódréz gyártását, 45 százalékkal nőtt a bevételük, aminek köszönhetően 300 százalékkal gyarapodott az operatív nyereségük is.

Emellett 2019-ben 5 százalékkal növelték az alkalmazottak számát. A nyereséges gazdálkodással ugyanakkor 22 százalékkal nőtt a munkások átlagfizetése is, miközben növelték a munkahelyi biztonságot is. A 2018-as évhez viszonyítva becslésük szerint 43 százalékkal csökkentették a sérülések számát is.

Long Ji, a Serbia Zijin Bor Copper vezérigazgatója tavaly januárban ígéretet tett arra, hogy még 2020-ban felújítják és kibővítik a külszíni fejtésű Velika Krivelj rézbányát és a földalatti Jama bányát is, illetve felújítják az olvasztókat és újra beindítják a szintén külszíni fejtésű Novo Cerovo rézbányában a termelést. A szerb kormány támogatásával pedig tervbe vették a szintén az egykori RTB Bor hatáskörébe tartozó majdanpeki bánya felújítását és kibővítését is.

Szerbiai jelenlétük óta, két év alatt 700 millió dollárt ruháztak be a bányászati és kohászati medencébe. Csak a múlt évben az említett négy bánya fejlesztésére 360 millió dollárt fordítottak, tíz millióval többet, mint egy évvel korábban.

A Majdanpek és a Veliki Krivelj bányában a bányászati flotációs üzem és meddőhányó kiépítése mellett, kialakították a Jama bánya hulladékvíz-tisztító rendszerét, és felújították az olvasztókat is, azzal hogy 2022 végéig további 262 millió dollárt terveznek az olvasztókba beruházni.

A bővítések után Majdanpekben 40 ezer tonna rézércet tudnak feldolgozni naponta. A Novo Cerovo bányában a felújított termelés után pedig 2,5 millió tonna rézérc feldolgozására nyílik lehetőség évente.

Az első zöld bánya a régióban

A Zijin Minig 2019-ben 390 millió dollárért megvásárolta az amerikai Freeport McMoran vállalattól a réz és aranybánya tulajdonát, ezzel a lelőhely egyedüli tulajdonosává vált.

A Kelet-Szerbiában, Bortól 5 kilométerre délre található Csukaru Peki bánya, ahol csak ebben az évben a kínai vállalat 50 ezer tonna réz és 3 tonna aranyércet kitermelését tervezi.

A vállalat egyelőre csak a felső rétegek lefejtésére kapott engedélyt, ám a lelőhely jelentősége az alsó zóna megnyitásában rejlik. Itt a réz- és aranyérc becsült készlete körülbelül 2,29 milliárd tonnát tesz ki, és

ez a bánya megnyitásával, a második helyre emeli majd Szerbiát a rézkitermelés tekintetében Európában, illetve az aranykitermelés tekintetében is Európa egyik vezető helyére sorolja majd.

Elvárások szerint ez a bánya 1.200 személyt foglalkoztat majd, azzal hogy jelenleg 500 munkást alkalmaz.

A Csukaru Peki bányát a legkorszerűbb gépezettel szerelték, amely eleget tesz a hazai és az európai ökológiai elvárásoknak. Olyan zöld technológiát alkalmaznak, amelyek a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az EU második legnagyobb gazdaságát is sikeresen elmarták, nyilván azóta az angolok az USA-val fűzik szorosabbra a kereskedelmüket, ez jókora bevételkiesés a maradék EU-s cégeknek, hogy a befizetésekről ne is beszéljek. Ez van, ha az ideológia megelőzi a gazdasági racionalitásokat, pont ugyanezt láttuk már egyszer a szocializmusban, nem hiszem el, hogy annyi év tapasztalatával sikerült ugyanazt megcsinálni sokadjára.

Volt itt pár éve egy cikk a kínai beruházásokról, hogy milyen rosszul jártak vele - a konklúzió az volt, hogy ahol eleve korrupt volt a kapott pénzek felhasználása, és sokkal gyengébb pozícióból szerződtek, ott kíméletlenül kicsontozták őket a kínaiak. (nem mintha a hollandok, angolok, amerikaiak nem ugyanígy gazdagodtak volna meg...) Fejlettebb országoknál, ahol odafigyeltek arra, hogy mire is szerződnek, és a kínai beruházások aránya sokkal alacsonyabb volt a saját gazdasághoz képest, ott nem voltak ilyen gondok. Szóval lehet riogatni a kínaiak afrikai jelenlétével, de lehet riogatni azzal is, hogy jön a török és elviszi a gyerekeket, vagy azzal, hogy jönnek az angol gyarmatosítók.

Azért a rekultivációt érdemes belekalkulálni a költségekbe, mert a puszta esztétikán kívül például a vízgazdálkodás tönkretétele nagyon erősen számszerűsíthető tétel.

Az USA beavatkozás tette világossá, hogy az EU egy tehetetlen báb, önmagától semmit sem képes elérni. Ez akkor is igaz, ha lehet tudni, hogy azért az USA erősen rásegített akkor arra, hogy mindenképpen szükség legyen a jelenlétére. (nyilván ebben semmi szerepe nincs annak, hogy az idősebb Bush a CIA igazgatója volt korábban)

Nagyon igaz, a perifériákon nagyon ügyesen kell egyensúlyozni a különböző nagyhatalmi érdekek között, pontosan kell látni a valós helyzetet, és hogy mik a realitások. Ez ugyanaz a kötéltánc, amit például Erdély fejedelmeinek mindig tudnia kellett a törökök és a Habsburgok között. Volt, aki nagyon jól csinálta, volt, aki kevésbé sikeresen.

Szánalmasak ezek a címadások, "rátenyerelt" Kína? A szerb állam képtelen volt nyereségesen üzemeltetni, meghirdette és eladta a legjobb ajánlatot tevőnek. Senki sem kényszerítette őket az eladásra, és így a bányászaik sem lesznek munkanélküliek. Övön aluli ütés ilyenkor rátenyerelésről beszélni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés