Atomenergiával küzdene az energiafüggetlenségért Szerbia: beszállnának Paks II-be?

2021. november 23. 15:14
Szerbia még nem döntött, hogy saját nukleáris erőművet épít, vagy részt vállal a szomszédos országok atomerőműveinek megépítésében, de egyre nagyobb figyelemmel tekint az atomerőművekben termelt villamos energiára. Különösen azután, hogy a földgáz és a szén ára az egekbe szökött, Szerbia szeretné az energiafüggetlenségét biztosítani.

Emellett ugyanakkor az úgynevezett Zöld Agendával az eurointegráció útján is felelősséget vállalt, elkötelezte magát, hogy a villanyáram előállításában a szénről a tisztább energiaforrások felé fordul, így ebben a felelősségvállalásban az ország az atomerőműre tekint átmeneti megoldásként.

A Nyugat-Balkán, köztük Szerbia egyre nagyobb küzdelmet folytat a tisztább levegőért. A szennyezett levegő mindenek előtt a téli hónapokban okozza a legnagyobb problémát. A legnagyobb szennyezők a széntüzelésű erőművek, amellett, hogy a szenet a nehéziparban, valamint fűtőművekben, kisebb kazánházakban és háztartások fűtésére is használják.

A legutóbbi rendelkezésre álló adatok alapján, míg 2019-ben a széntüzelésű erőművek adták a Nyugat-Balkán villamosenergia-termelés kapacitásának 43 százalékát, addig a Szerbiában 2020-ban megtermelt villamos energia 68,7 százalékát széntüzelésű erőműben állították elő.

Semmi sem utal arra, hogy ez a közeljövőben csökkenni fog, már csak azért sem, mert még mindig folyamatosan készülnek a régióban, a kormányok által támogatott, a széntüzelésű erőművek építésére és felújítására, valamint a szénbányák bővítésére irányuló projektek. Így a Nyugat-Balkán kormányai a szénre továbbra is stratégiai erőforrásként tekintenek.

Mi a szerb-orosz barátság ára?

Annak ellenére, hogy Szerbiára jelentős nyomás nehezedik az széntüzelésű erőművek és a szénbányák bezárása miatt, mivel az ország így tud kedvezőbb áron elektromos áramot biztosítani a lakosságnak, egyelőre a zöld energia felé fordulás még mindig a háttérbe szorul. Úgy tűnik, ez a fajta politikai makacsság az energiaválság idején, ezúttal a szerbiai polgárok számára biztos áram- és földgázellátást hozott, legalábbis az év végéig, addig a villanyáram árának változására nem kell számítani.

De hogy mi vár Szerbiára január elsejétől, attól függ, hogy miben állapodik meg Aleksandar Vučić, szerb államfő és Vlagyimir Putyin, orosz államfő. Szerbia ugyanis, ahogy az európai országok közül többen is, az orosz földgáztól függ (az áramtermelés terén is). Az Európai Energiaközösség adatai alapján pedig ezt a függőséget a Török Áramlattal csak növelte.

Szerbia földgázellátása jelen pillanatban stabil, ám a földgáz árát meghatározó szerződés január elsejével lejár. A két államfő találkozására november 25-én kerül sor. Mint ahogy azt a szerb közszolgálati televízióban Vučić nyilatkozta, arra számít, hogy

az orosz fél ajánlata a piaci árhoz képest kedvező lesz, ő 780 dolláros földgázárra számít, ami így is a jelenlegi szerződött ár háromszorosa.

Társtulajdon, vagy inkább saját atomrektor?

Miután a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termeléshez évtizedekre van az ország, az energiafüggetlenség érdekében a szerb államfő a napokban tárgyalásokat folytatott Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével is. Szerbia érdekelt ugyanis abban, hogy kisebbségi részvényesként megvásárolja a Paks II. új atomerőmű 15 százalékát. Ugyanakkor korábban tárgyalásokat folytatott Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnökkel is a belenei atomerű kapcsán is.

Szerbia saját kisebb atomreaktorok építésében is gondolkodik, hiszen azok után, mikor majd az EU új járulékokat számol fel a széntüzelésű erőművekre, már nem lesz gazdaságos azokat működtetni. Emellett Szerbia tavaly novemberben, Szófiában aláírta a Zöld Agendáról szóló megállapodást, ahol elkötelezte magát, hogy 2050-re teljesen mellőzi a szén felhasználását.  

Az atomreaktorok építése azonban megkövetelné annak a moratóriumnak a feloldását, amit még az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság írt alá az egykori Szovjetunióval a csernobili katasztrófát követően. Ehhez a tiltáshoz a mai napig tartotta magát Szerbia.

Ugyanakkor olyan jelentős beruházások ezek, amit az ország egyedül nem tud megvalósítani, csak hitelből, vagy fejlett nukleáris energiával rendelkező országok segítségével. Ez pedig újabb, mindenekelőtt politikai kérdéseket vet fel.

 

(Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely. A határt keresztező szerb-magyar nagynyomású földgázvezeték a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Lehet kéne építeni még egy blokkot."

Vagy akár többet is. Ugyanis a Cseh-Orosz diplomáciai összetűzes miatt a csehek valószinüleg nem fogják tudni a tervezett atomerőmű bővíteseket vegrehajtani, miközben ezekre a jövőbeli cseh áramforrásra a németek már számítottak. Úgyhogy a plusz magyar blokkok termelése számára lenne piac.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés