Hátborzongató: amerikai tábornokok írták az amerikai háborús propagandafilmeket

Ez a kalandos sztori biztos nem kerül amerikai mozivászonra

Afganisztán húsz éves amerikai megszállása véget ért, és a hadsereg sietős visszavonulót fújt. A NATO által felállított afgán bábkormány kevesebb mint két hetet bírt ki támogatás nélkül, és Ashraf Ghani elnök az Egyesült Arab Emírségekbe menekült, állítólag mintegy 169 millió dollárnyi készpénzzel.

Amerika képezte ki a neoliberális gazdasági bérgyilkost, aki tönkretette és kifosztotta Afganisztánt

Mielőtt ellopott nemzetétől 169 millió dollárt, és szégyenében elmenekült bukott államából, Ashraf Ghani afgán bábelnök amerikai elitegyetemeken tanult, amerikai állampolgárságot kapott, a Világbank neoliberális közgazdasági kiképzésben részesítette, a nemzetközi média megvesztegethetetlen technokrataként dicsőítette, olyan befolyásos washingtoni agytrösztök trenírozták, mint az Atlanti Tanács, és díjakat kapott „A bukott államok helyreállítása” című könyvéért – írja a The Grayzone hasábjain Ben Norton. Részletekbe menően közöljük az elemzés állításait, a Makronóm megjegyzéseivel kiegészítve.

Port hintettek az amerikaiak szemébe

Ha a megszállás ennyire népszerűtlen és gyenge volt, hogyan tudott ilyen sokáig kitartani? Az Afghanistan Papers – a The Washington Postnak kiszivárgott katonai dokumentumok – felfedték, hogy magas rangú kormányzati tisztviselők tudták, hogy a háború megnyerhetetlen, de nyíltan hazudtak a nyilvánosságnak arról, hogyan is zajlik, miközben a nem kormányzati szervezetek és a katonai vállalkozók milliárdokat kerestek rajta. 

Tom Secker újságíró az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva megszerezte és a MintPress-nek átadta azokat a dokumentumokat, amelyek rávilágítottak, hogy

és ezzel végső soron segítsen mesterségesen felerősíteni a közvéleményt a megnyerhetetlen hadjárat megnyerhetőségéről. Ez azt jelentette, hogy a Pentagon közvetlen szerkesztői ellenőrzést gyakorolt a forgatókönyvek felett, és még a háborúellenes tartalmakat vagy a hadsereget negatív színben feltüntető jeleneteket is eltávolította. Cserébe a hadsereg felajánlotta emberi erőforrásait, bázisait forgatási helyszínekként, és a filmekben felhasználható high-tech járművek széles választékát.

Nincs borotválkozás, nincs film

Dokumentumok bizonyítják, hogy például a 12 Katona (12 Strong) című film elkészülésében az amerikai hadsereg minden segítséget megadott, egészen lélegzetelállító kéréseknek eleget téve – engedte, hogy új-mexikói katonai bázisokat használjanak a forgatás helyszínéül; katonai egyenruhákat biztosítottak a színészek számára; „céljárműveket”, amelyeket a rendezők felrobbanthattak; számos repülőgép bérlését engedélyezték, például Chinook és Seahawk helikoptereket; illetve a film hitelességét elősegítő szovjet tankokat is kölcsönvehetett a stáb, amelyeket a filmbéli ellenség használt.

A film erősen háborúpárti üzenete ellenére az OCPA-W (a katonaság közügyeivel foglalkozó szervezet), a légierő és más katonai szervezetek továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy a forgatókönyvet aprólékosan fésüljék át, és a hadseregnek nem tetsző legapróbb részleteket is távolítsák el vagy módosítsák. Ez többek között azt is jelentette, hogy az íróknak változtatniuk kellett az eredeti tervek legjelentéktelenebb részletein is, például a hadsereg kikötötte, hogy a 12 katonát semmiképp se robusztus, szakállas, tetovált férfiként mutassák be. Az OCPA egyik e-mailje így szólt: 

„A másik aggályom az, hogy a Fort Campbellben nem sokkal 9/11 után készült rakodási jelenetek során a katonáink nem viseltek teljes hosszúságú szakállat és nyaktetoválást. Ez később történt. Remélem, hogy a srácok borotválkozni fognak azokhoz a jelenetekhez.”

A látszólag jelentéktelen kikötésnek néhány héttel később sem tett eleget a stáb. Erre az OCPA azzal fenyegetőzött, hogy kiszáll a filmből, és emlékeztette a produkciós céget a megállapodásra, amit aláírtak. Kép: 12 Katona, Mafab.hu

A kínai háborús film propaganda, de az amerikai nem az

Tom Fowdy Kína és Észak-Korea szakértő mutatott rá egy tweetben, hogy a CNN „propagandafilmnek” nevezi a kínai Csangdzsin-tó csatája című koreai háborús filmet. „Vajon elképzelhető, hogy az amerikaiak ugyanezt mondják bármelyik, az elmúlt száz év amerikai hadviselését dicsőítő filmre?” – teszi fel a kérdést a szakértő, rámutatva a kettős mércére az USA részéről.

CNN calls China's Korean War film "The Battle of Lake Changjin" a "Propaganda movie" would they say that about any single film glorifying American warfare and exceptionalism over the past century? If that's the definition, then what does that make Marvel?https://t.co/d70aZBQTyQ

— Tom Fowdy (@Tom_Fowdy) October 5, 2021

A katonai-ipari-média komplexum ontja magából a propagandát

A dokumentumokat végigolvasva világossá válik, hogy a hadsereg milyen nagy befolyással bír a filmvásznon és általában a popkultúrában megjelenő tartalmakra. Például 2015 és 2017 között az amerikai hadsereg nyugati közkapcsolati főnökének irodája – amely a kaliforniai Hollywood mellett található – egyszerre akár 40-70 szórakoztatóipari projekten dolgozott.

Secker és Matthew Alford 2017-es „National Security Cinema” című könyvükhöz készített kutatása szerint a Védelmi Minisztérium legalább 814 filmet és 1133 különálló tévéműsort támogatott, ezek többségét az utóbbi években.

„Afganisztánt többnyire az amerikai gondolkodásmódtól távolinak mutatják be. Ez szándékos: az amerikai társadalom csúcsán kevesen akarják, hogy a nyilvánosság az Egyesült Államok ottani tevékenységét vizsgálja. Amikor az országot az amerikai képernyőkön bemutatják, a hadsereg rendkívül keményen dolgozik azon, hogy a háborút az érdekeinek leginkább megfelelő módon mutassa be, és Hollywood ebben készséges partner” – véli az MPN News.

Borítókép: 12 Strong/Warner Brothers (via Netflix)