Hagyományosan régiónkat tartják korruptnak a korrupcióban fürdőző nyugatiak

2021. október 1. 8:14
Írta: Fekete Kíra
Olaf Scholz német kancellárjelölt korrupciós botrányba keveredett, miután a hatóságok kapcsolatba hozták az általa vezetett német pénzügyminisztériumot drog- és fegyverpénzek szabad áramoltatásával.

Pénzmosás miatt razzia a német pénzügyminisztériumban

Német ügyészek szeptember 9-én razziát tartottak a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban a kormány pénzmosás elleni ügynökségével kapcsolatos vizsgálat részeként, reflektorfénybe helyezve ezzel Németország hiányosságait a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben.

A szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz vezette pénzügyminisztériumnál azt vizsgálják, hogy a pénzügyi hírszerző egységet utasították-e arra, hogy figyelmen kívül hagyja az Afrikába irányuló gyanús kifizetésekre vonatkozó figyelmeztetéseket.

A FIU-t és a BaFin-t – a pénzügyi felügyeletet –, amely szintén Scholznak felel, azért vizsgálják, mert nem vették észre a problémákat a Wirecard fizetéseket bonyolító cégnél, amely tavaly Németország legnagyobb vállalati csalása miatt összeomlott.

Kábítószerre és fegyverekre költhették az ellenőrizetlen pénzeket

A német pénzügyi hírszerzési egység a pénzügyi tranzakciók kivizsgálásának központi irodája. 2001 -ben alakult, székhelye a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség. 2017 óta funkcionálisan független ügynökség, amely a Vámbüntető Rendőrség Hivatalához tartozik. A FIU székhelye Köln. A nem sokkal a 2021 -es szövetségi választások előtti razzia ismertté tette őket. Az osnabrücki ügyészség nyomoz a FIU tisztviselői ellen.

A FIU-nak régóta nehézséget okoz, hogy lépést tartson a gyanús pénzátutalásokról kapott több tízezer értesítéssel – számoltak be róla az ott dolgozók. Egy német tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy csak az elmúlt néhány évben cseréték le a faxgépeket a szervezetnél, egész addig így fogadták a bankoktól érkező figyelmeztetéseket.

Az ügyészség szóvivője elmondta, hogy azután indították el a vizsgálatot, hogy panaszokat kaptak arról, hogy a FIU 2018 és 2020 között több millió eurónyi gyanús, többek között Afrikába irányuló tranzakció ügyében nem intézkedett. Elmondta a szóvívő, hogy megkeresték a minisztériumokat, hogy kiderítsék, utasították-e az ügynökséget, hogy hagyja figyelmen kívül a gyanús pénzmozgásokat.

Az ügyészek szerint a bankok riasztották az ügynökséget, mert aggályaik szerint a pénzek fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, valamint a terrorizmus finanszírozásával álltak kapcsolatban. Azt állítják a vizsgálatot végző ügyészek, hogy a FIU tudomásul vette a jelentést, de nem továbbította azt a bűnüldöző szervekhez.

Az ügyészek elmondták, hogy azt is vizsgálják, hogy amióta a FIU 2017-ben átvette a pénzmosás ellenőrzését, drasztikusan csökkentek a gyanús tevékenységről szóló jelentések. Fotó: MTI/Wali Sabawoon

A korrupciós botrány ellenére a német politikus népszerűsége magasabbra szárnyalt, mint valaha

A razziák sorsdöntő pillanatban történtek Scholz számára, akinek a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van arra, hogy német kancellár legyen. Még jóval a szeptember 26-i választások előtt, szeptember 9-én robbant ki a botrány. Sokan arra számítottak, hogy egy ilyen nagy horderejű ügy lerombolja Scholz népszerűségét, de ennek pont az ellenkezője történt, pártjára példátlan mennyiségű szavazat érkezett.

Amikor Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje a választások éjszakáján a párt székházának színpadára lépett, éljenzés és egy „Köszönöm” feliratú transzparens fogadta. Éppen most érte el azt, ami nem is olyan régen még lehetetlennek tűnt: kiemelte a szociáldemokratákat az évek óta tapasztalható alacsony közvélemény-kutatási eredményekből.

Tavasszal a párt még 15 százalékon állt. Most úgy tűnik, hogy a szavazatok 25,7 százalékát szerezte meg, amely eredmény a szakértőket is meglepte.

De a kancellária ajtaja még nem tárult ki Scholz előtt. Hogy ki fogja kormányozni Németországot, az csak a következő hetekben és hónapokban kibontakozó koalíciós tárgyalások után derül ki. Annak ellenére, hogy az SPD vezet a felmérésekben, a konzervatív CDU/CSU még mindig kormányt alakíthat, ha szövetséget köt a Zöldekkel és a neoliberális FDP-vel. 

Scholz a razziák után visszautasította a törvényhozók kritikáit, de mindenképp rossz fényt vet a kancellárjelöltre, hogy a figyelem az általa vezetett minisztériumra irányul.

„Ez biztonsági kockázatot jelent Németország számára” – mondta Fabio De Masi törvényhozó. „Bűnügyi szakértelemmel rendelkező pénzügyi rendőrségre van szükségünk.

Németország a bűnözők paradicsoma”

– hangsúlyozta.

A FIU nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

„Fejlették” nem lehetnek korruptak

„Horvátországban nyaraltam pár napot a júliusi tikkasztó hőségben. Este fröccsözgetés, közben horvát ismerőseim arról panaszkodtak, hogy Horvátországot szétzabálja a korrupció, maffiaállammá vált, a politikai elit rendszerszintű lopása miatt mostanra kiábrándultak a demokráciából, mert az nem más, mint a rablásra szerveződő bandák közötti rivalizálás” – kezdi véleménycikkét Schmidt Mária a Látószög blogon. Pár sorral lentebb a következőket írja:

„Horvátország menthetetlenül korrupt, Magyarország kleptokrácia, Bulgária, Románia maffiaállamok, a cseh miniszterelnök uniós pénzeket lop. Ukrajna, Oroszország és a volt szovjet köztársaságok a tolvaj oligarchák uralma alatt áll.

Nem kellett sokáig gondolkodnom, hamar rájöttem a megfejtésre: az Európa keleti felén élő embereknek rosszul fejlődött ki az agyuk, azért lopnak annyit. Az euróövezetben és az USA-ban, vagyis a „fejlettek” között ugyanis nincs rendszerszintű korrupció, és ha van, az nem számít, mert az nem az.

Ha nyugati cégek jönnek ide és korrumpálják az ittenieket, ők akkor sem korruptak, csak kénytelenek alkalmazkodni hozzánk.

Lásd: Siemens, Strabag, satöbbi. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem” – mutat rá a kettős mércére, amit a fejlett államok alkalmaznak a fejlődőkkel szemben.

A látszat fenntartásában olyan szervezetek nyújtanak segítséget, mint például a Transparency International, az évente megjelenő korrupciós indexével és a Freedom House a demokráciaindexével, amely index torzításaira sztárközgazdászok, de tudományos kutatások is rámutattak már.

Modernkori rablóbárók a korrupcióellenes lista élén

A Spiegel állítása szerint az osztrák üzleti szféra és politikai elit egy bűnös szövetséget kötött egymással, korrupciós botrányok sorozata rendítette meg az országot az elmúlt időszakban – magas helyezésük a Transparency korrupcióellenes listáján teljesen irreális.

A lap értesülései szerint vállalkozók többmilliós jutalékot kaptak nem létező szolgáltatásokért, és beszámolnak arról is, hogy

készpénzzel töltött műanyag zacskók cserélnek gazdát a bécsi színfalak mögött.

„Már az osztrák lakosság is kezdi elveszíteni a hitét a politkai berendezkedésben” – fogalmaz a lap.

„Aki továbbra is részt akar venni az osztrák belpolitika jelenlegi vitájában, annak »büntetőjogi szakértőnek« kell lennie”
– idézi a Spiegel a bécsi Kurier újságot. Az osztrák bulvárlap szerint a hivatali visszaélést ma már széleskörben csak csekélységnek tekintik.

„Annyi bizonyossággal kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta egy modernkori rablóbárókból álló csapat, akik szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal, Bécs központjában lévő irodákból és ügyvédi cégekből dolgozva eurómilliárdokat csalt ki az államtól” – véli a Spiegel újságírója.

A kamuindexek nyomába eredt a Makronóm rovatvezetője, Oláh Dániel és a rovat újságírója, Rádi Balázs, hogy rámutassanak a feddhetetlenség álcája mögé bújó korrupciókutató szervezetek romboló hatású ferdítéseire.

Borítókép: MTI (szerk.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha Scholz ellen valóban vizsgálat indul, csak egyet jelenthet:
nem elég jó - ma még, és egyelőre, még nem tört be eléggé - az elfajzott globsik számára, akik között feltűnően sok a zsidó.

Más, vissza a korrupciós vádakhoz, szakképzett patrióta jogvédők figyelmébe:

Magyarország mindig-mindig csak védekezik.
El kellene gondolkodni, ahogy írod, mi lenne, ha elkezdenénk támadni?
Törvényszékeken, bíróságokon.
Lenne, van - sajnos - miért, az EU jogsértések végtelenek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés