Olasz közgazdászok: Az uniónak fogalma sincs az autóiparról

2021. szeptember 30. 10:45
Komoly gondokkal nézhet szembe az európai autóipar a következő években, ha struktúrája, illetve gazdaságpolitikai stratégiája nem változik meg hamarosan, írja Matteo Gaddi és Nadia Garbellini az Institute for New Economic Thinking blogján. A két kutató szerint az EU teljesen szabadpiaci megközelítése komoly válságba sodorhatja kontinensünk autóiparát, miközben tovább növelheti a mag és periférikus országok közötti gazdasági szakadékot.
Ismert tény, hogy az Európai Unióban működő szabadpiacnak vannak vesztesei és nyertesei, ami leginkább az észak-európai gazdaságok extrém többletes és a dél-európai országok túlzott hiánnyal jellemezhető kereskedelmi mérlegein látszódik meg.

Ahogyan azt korábban is írtuk a Makronómon, ez részben a dél-európai termékek versenyképességi hiányának tulajdonítható, másrészt az észak-európai államok és leginkább Németország exporttöbbletek termelésére „szakosodott”, már-már merkantilista politikájának eredménye.

A probléma elvileg egyértelmű, ezért is léteznek az EU úgynevezett elosztó politikái, amelyek között a legfontosabb és legismertebb a Kohéziós Politika, amely egy gazdaságpolitikai alku révén jött létre, pontosabban a piaci nyitásukért kapnak forrásokat az uniótól a „szegényebb”, periférikus országok.

Ennek ellenére még ennek a „szegényebbeket” támogató politikának is minden egyes kifizetése 70 százalékban a német gazdaságot gyarapítja, miközben érdemes említeni a Makronóm elemzését is, amelyben Thomas Piketty számításaira alapozva mutattuk meg, hogy több profit megy ki Magyarországból nyugatra, mint amennyi uniós forrás visszajön.

De ha az úgynevezett „Juncker tervet” is vesszük figyelembe – amely 2014-ben indult el azzal a céllal, hogy a befektetéseket ösztönözze a 2008-as válság által legjobban sújtott eurózónás országokban – akkor látható, hogy az ismét az unió fejlettebb gazdaságai számára volt kedvező.

Egy újabb elemzés most arra derít fényt, hogy az EU hasonló módon és elveken bánik az autóiparral is, vagyis erőfeszítései nem a gyakran Brüsszelben elhangzott szolidaritásra és együttműködésre koncentrálnak, hanem inkább a magországoknak próbálnak kedvezni. Ez rendkívül veszélyes lehet az európai autóiparra a tanulmányt elvégzett  két kutató szerint, ráadásul egy olyan időszakban, amikor rengeteg változás érinti az iparágat.     

Autóipar: a szabadpiac okozott válságot

Már a tanulmány elején kiemeli a két olasz kutató, hogy hatalmas egyensúlytalanságok keletkeztek Európán belül az autóipart illetően, amely a tőkemozgások és a vállalatok liberalizációjának eredménye, illetve egy komoly európai iparpolitika hiányát is tükrözi. Ez pedig többmillió európai dolgozó helyzetét veszélyezteti.

Ahogyan azt kiemelik, az elmúlt évtizedekben az európai autógyártás volumenei drámai mértékben változtak az országok között: míg Németország megőrizte a fő gyártó ország szerepét, addig Olaszország autógyártása olyan országok szintjére esett vissza, mint Románia és Magyarország.

Ezzel szemben, a közép- és kelet-európai országokban Törökországgal együtt igen jelentős termelésnövekedés volt tapasztalható, teszik hozzá, hangsúlyozva, hogy ezekben az országokban a nagy autógyártók – de különösen a német és a francia vállalatok – határozták meg és hajtják végre a gyártást és határozzák meg a befektetési stratégiákat.

Az 1999-2019 közötti időszakban némely nyugat-európai ország csökkentette termelési volumeneit, míg Lengyelország kivételével szinte minden közép- és kelet-európai ország növelte ezeket.

Mindezért – de az autóipar rohamos változásának is köszönhetően – véli úgy Gaddi és Garbellini, hogy egyre nagyobb kormányzati beavatkozásoknak lehettünk tanúi az utóbbi években. Szerintük szinte lehetetlen megfelelni egyszerre az ipari, társadalmi és környezeti céloknak, ha hagyjuk, hogy mindent a piac döntsön el, ezeket együttesen csak komolyabb gazdaságpolitikai stratégiával lehetne összehangolni. A két szerző szerint, ha mindent – ezt az egész, összetett, soktényezős autóipari átalakulást – a piac automatizmusaira bízunk, sok munkavállaló, sőt, egész országok számára is katasztrofálisak lehetnek az eredmények.

Nincs európai iparpolitika

A második nagy probléma a két kutató szerint egy közös európai iparpolitika hiánya. Tanulmányukban kiemelik, hogy jelenleg az Európai Unió szakpolitikai döntéseinek központjában az áll, hogy az autógyártók gazdasági szempontok (alacsony munkaerőköltségek, alacsony szintű szociális jogszabályok) alapján szabadon szervezhessék át termelésüket az unióban, ami szerintük a fejlett anyaországoknak kedvez a legjobban. Másrészt úgy vélik, jó lenne, ha Európa ennél árnyaltabban irányítaná az ipari folyamatokat, akár célok kitűzésével.

Ráadásul az uniós fellépés hiányában e nagyobb autóipari gazdaságok (Németország, Franciaország, Spanyolország) olyan terveket dolgoztak ki, amelyek kizárólag nemzeti horizontúak, s így fennáll annak a veszélye, hogy az együttműködés helyett fokozódjon az EU-tagállamok közötti verseny, figyelmeztet Gaddi és Garbellini. Mivel ugyanis az uniónak nincs érdemi iparpolitikája az autóiparra nézve, egy-egy ország elkezdett önállóan autóipari politikákat végrehajtani.

Ahogyan arról beszámoltunk a Makronómon, ezen egyensúlytalanság problémáját felismerte Európa perifériája, amely eddig sok esetben egy olcsóbb munkaerőre alapozott gyártási lokációként működött a nagyobb gazdaságok érdekeit szolgálva, alacsonyabb hozzáadott értékű folyamatokat végrehajtva. Ezért is értettek egyet a feltörekvő Európa szakértői, hogy eljött az idő véget vetni az olcsó munkaerő korának és feljebb lépni az értékláncon. Az utóbbi időben pedig, Horvátországban is hasonló gondolatok merültek fel, ahol a szakértők a gazdasági patriotizmus mellett tették le voksukat.  

Elektromos autó akkumulátor gyárak Európában.
 

 

Márpedig e verseny most is meglátszik az új elektromos autóakkumulátor gyárak elhelyezkedésében, teszik hozzá. Annak érdekében, hogy az unió versenyképes tudjon maradni az ázsiai gyártókkal szemben, számos új beruházást terveznek Európa-szerte a termelési kapacitás növelése érdekében. Azonban az elektromos autók új akkumulátorüzemeivel kapcsolatos döntések magánvállalkozások kizárólagos kiváltságai, az uniós hatóságok tervezési vagy irányítási szerepe nélkül, ami aggasztja a két olasz kutatót, akik figyelmeztetnek, hogy éles verseny kezdődhet az európai országok között.

Makronóm vélemény

Olasz szempontból egyébként valóban aggasztó lehet, hogy az akkumulátort gyártó létesítmények közül már három is Magyarországra települt, miközben a mediterrán térséget szinte elkerülték ezek a beruházások. Kérdéses, hogy a cégek szabad lokációválasztását érdemes-e korlátozni, hiszen az a leginkább hatékony megoldás, ha a számításaik alapján legmegfelelőbb helyekre települnek. Kényes egyensúlyt kell tehát megőrizni: Európa egyrészt valóban leszakadhat a nemzetközi autóiparban, másrészt a túlzott állami beavatkozások is kudarcokhoz vezethetnek. Ezért lenne szükség egy határozott, ösztönző iparpolitikára.

A két kutató arra is fényt derít, hogy az unió képtelen egy olyan irányvonalat adni tagállamainak és gyártóinak, amely alapján jobban tudnak tájékozódni a különböző piaci tendenciákról. Az EU nem ad semmilyen iránymutatást a kibocsátási szinteken kívül, és az ipari és befektetési kérdésekre vonatkozó döntéseket inkább a piacra hagyta, írják kritikusan a kutatók.

A „laissez-faire” függőséget okoz

E teljesen szabadpiaci logika és az unió közbelépésének hiánya azzal a kockázattal is járhat, hogy megoldatlanul marad az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagok ellátási problémája és ezáltal az európai autóipar nagymértékben harmadik országoktól függ majd, hangsúlyozzák.

Kiemelik, hogy a kérdés itt nem egyszerűen a nyersanyagoktól való függést jelenti, hanem elsősorban és mindenekelőtt a különböző ipari termelési szakaszok tekintetében is függővé válhat Európa (például a kobalt, a lítium, a nikkel és a mangán finomítása, anódok és katódok gyártása), hiszen jelenleg mindezen nyersanyagok Ázsiában találhatók és feldolgozásuk is ott történik.

Az elektromos autók fejlődésével, de a megfelelő európai autóipari struktúra nélkül ez a függőség tovább fog nőni, írja Gaddi és Gabrellini. Az Európai Bizottság azonban itt is csak a kutatásra és innovációra, valamint az innovatív megoldások ipari terjesztésére vonatkozó kezdeményezésekre szorítkozott, vagyis röviden fogalmazva: nincs közvetlen befektetés, hangsúlyozzák.

Ismét a magországok nyernek

Mint sok esetben, úgy tűnik, hogy az EU ismét döntéseivel – és azok hiányával is – az úgynevezett magországoknak igyekszik kedvezni, vagyis ezen országok az unión keresztül próbálják növelni gazdasági dominanciájukat. A gyakran Brüsszelben elhangzott szolidaritás és együttműködés leginkább a fejlettebb nyugati tábor gazdasági erősítését jelenti, ami az autóiparra is érvényes.

Ha nem változik Európa autóipari szerkezete és annak gazdaságstratégiai alapja, akkor nem nehéz megjósolni, mi fog történni: a dél-európai államok északi függősége tovább növekszik, míg a hozzáadott érték továbbra is a perifériáról Európa magjába helyeződik.

A szerzők fő problémája: elbukik az olasz autóipar

A két olasz közgazdász a cikk végén kifejti, hogy a most létrejövő Stellantis céggel (amely az olasz FCA és a francia PSA egyesülése) az olasz autóipar jövőjéről külföldi befektetők dönthetnek. Az olasz beszállítók előtt sötét jövő áll, miközben az olasz kormány nem tesz semmit, hogy megvédje a nemzeti foglalkoztatási szintet vagy az ipari szerkezetet.

Makronóm vélemény

A cikket szerző Matteo Gaddi egyébként szakszervezeti közgazdász, így érthető, hogy különösen fontos számára az iparpolitika és a status quo védelme. Úgy tűnik azonban, hogy Dél-Európa versenyképességi gyengeségek miatt fokozatosan elveszíti autóiparát, amely áttelepül Közép-Európába. Természetesen szükséges lehet egy európai szintű ösztönző, stratégiai víziókkal rendelkező iparpolitika, de minden nemzetgazdaságnak saját felelőssége, hogy a leginkább versenyképes országok közé kerüljön és azzal védje önmagát és munkavállalóit, hogy rugalmasan alkalmazkodik a világ változásaihoz.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés