Zöld lobbi

Fejvesztve másolja a magyar rezsicsökkentést Európa: már gyárak állnak le az energiaválság miatt

2021. szeptember 21. 20:02

Írta: Oláh Dániel
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami Nyugat-Európában energiaválsággal és gyártóüzemek leállásával fenyeget. A szocialista időkre emlékeztető erőltetett zöld átállás olyan válságot okozott, hogy több mediterrán ország a nyolc évvel ezelőtti magyar rezsicsökkentés nyomdokaiba lépne.

Gáz van a gázpiacon, azaz bárcsak lenne

A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.

Soha nem volt még ilyen hosszú időn keresztül ennyire erős gázáremelkedés”

– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.

Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható. „Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az alapvető ármozgató tényezők változnának, ezért az árak valószínűleg még tovább emelkednek, és ez vonatkozik mind a villamos energiára, mind a gázra” – mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft, VIK) elemzője.

Nyugaton már cégek állnak le 

Tegyük hozzá, hogy friss hírek szerint több norvég és német vegyipari vállalat már le is állította, vagy korlátozta termelését.

 A rekordmagas európai földgázárak hatással vannak az ammónia gyártásának árréseire is, és ennek következtében a norvég Yara számos üzemében visszafogja a termelést. A folyamatban lévő karbantartások optimalizálásával együtt a Yara a jövő hétre az európai ammóniagyártási kapacitásának mintegy 40 százalékát fogja leállítani, közölte a vállalat.

A német CropEnergies AG nagy bioetanol-gyártó vállalat pedig azt közölte, hogy üzleti éve második negyedévében csaknem a felére csökkent az üzemi eredménye, mivel „a jelentősen magasabb nettó nyersanyagköltségek és az energiaárak közelmúltbeli rekordszintre emelkedése leginkább az eredményt terhelték”. 

Szintén Németországban Európa legnagyobb vegyipari gyártója, a BASF és a vezető rézgyártó, az Aurubis szintén a magas energiaárakat jelöli meg nyereségük és haszonkulcsuk jelentős terheként. 

Franciaországban a nagy ipari vállalatok, például a vezető cukorgyártó Tereos és a keményítőgyártó Roquette Freres a Bloombergnek azt mondták, hogy a rekordmagas energiaárak inflációs nyomást gyakorolnak pénzügyi eredményeikre és „minden más költségre”. 

A VIK

A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben. A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban – emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki.

Először csak a vegyipar szenved

A legnagyobb részarányt a vegyipar képviseli. Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. Ilyen például a Covestro, amelynek kiemelten fontos a megújuló forrásokból termelt villamos energia – magyarázta a cég egy szóvivője a Handelsblattnak.

A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására.

A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak földgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak.

Ezért a vállalatot kétszeresen érinti az áremelkedés:

egyrészt maga a magasabb gázár, másrészt a magasabb villamosenergia-költségek révén.
Az árnövekedés, a koronavírus okozta egyéb sokkhatásokkal (az ellátási láncok töredezése, a nemzetközi logisztikában tapasztalható árrobbanással) együtt oda vezethet, hogy más szektorokban is hiányhelyzetek adódhatnak.

Már megint Magyarországot fogják másolni: rezsicsökkentésre készülnek az európai országok

A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban.

Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint

ez évi 188 eurós többletköltséget eredményez egy családi ház fűtésénél.

Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale, VZBV).

Tűzoltók eltávolítják a Greenpeace környezetvédő aktivisták által a német parlament homlokzatára függesztett „Szénenergia nélküli jövő" feliratú transzparenst Berlinben 2020. július 3-án. MTI/EPA/Ronald Wittek

Források arra utalnak, hogy egyes országok, például Olaszország, már az energiaválság lakosságra gyakorolt hatásait igyekszik kivédeni, így előtérbe kerülhetnek a magyar kormányzat által az elmúlt évtizedben sikeresen megvalósított rezsicsökkentéshez hasonló megoldások. Szeptemberben az olasz miniszterelnök, Mario Draghi jelezte, hogy az olasz kormány állami forrásokból avatkozhat be a gázpiacon, hogy csökkentse az energiaárakat. Olaszország már eddig is mintegy 1,2 milliárd eurós összeget költött el a növekvő energiaárak kompenzálására a második negyedévben.

Érdekesség, hogy Spanyolországban például egy év alatt 44 százalékkal drágult a lakossági áramár, így az nem megszokott módon a közéleti viták középpontjába került, sőt, tüntetések is zajlottak a magas rezsiköltségek miatt. A spanyol kormány ezért (miután először áfacsökkentéssel lépett) úgy döntött, hogy a következő hat hónapban 2,6 milliárd eurót csoportosítana át a cégektől a fogyasztókhoz: mégpedig

épp az energiacégek extraprofitjából vennének el, hogy abból rezsit csökkentsenek, nagyjából nyolc évvel követve ezzel a magyar modellt.

A spanyol döntéshozók most már kritikusabban tekintenek az áramszektor korábbi privatizációjára, ahol néhány cég szerzett piaci erőt, így oligopol piaci szerkezet alakult ki. Ezt súlyosbítja, hogy a spanyol gazdaságban meghatározó mértékben gázból nyerik az elektromos áramot.

Nem csak az energia, hanem a lakhatás költségeinek drasztikus növekedése is politikai konfliktusokat, illetve tüntetéseket váltott ki Nyugat-Európában: Németországban a bérleti díjak befagyasztását követelték tüntetők. Ebben a cikkünkben pedig arra mutattunk rá, hogy a svéd, államilag szabályozott bérlakáspiacon eluralkodott a bizonytalanság, egyesek már majdnem egy évtizedet várnak, hogy bérelt lakáshoz jussanak.

Putyint okolják a zöldespiros energiaforradalom kudarca miatt

A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.

De vajon megállja-e a helyét az a tézis, hogy az oroszok szándékosan visszatartják a gázt, hogy a vitatott balti-tengeri gázvezetéket üzembe helyezhessék – vetette fel az üzleti lap, hozzátéve, hogy számos érv szól amellett, hogy

az oroszok nem elkövetők, hanem inkább áldozatok, de a helyzet a kezükre játszik.
A legegyszerűbb megoldás: Oroszországra mutogatni

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felszólította kedden Oroszországot, hogy tegyen többet Európa gázellátásának érdekében, miután a földgáz szabadpiaci ára egyre-másra döntött rekordokat a napokban.

Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy

a piac pontosan úgy működik, ahogyan azt az Európai Bizottság mindig is akarta”.

Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal. „Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása.

Ezen tényezők közé tartozik, hogy

az előző tél hidegebb volt az átlagosnál, ezért a németországi gáztárolók töltöttségi szintje történelmi mélyponton van.

Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.

Német szénerőmű. MTI/EPA/Friedemann Vogel

Kudarcos az energiaforradalom

A német sajtóban talán kevésbé kerül szóba, de szakértők szerint

az európai energiaválság egyik fő oka az erőltetett, központilag tervezett, nem körültekintően végrehajtott zöld átmenet. 

„Úgy tűnik, hogy 2021-ben Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését produkálhatja” – írta az Indexen Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője.

A portál szemlézte a Bloomberg cikkét is: a lap által megkérdezett szakértők is kritikus hangot ütöttek meg, és mint kifejtették, drukkolni kell az európai államoknak, hogy enyhe legyen a tél, máskülönben könnyen beüthet a baj. „Egyfajta ördögi kör jött létre. A klímaválság megoldása érdekében néhány európai állam leállította széntüzelésű erőműveit és atomerőművei egy részét, vagyis azokat a tartalékokat dobta el, amelyekhez egy ilyen közelgő energiaválság idején nyúlhatott volna” – írja a portál.

„Miközben nincs elég gáz, nincs elég szén Európában, a megújuló energiaforrások pedig nem teljesítenek valami fényesen, a szénbányákból nem hoznak fel szenet, mert mivel sokfelé nem támogatják a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát, ezért egyre kevesebb olyan óriásgépet állítanak elő, amely alkalmas a kitermelésre. Nem fektetnek be ma már olyan gyárakba, amelyek a szénkitermeléshez gyártanának megfelelő eszközöket, mondván, egyre kisebb irántuk az érdeklődés” – tette hozzá a lap a Bloomberg nyomán.

Brüsszel gazdasági önfeladást és a szénbányák bezárását követeli a lengyelektől

A brüsszeli bürokrácia láthatóan konfliktusba keveredett a valósággal, ugyanis épp az energiaválság közepén bírságolta Brüsszel a lengyeleket, amiért nem zártak be szénbányákat.

A lengyel kormány azonban a brüsszeli diktátum ellenére sem zárja be a Turów bányát, erről beszélt hétfőn Piotr Müller kormányszóvivő az Európai Unió Bíróságának aznapi ítéletére, miszerint Varsónak napi 500 ezer euró pénzbüntetést  kell fizetnie az Európai Bizottságnak a cseh-lengyel határ menti bányában zajló szénkitermelés folytatódása miatt.

Az ítélet aránytalan, a valós helyzettel nem indokolható – húzta alá Müller a luxembourgi ítélet közzététele után kiadott közleményben. Lengyelország kezdettől fogva azon az állásponton van, hogy a lengyel energiatermelés hét százalékáért felelős Turów bánya működésének leállítása veszélyezteti a lengyel villamosenergia-ellátás stabilitását – hangsúlyozta a szóvivő. Kifejtette: a bánya bezárása negatív hatással lenne lengyelek millióinak energiabiztonságára, tágabb értelemben az egész Európai Uniót is veszélyeztetné. A szóvivő kiemelte: a varsói kormány a Prágával ez ügyben kialakult vitában konszenzusos megoldásra törekszik, és tekintettel van a helyi társadalom érdekeire is. A hétfői ítélet viszont szembemegy a konszenzusos rendezéssel – hangsúlyozta.

A megegyezésre törekvő lengyel álláspont legjobb bizonyítéka az, hogy a cseh féllel folyamatban vannak egy nemzetközi megállapodás tető alá hozását célzó tárgyalások, melyeknen éppen hétfőn is volt egy fordulójuk – tette hozzá.

Müller azzal is érvelt, hogy az uniós bíróság döntései semmilyen tekintetben sem sérthetik a tagállamok nemzetbiztonságát, amelynek része az energiabiztonság is.

A legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás Turów bányai részlege hétfői nyilatkozatában drasztikus, nemzetközi méretű tiltakozó akciókat helyezte kilátásba az uniós ítélet kapcsán, és felszólította a kormányt, hogy foglaljon el egyértelmű álláspontot ez ügyben. A nyilatkozat szerint az ítélet kétségbe vonja a lengyel uniós tagság értelmét.

A prágai kormány tavaly panaszolta be Lengyelországot az Európai Bizottságnál, amely az uniós bíróság elé vitte ügyet, mondván, hogy Lengyelország megsértette az uniós előírásokat. Az EU bírósága május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában.

A cseh kormány attól tart, hogy a bánya működtetése elapaszthatja a régió víztartalékait, növelheti a zajterhelést és a légszennyezést.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már májusban közölte, hogy nem tartja be a bánya működésének felfüggesztésével járó bírósági döntést, mert annak súlyos negatív gazdasági következményei lennének Lengyelország számára.

„A kőszén visszaszorítása következtében csökkent az európai termelési mennyiség és a gyorsan elérhető tartalék. Ráadásul az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egyre inkább a bűnbaknak kikiáltott szénalapú áramtermelésre tér vissza a kontinens, mivel idén alacsonyabb volt az elérhető megújuló energia mennyisége, és nőtt az áramfogyasztás. A 60 euró/MWh óra felett járó európai szén-dioxid kvóta ellenére ma nyereséges lignitet vagy kőszenet égetni, még Magyarországon is. De Németországban is 21-ről 27 százalékra nőtt a kőszén aránya a megtermelt elektromos áramon belül az idei első félévben, miközben az áramkereslet 4 százalékkal bővült”írta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője a G7-en. A Makronóm is beszámolt arról, hogy a német zöld energiafordulat inkább a feketedés irányába tart és évtizedekig nem szabadul még a világ a széntől.

Az RWE német energetikai vállalat külszíni Garzweiler barnaszénbányája a németországi Jüchen közelében 2020. június 26-án. MTI/EPA/Sascha Steinbach

„Van azonban szerintem egy másik, fontos ok is, különösen itt Európában, ami ezt a krízist okozza. Ez pedig a – véleményem szerint – átgondolatlan klímaváltozás elleni harc. Abban nincs kétségem, hogy Európának, sőt a világnak sürgős változásokat kell tennie, hogy lassuljon a globális felmelegedés folyamata és csökkenjen a CO2 és metán kibocsátás. Azonban ehhez nem a bűnbakkeresés és az erőltetett bezárások politikáját kéne folytatni. A mostani európai szituáció számomra azt mutatja, hogy a kizárólag megújulóra és gázra épülő elektromos rendszerek elégtelen eredményt hoznak” – tette hozzá a szakértő. Nem meglepő az sem, hogy az unióban felmerült annak lehetősége, hogy az atomenergiát is a zöld kategóriába sorolják.

Makronóm vélemény

Megítélésünk szerint ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Európa a gazdaság erőltetett zöldítésével a járműiparban és az energia területén is mesterségesen idézett elő olyan sokkokat, amelyek megrengethetik az európai gazdaság válságállóságát és szuverenitását. Amikor pedig korábban felmerült, hogy a jövőben akár egyszerre alakulhat ki migráns-, klíma-, járvány- és gazdasági válság, akkor kevesen hitték volna, hogy ezen problémák egy részét Európa önként, önmagának és meglepően hamar állítja majd elő. Európa számos országa nyúlhat most a rezsicsökkentésként ismert magyar megoldáshoz, amiért korábban számos külföldi kritika érte az országot – érdekes módon mára a hazai kritikusok is lecsendesültek.

A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái hőmérőt megjelentítő, lángoló installációval tüntetnek a Niederaussem barnaszén-tüzelésű hőerőműnél az észak-rajna-vesztfáliai Bergheimnél 2019. január 22-én. MTI/EPA/Sascha Steinbach 

(MTI, Makronóm)

(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem másolják a rezsicsökkentést, mert az marhaság - áttolja a többletet a sárga csekkről a költségvetési hiány rovatba, amit úgyis a zemberek fognak kifizetni. Ahol magas a zöldenergia aránya, ott meg eleve kevés földgáz kell - szóval az egész cikk hülyeség, úgy ahogy van.

Ahol elfajzottzsidó-irányítás immár 99%-ban átveszi az ellenőrzést, - és ezzel az irányítást
- ott CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A KERESZTÉNY FEHÉR CIVILIZÁCIÓ LEROMBOLÁSA
működik.
Természetesen ezt leírták - és lényegtelen, hamis vagy valódi - a Cion bölcsei.
Leírta már ez előtt a Talmud.
A 20. század megágyazott, a 21. pedig teljessé tette az elfajzott-zsidó terrort.
Úgyhogy, semmi rendkívüli nem történik, csak éppen a Teremtő Isten művének, mindenekelőtt a fehér nem zsidó emberi közösség likvidálása.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés