György László: Magyarországon a családok is részesülnek a gazdasági növekedésből

2021. szeptember 17. 14:37

Írta: Rádi Balázs
A jövő kormányzati támogatásai, programjai és pályázati lehetőségei is biztosítják, hogy az elmúlt tíz év harmonikus gazdasági növekedése folytatódhasson Magyarországon – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken, Pécsen.

György László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai rendezvénysorozat pécsi állomásán azt mondta:

Magyarországon a gazdasági növekedés együtt járt a természeti és épített környezet megújításával;

a családok Európában egyedülálló, GDP-arányosan kiemelkedő szintű, jelentős támogatásával és a bérek emelkedésével, míg sok más országban a gazdasági bővülés mellett szűk rétegek gyarapodása ment csak végbe.

Inkluzív fejlődés: a gazdaság növekedéséből Magyarországon részesülnek a legszélesebb körben

„Az elmúlt öt évtized legnagyobb globális gazdasági kihívása, hogy miközben a gazdaságok növekednek, a növekedés gyümölcseit egy szűk elit élvezi. Magyarországon erre a globális kihívásra sikerült választ adni 2010 után az unortodox gazdaságpolitikával, amit akkor a nemzetközi elemzők éles kritikával illettek, ma pedig már az IMF és a Világgazdasági Fórum (WEF) is ezt ajánlja a globális kihívások kezelésére, a növekedés inkluzívvá tételére, vagyis annak elérésére, hogy a gazdaság gyümölcsei széles körben legyenek hozzáférhetőek. Lássuk a nemzetközi összehasonlító statisztikákat, amelyek megmutatják a magyar gazdaságpolitika 2010 utáni törekvéseinek eredményét!” – írja elemzésében György László és Oláh Dániel. 

„A családok jól-létének (pontosabban nyomorának) méréséül szolgáló Misery-index alapján Magyarország 2020-ban 156 ország között a 35. legjobb helyezést érte el, miközben e mutató alapján 2009-ben még az utolsók között voltunk. A koronajárvány évében megelőztük Belgiumot, Ausztráliát, az Egyesült Államokat, Észtországot, Portugáliát, Kanadát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot vagy Új-Zélandot. Ezt a mutatót az inflációs és a munkanélküliségi ráták, illetve a hitelkamatlábak összeadásával, majd a GDP-növekedési ráta ezen összegből való levonásával kapják, így rendkívül egyszerű és szemléletes módon rangsorolhatók a világ országai általános makrogazdasági állapotuk szerint.A Misery-index által leegyszerűsített makrogazdasági folyamatok akár feszítő társadalmi problémákat is leplezhetnének, de ha a másik nagy, inkluzivitást mérő mutatót, a Világgazdasági Fórum inkluzív növekedési rangsorát vesszük alapul, Magyarország a 2. leginkluzívabb növekedést tudja felmutatni a fejlődő országok csoportjában. A közmunkaprogramtól a családi adókedvezményeken át az egykulcsos adóig számos eszköz segíti, hogy a szegényektől a felső középosztályig minden csoport előtt megnyíljon a társadalmi mobilitás lehetősége. Ezt ismerte el a Világgazdasági Fórum (WEF), amikor a fejlődő országok inkluzivitását vizsgáló kutatásában 74 országból a 2. helyre rangsorolta Magyarországot. 


A WEF eredményeit erősítette meg a szerb–amerikai egyenlőtlenségkutató, a Világbank volt vezető-közgazdásza, az úgynevezett elefántgörbéről ismert Branko Milanović kutatása is, miszerint 2010 után a legszegényebbek reáljövedelmei növekedtek a legnagyobb mértékben Magyarországon, és ezzel megfordult a korábban ismert jövedelempolitikai kép. 

Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (2007-2015, %)Forrás: Branko Milanovic Twitter-oldala

A 2010 előtti időszakban (2006 és 2010 között) minél magasabb jövedelmű volt egy magyar állampolgár, annál nagyobb mértékben növekedtek jövedelmei, miközben a tízből az alsó négy jövedelmi kategóriába tartozók jövedelme csökkent. 

Az azt követő időszakban azonban kiegyenlítetté vált a „gyarapodás”, az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok is megjelentek, mint a növekedés haszonélvezői. Hozzá kell tenni, hogy a Világbank Shared Prosperity Report című jelentése is megerősítette ezt a képet: mint a Makronóm elemzése rámutatott, „2012 és 2017 között éves átlagban az egy főre jutó jövedelem a magyar alsóbb 40 százalék esetében jobban nőtt (4,84 százalék), mint a medián (4,49 százalék) vagy a teljes népesség körében mért növekedés (4,6 százalék). Ez a szám magasabb, mint az elemzésben szereplő bármely fejlett nyugati ország esetében. Érdekesség, hogy Németország és Svájc esetében az alsó 40 százalék jövedelme csökkent, míg a medián nőtt. Az egyetlen közép-európai ország, ahol minden kategóriában csökkent a jövedelem 2011 és 2016 között, az eurót használó Szlovákia volt. A Világbank tehát igazolta, hogy a 2010 utáni magyar politika hatására a társadalom szegényebb felének jövedelmei jobban nőttek, mint a többieké.”

Hangsúlyozta, hogy a fenntartható növekedéshez harmóniában kell élni a környezettel, éppen ezért „2030-ra, de legkésőbb 2035-re a villamos energiánk 90 százalékát szén-dioxid-mentesen fogjuk előállítani, (...) minden megszülető gyermek után tíz fát ültetünk, és tiszta országot építünk”.

Fontos pillére a növekedésnek az államtitkár szerint, hogy minél inkább legyen összhangban a tudás és a gazdasági teljesítmény,

folytatódjanak a családtámogatási programok, továbbra is gördülékenyen valósuljon meg az időskorúak aktív bekapcsolása a társadalomba és a munkáltatók, munkavállalók képesek legyenek a technológiai megújulásra a versenyképesség növelése érdekében. A magyar kormány ezeket a lehetőségeket igyekszik biztosítani, így a 2021-27-es programozási időszak támogatásaival is – tette hozzá. Felhívta a figyelmet a felnőttképzési és a vállalati továbbképzési, munkahelyi képzéseket támogató kormányzati programra, amelynek keretében a kabinet 70 milliárd forintos támogatást biztosít majd a foglalkoztatóknak szakemberek képzésére, átképzésére.

György László felhívta a figyelmet arra, hogy

megújult, könnyen kezelhetővé és egyszerűvé, letisztulttá vált a vállalkozói információs portál (vali.hu),

egyben az oldal működését a helyszínen be is mutatta a jelen levő vállalkozóknak, és hangsúlyozta, hogy a vali.hu segítségével részletesen tájékozódhatnak a vállalkozások az adott cégre szabott támogatásokról, képzésekről és kedvezményes hitelekről is.

Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében azt mondta, Pécs és Baranya az ország egyik legversenyképesebb térségének számít, ugyanakkor ma még nem tölti be azt a szerepet, amelyet az itt élők tudása lehetővé tenne. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a kormányzat a helyiek partnere lesz a következő időszakban, és a 2021 és 2027 közötti időszak forrásainak segítségével Baranya jelentős gazdasági előmozdulást ér el a következő években. A vállalkozókat segítő rendezvénysorozat keretében 2021-ben 19 helyszínre látogatnak el az ITM képviselői, hogy a 2021-27-es programozási időszak induló pályázatairól adjanak tájékoztatást a vállalkozások számára és mutassák be számukra a megújult vállalkozói információs portált.

(fotó: ITM/Szalai Ádám)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés