Az otthonápolás korunk egyik legnagyobb kihívása: Nagy-Britanniában a digitális Nagy Testvér érzékelőkkel figyeli a betegeket

2021. szeptember 7. 12:12
Az Egyesült Királyságban egy három hónapos kísérleti program keretében 100 szociális gondozásra szoruló személyt fognak megfigyelni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A betegek otthonaiban elhelyezett érzékelők adatokat gyűjtenek majd a viselkedéssel és az áramfelhasználással kapcsolatban, és ezeket fogja a mesterséges intelligencia elemezni, hogy felismerje a lehetséges egészségügyi problémákat, vészhelyzeteket.

Az otthoni ápolást könnyítheti meg a mesterséges intelligencia

Számos beteg a kórházi kezelés után, otthon is ápolásra szorul, különösen azok, akik ízületi protézis beültetésen estek át, vagy olyan betegségekben szenvednek, mint a cukorbetegség, a demencia, a krónikus fáradtság szindróma (ME) vagy az úgynevezett poszt-Covid szindróma. A technológiát kifejlesztő brit székhelyű cég, a Lilli, azt reméli, hogy ez az újítás csökkenti az ápolás költségeit, és felszabadítja az ápoló személyzet kapacitásának egy részét. Egy szakértő azonban azt mondta, hogy a rendszer egyes betegek számára zavaró vagy kellemetlen lehet.

A kisgépek használata árulkodó

Ahogy Nick Weston, a Lilli kereskedelmi igazgatója elmondta,

a kísérleti program során minden résztvevő otthonában átlagosan 6-9 érzékelőt helyeznek majd el.

Ott ezek az eszközök figyelik a mozgást, a helyiségek hőmérsékletét és a különböző háztartási eszközök használatát. Viszont a személyiségi jogok védelme érdekében kamerák nem képezik a rendszer részét. Weston a BBC csatornának kifejtette, hogy figyelni fogják a betegek szokásait, mint például: milyen gyakran használják a vízforralót, vagy milyen gyakran nyitják ki a hűtőszekrényt, és mivel egyéni szinten végzik a megfigyeléseket, észre tudják venni akár az apró változásokat is a viselkedésükben, melyek állapotromlásra vagy változásra utalhatnak. 

Az ötlet szerint, a rendszer automatikusan regisztrálja az önellátási képességek javulását vagy romlását. Olyan látszólagos apróságok is beszédesek lehetnek a rendszer számára, mint a túl gyakori éjszakai fürdőszobahasználat, ami például húgyúti fertőzésre, gyulladásra vagy férfiaknál prosztata problémákra utalhat. Nick Weston arra számít, hogy szeptember közepére lezárul a jelentkezés és kialakul a program résztvevőinek teljes köre. 

Időt és pénzt takaríthatnak meg 

A vállalatnál úgy vélik, hogy a rendszer évente akár 780 órával csökkentheti az ápolók betegekkel töltött idejét és ezáltal évi 250 000 font költséget takaríthatnak meg vele a dorseti tanács számára. Piers Brown, a Dorseti Tanács egészségügyért felelős vezetője elmondta, hogy ez az új rendszer jelentősen javíthatja az ellátás színvonalát Dorsetben és az NHS partnerszervezeteinél, valamint lehetővé teszi, hogy a kórházi ellátás után is biztonságosan tudják támogatni a betegek gyógyulását saját otthonaikban is.

Weston hozzátette, hogy a Lilli tervei szerint a rendszert Angliában további két helyen, egy északkeleti városban és Dél-Londonban is kiépítik. Mint elmondta, napjainkban több ember szorul háziápolásra, mint valaha, és meggyőződése, hogy a technológiának támogatnia kell az emberiséget ennek a feladatnak a megvalósításában. 

Fennáll az elmagányosodás kockázata

Tom Sorrell, a Warwicki Egyetem professzora, aki a távgondozást és az ápolási robotikát tanulmányozza, úgy véli, hogy

az emberek egészségi állapotát távolról figyelő technológia, más néven távgondozás, gyakran olcsón megvalósítható lehetőség, hiszen alacsony költségen lehetséges a technika telepítése.

Emellett nagyobb függetlenséget tesz lehetővé a beteg számára, aki így kevésbé érezheti magát kiszolgáltatottnak. Hozzátette, hogy ez a függetlenség növelheti is az emberek magányát, ha az ápoló napi, akár több órás, látogatását a technológiával helyettesítik. 

Nick Weston erre úgy reagált, hogy a rendszer nem csupán a költségek vagy az ápolók betegekkel töltött munkaóráinak csökkentéséről szól, hanem abban is segítséget nyújt, hogy a betegek a legjobb, az állapotukhoz igazított ellátást kapják. Véleménye szerint ugyanis nem szabadna az otthonápolási szolgálatok személyzetére hagyatkozni olyankor, amikor valamelyik betegnek valójában szociális interakcióra volna szüksége. 

Sérülhet a betegek magánélete: a Nagy Testvér még a WC-n is figyel

A Lilli-rendszer telepítéséhez az ápolt, vagy az annak nevében eljárni jogosult személy, például családtag írásbeli hozzájárulása szükséges. A betegek otthonaiból származó adatokat mind a továbbítás során, mind a tárolás ideje alatt titkosítják, és a vállalat szerint csak a betegellátást végző szervezet férhet azokhoz hozzá. 

Anthea Tinker, a londoni King’s College Gerontológiai Intézetének professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy

a résztvevőknek és családtagjaiknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy mennyire vállalható és komfortos számukra a viselkedésmegfigyelés ezen formája.

Hiszen talán van, aki nem örülne annak, ha a mosdóhasználati szokásait egy számítógép követi nyomon. 

Tinker megjegyezte továbbá, hogy vannak olyan mentális betegségek és állapotok, amik akadályozhatják az ápolt felelősségteljes döntési képességét. Különösen a demenciában szenvedő betegek esetében nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hiszen nekik sokszor komoly segítségre van szükségük a napi életvitel biztosításához, miközben gyakran nem egyértelműen meghatározható a mentális állapotuk és döntésképességük. 

(borítókép: CDC/Unsplash)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés