Svájcot, Új-Zélandot és a briteket is előzi a magyar gyermekgondozási rendszer, de van hova fejlődni

2021. augusztus 12. 8:04

Írta: Nagy Márton
Az UNICEF, az ENSZ gyermekekkel foglalkozó szakosított szervezete friss jelentést adott ki a gyermekgondozási rendszerek helyzetéről a világ magas jövedelmű országaiban. A 41 országból álló listán Magyarország alulról súrolja a középmezőnyt, ami leginkább a bölcsődei rendszer máig nem orvosolt hibáinak és alacsony hozzáférhetőségének tudható be.

Luxemburg, Izland és Svédország vezeti az UNICEF által kiadott friss, a gyermekgondozási rendszereket értékelő rangsort, Norvégia és Németország pedig épphogy lecsúsztak a dobogóról. Az utolsó helyeket Ciprus, az Egyesült Államok és Szlovákia foglalják el.

Magyarország eredménye összessítésben a 24. helyre volt elég,

közvetlen előttünk a horvátok vannak, utánunk a chileiek következnek.

Az ENSZ gyermekekkel foglalkozó szervezetének elemzői négy szempont mentén értékelték a gyermekgondozási rendszereket a magas jövedelmi kategóriába eső országokban. Vizsgálták egyfelől a gyermekszületés utáni anyasági és apasági fizetett szabadság idejét, a bölcsődei és óvodai ellátásban részesülő gyermekek arányát, illetve ezek költségeit, a gyermekgondozás minőségét pedig a gyermek-pedagódus aránnyal, illetve az óvodai és bölcsődei dolgozók minimálisan elvárt végzettségével értékelték.

A magyar helyezés az egyes indikátorokat külön-külön értékelve három esetben is jobb, mint az összesített helyezés.

A minőséget illetően 16., a megfizethetőség terén 20., míg a gyermekszületés utáni szabadságok vonatkozásában 11. helyre került Magyarország.

Ami viszont a gyermekgondozási rendszer hozzáférhetőségét illeti, ott eléggé leszerepeltek a magyarok: ezen a téren az utolsó harmadba, a 36. helyre kerültünk – ennek lehetséges okaira még vissza fogunk térni. Aki tovább böngészné a többi ország részletes helyezéseit, ebben a táblázatban megteheti. (A cikk a táblázat után folytatódik.)

Nagyon kevesen használják ki az apasági pótszabadságot, miután gyermekük születik

A szülőket megillető szabadságok terén szerepelt a legjobban Magyarország: a vizsgált országok közül Magyarországon a negyedik legmagasabb összesítve az anyákat és apákat a gyermekszületés után megillető szabadság ideje. Ennek azonban legnagyobb részét – ahogy Japán kivételével az összes országban – az anyáknak járó szabadság teszi ki, Magyarországon az apák mindössze 5-7 napnyi fizetett apasági pótszabadságra jogosultak a gyermekek számától függően. Ráadásul

nemcsak alacsony az apákat megillető szabadnapok száma, de ezt kevesen is veszik igénybe.

A 2002-ben bevezetett gyermekszületés utáni apasági pótszabadságot a magyar apák alig több mint egyötöde veszi igénybe, míg például a szomszédos Szlovéniában ugyanez az arány nagyjából 90 százalékos.

A szülői szabadságok lejárta után a vizsgált országok túlnyomó többségében az a tendencia figyelhető meg, hogy a szülők egyre inkább nem csak maguk gondoskodnak a gyermekükről. Hazánkban például 2011-ben még a szülők 70 százaléka mondta azt, hogy kizárólag ők nevelik a három évnél kisebb gyermeket, 2019-re ez az arány viszont 50 százalék alá csökkent. Az azonban, hogy nem kizárólag a szülők foglalkoznak a gyermekükkel, nem jelenti – főleg nem Magyarországon – a bölcsődei ellátás népszerűségének berobbanását. Ehelyett itthon az jellemző, hogy a szülők informális gyermekgondozást  vesznek igénybe – ez gyakorlatilag azt takarja, hogy megkérik a szomszédot, az idősebb testvért vagy a nagymamát, hogy vigyázzon kicsit a kölykökre. Ebben Magyarország majdnem listavezető, a magyar gyerekek körülbelül 40 százalékát gondozták így, ennél csak a román érték magasabb.

Apák gyerekeikkel a Millenáris Széllkapu Park szökőkútjánál 2021 áprilisában. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Van hova fejlődnie a hazai bölcsődei hálózatnak

Az előzőekből már sejthető, hogy a bölcsődei szolgáltatások igénybevétele nem túlságosan elterjedt Magyarországon.

A három év alatti gyermekek kevesebb mint ötöde részesült bölcsődei ellátásban 2017-ben

– az ugyanakkor kiemelendő, hogy az adatok szerint nálunk legalább nincs nagy különbség a bölcsődei ellátás igénybevételének terén a családok jövedelmi helyzete alapján a vizsgált országok többségével ellentétben.

Van, ahol a gazdagok kiváltsága bölcsőde

Az UNICEF által közölt adatokból az is látszik, hogy egyes országokban kifejezetten nagy különbség mutatkozik aközött, hogy a különböző jövedelmi helyzetű családok milyen arányban veszik igénybe gyermekeik számára a bölcsődei szolgáltatásokat. A britek és az írek esetében a közepes és a magas jövedelmű családok közt van nagy szakadék, míg például a franciák és a hollandok esetében a nagy különbség az alacsony és a közepes jövedelmű családok közt mutatkozik.

Ezekből az adatokból már sejthető, hogy egyes országokban bizony nem olcsó mulatság a gyermekgondozás. És valóban: a legdrágább Svájcban az átlagjövedelem majdnem felét rá kell költeniük a szülőknek, ha két gyermeket akarnak bölcsődébe járatni.

Ehhez kapcsolódóan azt is vizsgálták az elemzők, hogy mennyibe kerül a szülőknek a gyermekgondozás: Magyarországon egy átlagos jövedelmet kereső család az átlagfizetés 9 százalékát, míg egy egyedülálló, alacsony jövedelmű szülő nagyjából a jövedelmének 6 százalákát kell, hogy gyermekgondozásra költse. 

Szintén mutatkozik fejlődési lehetőség a gyermek-pedagógus arány terén,

mivel a magyar a adat itt is csak a középmezőnyre volt elég. Itthon jelenleg nagyjából 12 gyermek jut egy óvodapedagógusra, a listavezető Izlandon és Új-Zélandon ez az arány mindössze 5-6 fő pedagógusonként.

Bölcsi-gyorstalpaló: segítünk eligazodni az elnevezések rengetegében

A bölcsődékről beszélve nem árt, ha tisztában vagyunk az alapvető fogalmakkal, mivel könnyen összezavarodhatunk a különböző bölcsődetípusok közt bogarászva. A gyermekvédelmi törvény 2017-es változása óta 2 intézményi és 2 szolgáltatási formát foglal magában a bölcsődei ellátás, melyet a 20 hétnél idősebb, de 3 évnél fiatalabb gyermekek vehetnek igénybe. Az egyszerűen csak bölcsődeként emlegetett intézmények a hagyományos, kisgyermekekkel foglalkozó intézményeket takarják. Ezekben a csoportlétszám 12-14 kisgyermek, akikre két kisgyermeknevelő és egy dajka vigyáz. A mini bölcsőde a hagyományostól annyiban tér el, hogy itt a csoportlétszám legfeljebb 7-8 fő, így főként a kisebb településeken találkozhatunk ezzel a megoldással.

A bölcsődei intézményrendszeren kívül ma már találkozhatunk munkahelyi bölcsődékkel is, melyek esetében a munkáltató biztosít bölcsődei szolgáltatást a nála dolgozók gyermekeinek. Emellett pedig vannak úgynevezett családi bölcsődék is. Ilyet lényegében bárki nyithat, akár a saját otthonában is, a feltétel csupán egy 100 órás tanfolyam elvégzése, mely után legfeljebb 5 gyermeknek nyújtható bölcsődei szolgáltatást ily módon.

A beharangozott bölcsődefejlesztés, ami máig várat magára

Emlékezetes, hogy 2019 februárjában Orbán Viktor bejelentette a hét pontból álló úgynevezett családvédelmi akciótervet, mely többek közt tartalmazta, hogy a kormány 2022-re 70 ezerre szeretné növelni a bölcsődei férőhelyek számát. Mindez egy régóta fennálló problémára jelentene választ, ugyanis a bölcsődét igénybe vevők alacsony aránya – lásd fentebb az UNICEF adatait – jellemzően nem annak tudható be, hogy a szülők elutasítanák a bölcsődéket, hanem hogy egyszerűen nincs Magyarországon elegendő bölcsődei férőhely, illetve hogy azok eloszlása a települések közt nem megfelelő.  Évente gyermekek ezreinek – 2020-ban pontosan 3244 – felvételi kérelmét utasítják el férőhelyhiányra hivatkozva. Emellett 2020-ban 32 590 bölcsődés korú gyermek élt olyan településen, ahol nem volt helyben elérhető bölcsődei ellátás.

Mindez pedig komoly terhet jelent a szülőknek is,

hiszen így csak később tudnak visszatérni a munka világába, ha nem tudják megoldani a gyermekük elhelyezését.

Nem teljes kudarc: hétből hat a családvédelmi akcióterv mérlege

A fentebb idézett bejelentésen Orbán a bölcsődefejlesztésen kívül további hat intézkedést is beharangozott. Ilyen volt például a tízmilliós babaváró hitel bevezetése, a csok felhasználhatóságának kiterjesztése, vagy a négygyermekes anyák szja-mentessége. Ezen kívül Orbán bejelentette a nagyszülői gyed bevezetését, a nagycsaládosoknak szóló autóvásárlási támogatást és azt is, hogy a második gyermektől kezdve minden gyermekszületéskor az állam átvállal majd a szülők jelzáloghiteléből egy-egy részletet. Ezek az intézedések azóta valóban meg is valósultak, így a családvédelmi akcióterv hét pontjából már csak egy várat magára: a bölcsődei férőhelyek megnövelése.

A nagyvolumenű bölcsődefejlesztésből egyelőre ugyanakkor nem sok látszik: Orbán ígérete szerint 2019-ben 10 ezer új bölcsődei férőhelyet kellett volna átadni, a KSH adatai szerint azonban abban az évben mindössze kicsit több mint 1500 férőhellyel bővült az ellátás, így 2020 május végére 50 208 bölcsődei férőhely volt Magyarországon. Bár a 2021. májusi adatok a KSH egyelőre még nem tette közzé, semmi nem utal arra, hogy a koronavírus-járvány alatt berobbant volna a bölcsődei férőhelyek száma. Így pedig

nehéz elképzelni, hogy a kormány képes volna az idei év végére elérni a saját maga elé kitűzött célt.

Ez már csak azért is tűnik elképzelhetetlennek, mert a KSH éves adatai szerint nagyjságrendileg 2009 és 2019 között növekedett annyival a bölcsődei férőhelyek száma (ráadásul ebben egy 2017-es törvényváltozás is benne van, mely csak a statisztika szintjén hozott növekedést a családi napközik átnevezésével), mint amekkora növekedést Orbán 2019 és 2022 között akart elérni.

A bölcsődefejlesztés legfrisebb számait és a vállalt határidő betartását illetően kérdéseinkkel megkerestük a családokért felelős tárca nélküli miniszter hivatalát. Ha választ kapunk, cikkünket frissíteni fogjuk.

Az UNICEF által kiadott teljes dokumentumot itt érheti el.

(Címlap: Gyerekek játszanak a Szigetmonostori Bölcsőde udvarán 2019. augusztus 26-án. MTI/Mohai Balázs)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés