Modern élet: így herdáljuk el a személyes adatainkat

2021. július 13. 22:01
A modern élet szinte megköveteli, hogy valamilyen módon és mértékben jelen legyünk a közösségi média felületeken.

2020-ban, a többi embertől drasztikusan elzárva talán még fontosabbá és hangsúlyosabbá vált, hogy mit osztunk meg és mit nem. Szörfölés és posztolgatás közben azonban nem feltétlenül gondolunk arra, hogy ezek a tevékenységek hogyan és milyen adatainkat teszik hozzáférhetővé azok számára is, akiknek nem biztos, hogy szívesen adjuk őket. 

Most a Stacker összeállított egy listát, melyben 15 olyan módszert vagy alkalmat mutatnak be, amikor a közösségi média cégek hozzájuthatnak a felhasználók adataihoz. 

Értékesek vagyunk, ezért „vadásznak” ránk

Az online életünk és aktivitásunk védelme manapság már egy folyamatos kihívás, hiszen szünet nélkül jelentünk célpontot a marketing cégek számára. Ez már csak azért is veszélyes, mert felhasználóként tudatában sem vagyunk rengeteg adathalász lehetőségnek, ráadásul az online marketinggel foglalkozó szakemberek mindig újabb és újabb módszereket dolgoznak ki, így csökkentve éberségünket. Ha ellátogatunk egy weboldalra, akkor például értékes információ, hogy meddig tartózkodunk ott, hogy mikre kattintunk rá és mikre nem. 

Előszeretettel gyűjtik a helyadatainkat, és ha nem adjuk meg, mert igyekszünk tudatos felhasználók lenni, akkor az igénybe vett szolgáltatások, internetes hotspotok és hasonlók adnak tökéletes támpontot ahhoz, hogy mégis kiderítsék. Ráadásul bármely ingyenes alkalmazás vagy internetes szolgáltatás pillanatok alatt készít rólunk, mint felhasználóról egy profilt, a fogyasztói magatartásunk alapján, amire aztán könnyű vevőt találni, hiszen bárki szívesen vesz minket célba testreszabott reklámokkal. 

Mit tehetünk, hogy ne legyünk áldozatok?

Íme a leggyakoribb módszerek, amelyekkel a közösségi háló vállalatai összegyűjtik az eladásra szánt felhasználói adatokat. A rendszer teljes kizárásának egyetlen módja az, ha szinte minden internetet használó funkciót, tevékenységet és szolgáltatást kiiktatunk az életünkből, amit persze kérdés, hogy mennyien vagyunk képesek megtenni. Aki esetleg nem hozna ekkora áldozatot, annak itt egy segítség, hogy legalább tisztában legyen azzal, hogy hogyan szerzik meg, majd adják-veszik az adatokat a beleegyezésünk nélkül.

Személyes adatok

Általánosságban elmondható, hogy minden olyan webhely, amit szabadon használhatunk, termékként tekint az adatainkra és úgy is értékesíti azokat. Ilyen személyes adat lehet a nevünk, születési adataink, tartózkodási helyünk, a nemünk, IP-címek, eszközadatok és akár olyan elvontabb információk is, mint a hobbink vagy az érdeklődési körünk. 

Igyekeznek olvasni a gondolatainkban

Az ingyenes közösségi média oldalak sok adatot gyűjtenek rólunk azzal kapcsolatban, hogy mi fog meg bennünket, mi működik nálunk és mi nem. Ide tartozik például, hogy milyen megfogalmazás hatására vagyunk hajlandóak kapcsolatba lépni egy szponzorált bejegyzéssel vagy hirdetéssel. Ezeket az adatokat aztán tanácsadói minőségben továbbadják más weboldalaknak vagy más termékek értékesítőinek. 

Attitűd adatok

Az oldalak vizsgálják a hozzáállásunkat adott témákhoz. Ha mondjuk bármelyik site-on időt szánunk egy ártatlannak tűnő kérdés megválaszolására, az máris értékes információkat, és ezáltal árusítható adatokat jelent a weboldal üzemeltetői számára. Ezek az információk ugyanis lényeges támpontot adhatnak a társadalmi és politikai kérdésekkel kapcsolatos véleményünkről és beállítottságunkról. 

A viselkedésünket is alaposan figyelik

Ezek az adatok kapcsolódnak az elkötelezettségünkhöz, és tartalmazzák, hogy konkrétan hogyan és milyen fizikai aktivitást mutatunk. Vagyis nyomon követnek mindent, attól kezdve, hogy hogyan mozgatjuk az egeret az oldalon, melyik területen vagy milyen dizájn esetén töltünk el több időt. Ez segít a webhelyek készítőinek olyan új funkciók fejlesztésében, amiket az adatok alapján szerintük többet fogunk használni. 

Mihez tudunk ragaszkodni?

A viselkedési és elköteleződési adatok segítenek a közösségi oldalaknak abban, hogy hosszabb ideig tartsanak minket a felületeiken. Ez számukra valójában azért fontos, mert minél tovább vagyunk az oldalon, annál több hirdetést láthatunk. Ez az egyik legfőbb oka az álhíreknek, valótlan vagy ellentmondásos tartalmaknak, hiszen azok rendkívül csalogatóak tudnak lenni a felhasználók számára. Amellett, hogy újabb és újabb vélt vagy valós szenzációkat olvasgatva veszünk el az oldalon, arra is kitűnő eszköz ez, hogy reakcióra, kommentelésre késztessen bennünket, így a hosszú és terjedelmes viták kiváló eszközei annak, hogy az oldalra szegezzék a figyelmünket. 

Mi vagyunk a célpont

Az olyan weboldalak, mint a Facebook vagy a YouTube gazdag adatállományból alakítják ki a személyes profilunkat, így aztán maximálisan testre szabhatják a minket közvetlenül elérő hirdetéseket. Ezek a reklámok a mi érdeklődésünkre, keresési előzményeinkre, de akár a tartózkodási helyünkre is reflektálnak. Hiszen a hirdetők minket akarnak pontosan eltalálni az ajánlatokkal. 

Helyadatok, bármi áron

A közösségi média oldalak használata esetén a helyadatok kezelése különösen tisztességtelen. Ugyanis a helyadatok puszta letiltása egyáltalán nem zárja ki, hogy az oldal hozzáférjen a tartózkodási helyünkhöz. Különösen nagy az esélye ennek akkor, ha például nyilvános Wi-fi hálózatot használunk. 

Hogyan vesszük igénybe a felhasználói támogató funkciókat?

Szintén tökéletesen értékesíthető információ, hogy milyen minták alapján lépünk kapcsolatba az ügyfélszolgálatokkal és egyéb támogató funkciókkal. Ez egy újabb segítség lehet a vállalatoknak, hogy kiválasszák és előkészítsék a számunkra legmegfelelőbb marketing stratégiát. 

Felmérés, de kinek az érdekében?

A közösségi oldalak gyakran kínálnak felhasználói felméréseket, amelyek tökéletes alkalmat nyújtanak a site-ok számára, hogy hosszabb időre az oldalon tartsák a fogyasztót. A felületek azzal indokolják a felméréseket, hogy ezek segítségével igyekeznek jobb felhasználói élményt nyújtani, de valójában az a céljuk, hogy ezek által is további információkhoz jussanak a felhasználókról. Hiszen ezek az adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy méginkább személyre szabott ajánlatokkal és termékekkel álljanak elő.

A poloska, amit mi magunk szereztünk be

A mobilalkalmazások gyakran tartalmaznak harmadik féltől származó szoftvereket, azaz úgynevezett szoftverfejlesztő készleteket (SDK), amik olyanok, mintha lehallgató eszközöket, poloskákat telepítenének az otthonunkba vagy az irodánkba. A marketingszakemberek fizetnek azért, nem is keveset, hogy ezeket az adathalász kódrészleteket beépítsék az alkalmazásba. Ez persze csábító bevételi forrás az alkalmazásfejlesztők számára, akik nem könnyen mondanak nemet az ilyen lehetőségekre. Az ingyenes applikációk ugyanolyan veszélyesek, mint az ingyenes weboldalak, mert ezek számára a legfőbb bevételi forrás a felhasználók adatainak értékesítése. 

A felhasználó a csúcs

Az alkalmazások másodlagos információkat használnak az úgynevezett háromszögeléshez, melynek során a különböző forrásokból származó információk metszetéből alakítanak ki egy pontosabb képet a felhasználóról. Ezek az adatok egyébként lehetnek bármilyenek, akár hardveres információk is. Ennek a kockázatát úgy tudjuk csökkenteni, ha csak privát wifi hálózatot használunk, és korlátozzuk az alkalmazásokkal, weboldalakkal történő interakciókat. 

Nekik van képük hozzá

A közösségi oldalak nagyon gyakran kérnek jogosultságot a képeinkhez, tartalmainkhoz való hozzáféréshez. Ez azért van, mert hatékonyan újracsomagolják őket és hirdetések formájában jelenítik meg azokat az ismerőseink számára. Rendkívül fontos tehát átgondolni minden egyes alkalommal, hogy valóban érdemes-e bejelölni a hozzájárulást biztosító kis négyzetet, vagy inkább lemondunk valamilyen szolgáltatás használatáról. Legyünk azonban tudatában, ha beleegyezésünket adjuk, akkor ezek az oldalak akadálytalanul és ingyenesen hasznosíthatják képeinket és tartalmainkat, kedvük szerint. 

Nem csak a marketingesek kíváncsiak ránk

Habár nem teljesen ebbe a tárgykörbe tartozik, de szintén komoly veszélyforrás lehet, hogy sokan a közösségi oldalakon megosztanak olyan és annyi személyes információt magukról, ami bűnözők célpontjává teheti őket. Ide tartozik, amikor marketing cél nélkül, például a munkaadó megbízásából vagy kiberbűnözőként igyekszik valaki adatokhoz jutni rólunk. 

Ellenőrizzük a beállításainkat

Az adatszerzés egyik legegyszerűbb módja, amikor az emberek akaratlanul is készségesen elárulnak magukról sok mindent, mivel nem ellenőrzik alaposan a beállításaikat. A közösségi oldalak persze úgyis értékesítik az adatainkat, de teljesen szabadon hozzáférhetővé tenni azokat azért is felelőtlenség, mert így gond nélkül elérhetőek egy harmadik fél számára is, aki nagy eséllyel teljesen másfajta felhasználásra szánja őket. 

Igazi közösségi élmény

Ha kellőképp átfogó és személyes képet nyújtunk a weboldalaknak és alkalmazásoknak a saját életünkről, az aktivitásainkról és az online életünkről, akkor az azt jelenti, hogy könnyen bekerülhetünk egy olyan demográfiai adatcsomagba, ami értékesítésre kerül. Az egyik útja annak, hogy legalább ne legyünk szemtanúi mindennek, ha kikapcsoljuk a Google azon funkcióját, amivel személyre szabhatjuk a hirdetéseket. 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés