Enyhülni látszik a chiphiány okozta fennakadás, de messze még a teljes helyreállás

2021. július 15. 14:59
Lassan már nincs az életnek és a gazdasági folyamatoknak olyan aspektusa, amit ne érintettek volna az elmúlt közel másfél év eseményei. A keresleti és kínálati egyensúlytalanságok és az abból fakadó árváltozásokat az utóbbi hónapokban egy újabb tényező, a globális chiphiány is erőteljesen formálta. Az apró, szilíciumlapra épített integrált áramkörök (közismertebb nevükön chipek) teszik lehetővé a különféle elektromos készülékek, illetve járművek megfelelő működését. Nem véletlen tehát, hogy a chipeket az „elektronikai eszközök agyának” is szokás nevezni. Ezek a miniatűr szerkezetek most képesek voltak felforgatni a járműipart, de más elektronikai termékek piacát is. A következmények tárháza pedig ismételten széles.
Czeczeli Vivien az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása.

Változó fogyasztói szokások és növekvő keresleti nyomás

Ahogy a távmunka és a távoktatás egyre szélesebb körben kezdett el elterjedni, valamint az emberek szokásai fokozatosan elkezdtek átalakulni a korlátozott szórakozási és szabadidős tevékenységek lehetősége nyomán, úgy kezdett el szárnyalni a szórakoztató és egyéb elektronikai termékek iránti kereslet is. Fogyasztói oldalról tehát minden eddiginél nagyobb keresleti nyomás alakult ki.

A chipek gyártása ugyanakkor nem tudta felvenni a versenyt ezzel a szárnyaló kereslettel. 

A hatásokat erősítik a technológiai fejlemények is, köztük az 5G vezetéknélküli szolgáltatások térnyerése, melyek a korábbi, 4G technológiákhoz képest megközelítőleg 40 százalékkal több chipet igényelnek. A hiány pedig egyúttal azt is eredményezte, hogy a vállalatok igyekeztek volna minél nagyobb raktárkészletet felhalmozni, újabb keresleti nyomást generálva ezzel, mely ismételten tovább szűkítette a globális chipkínálatot. 

Az utóbbi évek fontos irányváltása továbbá, hogy a legtöbb autógyártó elmozdult az elektromos járművek fejlesztése és gyártása irányába.

Ez pedig újabb megnövekedett igényt támaszt a nagy mennyiségű és komplexebb chipek iránt. 
Mivel a kereslet a következő időszakban egyelőre továbbra sem valószínű, hogy jelentős enyhülést mutatna, arra következtethetünk, hogy a félvezetők hiánya még hosszú ideig befolyásolhatja az elektronikai termékek piacát. 

Az áremelkedés nehezen kikerülhető

Az ellátási láncok fennakadása, illetve a félvezetők hiánya jelentős többletköltségeket generálnak, melyek jó eséllyel maguk után vonják az árak emelkedését nemcsak a járművek, de más elektronikai termékek (köztük nyomtatók, laptopok, okostelefonok, háztartási berendezések stb.) esetében is. Az egyre inkább emelkedő inflációs nyomást tehát erről az oldalról is egy újabb tényező kezdi el fűteni.

A probléma elhúzódó volta esetén a termelés szüneteltetése a munkavállalókat is érinti, amint a vállalatok rövidített műszakokat kénytelenek bevezetni (ld. az Audi vagy a Mercedes példáját), adott esetben pedig munkavállalóik elbocsátására kényszerülnek. 

A folyamatok a csalók térnyerésének is kedveznek

A globális hiány egyúttal a csalóknak is teret engedett, akik igyekeznek a hamisítványok gyártásából könnyű pénzhez jutni. Miután a kereslet a kínálatot meghaladó ütemben bővül, csupán idő kérdése, hogy elárasszák a piacot olyan félvezetők, amelyek nem felelnek meg az előírt biztonsági vagy minőségi követelményeknek. Mindez természetesen hatalmas biztonsági kockázatot képes generálni. Különösen veszélyes ez az orvosi, és katonai eszközöket illetően, de bármilyen más biztonsággal, védelemmel kapcsolatos szektor, vállalkozás számára is. 

A legsúlyosabb következmények a járműiparban

Habár fontos kiemelni, hogy nem csak az autógyártók a probléma elszenvedői, a szektorokat tekintve

a chiphiány a legsúlyosabban kétség kívül a járműipart érinti. 

Az IHS Markit szerint az autógyártók az első negyedévben csaknem egymillió járművel csökkentették a gyártást a chipek hiánya okán. Az autógyártók arra számítottak, hogy a korábbi recessziók forgatókönyveit követve, értékesítéseik a jelenlegi helyzet következtében is mélyrepülésbe kezdenek. Rendeléseik nagy részét emiatt lemondták. Az új autók értékesítése, bár egy ideig valóban zuhanni kezdett, rövidesen gyors fellendülést mutatott. Ehhez hozzájárult a járművek online értékesítési módjának előretörése is.

A járművek iránti, vártnál erősebb kereslet tehát felülmúlta a gyártást, melynek továbbra is érezhető hatásai vannak. 

Az autógyártók a költségeik kontrollálása érdekében korábban általában alacsony chipkészlet mellett dolgoztak. De mivel az értékesítés a vártnál gyorsabb fellendülést mutatott, nehezen tudták megszerezni a chipeket, mivel

a félvezető gyártók a nagyobb haszonkulcsot kínáló szórakoztató elektronikai termékek gyártói felé irányították teljesítéseiket. 

Érdemes kiemelni, hogy egy modern járműben nagyjából 50 és 300 közötti chip található, de előfordulhat olyan is, hogy 1000 chip van jelen. Ezek a chipek felelnek számos egyéb funkció mellett többek között például az üzemanyag hatékonyságért, vagy a műholdas navigációért. A chipek és az elektronikai részek nagyjából egy új autó költségének 40 százalékáért felelnek. Nem meglepő tehát, hogy az ebben történő változások a fogyasztók által realizált árat is elég jelentősen érintik. 

Reakciók a piac oldaláról

A probléma a legsúlyosabban azokat a vállalatokat érinti, akiknek a félvezetőket érintő ellátási lánca kevésbé jól kiépült. Ezek jellemzően a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozások. Azon technológiai óriások, akiknek sikerült robosztus ellátási láncokat megvalósítani, és általában elsősorban közvetlenül a chipgyártóktól vásárolnak alkatrészeket, kevésbé érintettek. 

Az autógyártók közben elkezdték átszervezni termelési szerkezetüket.

A rövidtávú lépések között kiemelhető, hogy egyes autógyártók csökkentették a kisebb kereslettel rendelkező és kevésbé nyereséges járművek gyártását, ilyenek például a kisteherautók, vagy a terepjárók.

Az így felszabaduló chipeket átirányították a jövedelmezőbb járműtípusok felé. Előfordult az is, hogy egyes járművekből bizonyos funkciókat eltávolítottak (A GM például egy üzemanyag megtakarítási funkció eltávolításával próbált spórolni a chipeken).

Hosszú távon az ellátási láncokban is változások várhatóak. A Toyotától átvett Just in Time készletgazdálkodási rendszer (mely a készletek és az azzal kapcsolatos költségek csökkentése révén nagymértékben tudta javítani a hatékonyságot), újításra kerülhet olyan kritikus alkatrészek esetében, mint a chip. Az autógyártók vertikálisan integráltabbak lehetnek a chipgyártásban, közvetlen felelősséget vállalva a több éves magas számú szerződésekre, biztossá téve, hogy nincsenek jövőbeli kapacitáskorlátok. 

Az országok egyre nagyobb önállóságra törekednek

Az elmúlt három évtized során a félvezetőipar nagymértékben globalizálódott, és egy hosszú ellátási lánc kezdett el kiépülni. A félvezetők alapanyagai jellemzően Japánból és Mexikóból származnak, a chipek döntő többségét pedig Tajvanban, Kínában, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban gyártják (ld. a mellékelt ábra).

Az ázsiai régió előretörése a gyártásban különösen jelentős az utóbbi évtizedekben, míg az USA szerepe fokozatosan csökkenésnek indult.

Európa jelenleg a globális chipgyártás kevesebb mint 10 százalékát adja, ami bár közel duplája az öt évvel ezelőtti szintnek, célként jelenik meg a 20 százalékos részesedés elérése a következő évtizedben. Az Egyesült Államok és Európa erős kitettséggel rendelkezik a kelet-ázsiai vállalkozókra, mindazonáltal a tervezési feladatok nagy részét továbbra is megtartotta. 

Félvezetők értékesítései globálisan 2015-2020 között, régiók szerint, milliárd USD értékben. Forrás: Statista

A jelenlegi fejlemények nyomán továbbá elkezdődött egy olyan folyamat kibontakozása, melynek keretében az egyes országok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az önállóság irányába. 

Az Európai Unió például a felvázolt célok elérése érdekében megközelítőleg 20-30 milliárd euró összértékű befektetés megvalósítását tervezi. A Biden-adminisztráció az American Jobs Plan keretében 50 milliárd dolláros kerettel támogatná a hazai félvezető kutatást és gyártást. 

Az Egyesült Államok és Európa egyaránt aggodalommal kíséri figyelemmel Kína technológiai nagyhatalmi térnyerését. A két térség között létrejövő Kereskedelmi és Technológiai Tanács (Trade and Technolgy Council, TTC) fő fókusza (a mesterséges intelligencia, zöld technológia, IKT biztonság stb. területek mellett) a chipek gyártására is kiterjed. A két térség együttes erővel próbálja leküzdeni a chiphiány okozta negatív következményeket, s

elsődleges célok között szerepel a chipgyártás Távol-Keletről történő átszervezése. 

Mindeközben a kínai hatóságok preferenciális politikákat alkalmazva igyekeznek magukhoz vonzani a félvezetők gyártásával foglalkozó vállalatokat, hogy gyárakat építsenek (pl. a TSMC és a Samsung), a hazai gyártóknak pedig további támogatásokat kínálnak a gyártásuk bővítése és a technológiájuk fejlesztése érdekében. 

A fenti törekvések ellenére egyelőre nem várható, hogy kialakuljon egy teljesen független ellátási rendszer a chipeket illetően.

Kína esetében pedig továbbra is erős a külső technológiai függés, mely területen továbbra is jelentős lemaradása van, s a tervezés terén nagymértékben támaszkodik más országokra, illetve erőteljesen függ az Egyesült Államok piacaitól. Az ország számára tehát különösen aggasztó lehet, ha az Egyesült Államok hazatelepíti az ottani gyártását. A Kína és az USA között húzódó geopolitikai ellentétek és konfliktusok pedig további nehézségeket jelentenek mindkét ország számára. 

Enyhülést hozhatnak a legnagyobb gyártók újonnan indított beruházásai

Az egyes országok önellátásra való törekvései mellett vállalati szinten is jelentős beruházások kezdtek el kibontakozni. Az Intel 20 milliárd dolláros beruházási terve mellett a tajvani TSMC és a Samsung együttesen mintegy 100 milliárd dollár összértékű beruházás megvalósítását kezdték meg. A hírek hatására a piac végre úgy tűnik, rövidesen fellélegezhet. A teljes helyreállás azonban még várhatóan hosszú hónapokat fog igénybe venni, s továbbra sem kizárt, hogy 2022-ben is éreztetik hatásaikat a jelenlegi fejlemények. 

Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés