Tesitanár épített magyar multicéget: épp Miamiban nyit kondiparkgyártó-üzemet

2021. június 30. 17:01

Írta: Rádi Balázs
Magyarország után Amerika meghódítása lebeg Katona Zoltán szemei előtt, aki testnevelő tanárból lett az ország elsőszámú kondipark- és sportszergyártója. Eleinte még saját kollégái és barátai is félmosollyal legyintettek az elképzelésére, miszerint minden településen lesz egy kondiparkja. Ma már nem nevetnek a kételkedők, miután Európában a cége által tervezett és gyártott kondiparkok száma meghaladja az 1200 darabot, és saját bevallása szerint ez még csak a kezdet. Debrecenben már megkerülhetetlen név lett, a vállalkozó műfüves pályáján edz több korosztályos csapat és alkalmanként a Loki (DVSC) is, de hamarosan amerikai sportcsapatoknál is használják majd eszközeit. Interjúnkban kérdeztük a hazai testnevelés helyzetéről, a stadionokról, elmondta a véleményét a megtorpedózott olimpiáról, és hogy milyen hatással lenne a sportra egy esetleges baloldali hatalomátvétel.
Katona Zoltán a Nyíregyházi Egyetemen (régen Bessenyei György Tanárképző Főiskola) végzett testnevelő tanárként, a Debreceni Református Általános Iskolában tanított általános iskolásokat, mellette futballedzőként tevékenykedett. Tanárként a kilencvenes években látta, hogy meglehetősen szegényes a hazai iskolák minőségi sporteszköz felszereltsége, tenni akart az ügy érdekében. Nagybátyja segítségével kialakított egy 16 négyzetméteres sportboltot, innen küzdötte fel magát, hogy ma már elmondhassa, övé az ország elsőszámú kondipark- és sportszergyártó vállalkozása, a BeStrong. A Makronóm az üzleti siker receptjéről kérdezte a debreceni sportembert és vállalkozót, akinek a futballkapuival felszerelt pályákat használta a magyar válogatott is az EB felkészülés során.

Az ezredfordulón indította vállalkozását, kezdetben csak sportszerekkel kereskedett. Mikor döntött úgy, hogy bővíti a cég profilját, és kondiparkokat is fog gyártani?

2007-ben egy teniszedző barátom elhívott magához Ausztráliába. Az óceán mellett sétáltunk, amikor is életemben először megláttam a parton egy kondiparkot – egyből arra gondoltam, hogy milyen jó lenne ezt nálunk is meghonosítani. Fel is kerestem egy volt tanáromat, Seregi Ernőt, hogy segítsen összerakni egy olyan eszközparkot, amit nem csak a profik, de az átlagos edzettségű emberek is tudnak használni.

Hogy jutott el a BeStrong a kisszoba méretű boltból odáig, hogy mára az ország piacvezető kondipark- és sportszergyártója?

Évekig csak ketten dolgoztunk a vállalkozásban egy mérnök munkatársammal. Együtt döntöttük el, milyen alvállalkozókkal gyártatunk.

Először Kínából hozattuk a termékeket, de sem a minőség, sem a logisztika nem volt megfelelő

– sokáig tartott míg ideértek az alkatrészek, illetve a sokrétű vevői igények miatt rugalmasabbá kellett válnunk.

Megoldásként megpróbáltam magyar vállalkozással gyártatni a kondipark elemeket, de szabadalmi oltalom hiányában saját céljaikra is felhasználták az ötletünket, mert ők is be akartak törni a kondipark piacra.

Akkor döntöttük el, közel öt éve, hogy nem akarunk függeni mástól, saját kézbe vesszük a gyártást.

Ma már kijelenthetjük, hogy ez volt a jó irány. A koronavírus idején is sok cégnek hatalmas problémát okozott az anyaghiány, ezért is érdemes egy cégnek csökkenteni a kitettségét, hiszen ezzel mérsékli a kockázatokat. Van egy olyan előnye is a saját tervezésnek és gyártásnak, hogy felelősséget tudok vállalni minden egyes alkatrészért, hiszen azt én terveztem, gyártottam. Mostanra a beszállítóink több mint kilencven százaléka magyar.

Azután, hogy saját kézbe vették a gyártást, valósággal beindították a növekedési rakétákat, folyamatosan bővülnek. Mennyire nehéz most munkaerőt találni, munkaerőhiány van?

A munkaerőhiányt nem is abból érzem problémának, hogy nehéz lenne munkaerőt találni, hanem hogy nagymértékben emelkednek a bérek. Folyamatosan figyeljük, hogy milyen regionálisan az iparági bérszínvonal, és ahhoz igazodunk mi is – régen alacsonyabbak voltak az órabérek, az elmúlt években azonban rohamosan növekedtek, ez a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása miatt van. Egyébként a fémipari szakemberek hiánya nagyon érződik, belőlük kellene többet képezni.

Jó irány, hogy a kormányzat erősíti a szakképzést, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét.

Ha megnézzük az Európai Unió és Magyarország termékenységi rátáját, akkor azt látjuk, hogy népességcsökkenés van. Ez a munkaerőpiacra is kihat, kevesebb lesz a munkára fogható ember. Hogyan kellene a népességfogyást megállítani, bevándorlással vagy családpolitikával?

Egyértelműen családpolitikával.

Az utóbbi időben megfordultam Nyugat-Európa nagyvárosaiban, mint például Zürichben, Bécsben, Párizsban, és az volt az érzésem, hogy ez már nem az a keresztény Európa, amit elképzeltünk unokáinknak.

A magyar kormány menekültügyi politikája jelenthetne jogbiztonságot minden európai állam polgárai számára. A magyar családpolitika páratlan abban a tekintetben, hogy hatékonyan működik, nálunk is a kollégák folyamatosan erről beszélnek, családot terveznek. Nagyon fontos, hogy egy új generáció a sport szeretetével, egészségben, jó anyagi körülmények közt nőjön fel.

Egyébként mit jelent az innováció a kondiparkok esetében, hiszen a rúd az csak rúd, nem igaz?

Nyilván nem űrhajóról van szó, viszont fontos, hogy az eszköz megbízható legyen, ne essen szét a felhasználó alatt, tartós legyen, ne rozsdásodjon, illetve fontos szempont a megjelenés, a dizájn, hogy az emberek tekintetét vonzza a sporteszköz, legyen dísze az udvarnak, a köztérnek.

Az eszközök összeállítása sem mellékes, nem mindegy ugyanis, kinek készül a park, ki a célközönség. A lépéselőnyünket az adja, hogy folyamatosan fejlesztünk, mindig azt nézzük, mi a következő lépés, innoválunk.

Hiába sokszor csak korlátokról van szó, az anyagminőség, a testreszabhatóság, a dizájn és az „okos” megoldások nagyon sokat számítanak.

Például partnereinkkel karöltve a kondipark eszközeink felületét olyan speciális védő bevonattal fogjuk ellátni, amely biztonságosabbá teszi azok használatát a vírusokkal és a baktériumokkal szemben, illetve egy saját mobil alkalmazást fejlesztünk, amivel a tudatos életmódot szeretnénk terjeszteni.

Kondipark otthonra, egy éves bérlet árából

A kijárási korlátozások idején megnőtt az otthoni edzési lehetőségek népszerűsége. A koronavírus egyik tanulsága volt sokak számára, hogy otthon is el lehet végezni azt a mozgást, ami az egészséges életmódhoz szükséges. Ebben segítenek az otthoni kondiparkok, amelyek jó befektetést is jelenthetnek, hiszen egy éves kondibérlet árából több évre biztosítják a mozgás lehetőségét, ráadásul messzire sem kell menni, a kertben felállíthatók.

   

2017-től elkezdődött a Nyugat-Európai országokba, például Svájcba vagy Olaszországba történő értékesítés is, több mint 1200 kondiparkot telepítettek már. Multinak vallják magukat?

Elindultunk egy úton, amelyben hatalmas segítség a Magyar Multi Program, reméljük hamarosan elmondhatjuk majd magunkról, hogy sikeres magyar multik vagyunk. Egyébként ezen a téren nagyot léptünk előre, Amerikába nyertünk egy piacnyitási pályázatot, amelynek a keretében Miamiban nyitni is fogunk egy üzemet.

Mi kell ahhoz, hogy több magyar cég nőjön nagyra és a külföldi piacokon is sikeres multi váljon belőlük? Mi most a legnagyobb korlátja ennek?

A legfontosabb szerintem, hogy visszaállítsuk a magyar termék jóhírét.

Volt olyan, amikor Svájcba mentünk tárgyalni az eladásokról, és kérdezte a svájci partner, hogy „muszáj ráírnunk, hogy ez egy magyar termék?”

Mi pedig azt válaszoltuk, hogy muszáj ráírni és büszkék vagyunk rá. Minőségben világszínvonalon gyártunk, nincs miért szégyenkeznünk a német vagy svájci termékek mellett. Az üzleti siker kulcsa, ha a minőséget és az innovációt helyezik előtérbe a magyar cégek.

Mint ahogy a kiváló magyar sportolók viszik Magyarország hírét a világban, mi is úgy szeretnénk a sporteszközeinkkel.

Mi volt a legnagyobb segítség, amit a Magyar Multi Programtól kaptak?

A csarnok, az eszközök, illetve az elméleti és gyakorlati képzések is elengedhetetlenek voltak.

A Magyar Multi Programnak köszönhetően közelebb kerültünk a célunkhoz, hogy Magyarország és Európa után az amerikai piacon is sikereket érjünk el, és a BeStrong brand ismert világmárkává váljon.

Mivel lehet külföldön befutni kondipark gyártóként?

Sportág specifikus parkokat is gyártunk, például focipálya mellé olyan parkot építünk, ahol kifejezetten a focihoz szükséges bemelegítő, fejlesztő, erőnléti és rehabilitációs edzéseket lehet végezni. Ez a termékünk hatalmas sikert aratott, komoly díjat nyertünk vele. Nagy nemzetközi érdeklődés kíséri a munkánkat, például

szerződést kötöttünk az USA futball válogatottjával és a Kansas City csapatával is, de David Beckham klubjával is megindultak a tárgyalások már,

őket is az egyedi dizájnnal kialakított pályák érdeklik.

Mit tekint a BeStrong és a saját küldetésének?

Mindenkinek lehetőséget akarunk biztosítani arra, hogy megtalálja a számára megfelelő mozgásformát életkortól, nemtől és edzettségi állapottól függetlenül. Ezt egyébként a saját küldetésemnek is tekintem.

Az élet apró véletleneken múlik

Katona Zoltán az érettségi után öt évet kihagyott, kereste az útját. Volt közterületfelügyelő, cigánycsalád-segítő, masszőr, sportfelügyelő, mellette pedig focizott is. Egy nap azonban váratlan fordulatot vett az élete. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolára kísérte el a feleségét, amikor a kollégium bejáratánál két régi ismerősével találkozott, akik rövid beszélgetés után arra biztatták, hogy hozzájuk hasonlóan jelentkezzen a testnevelés tagozatra. Meggyőzték. Aznap este hazament vonattal, majd másnap fel is mondott a munkahelyén, és keresett egy tanárt, aki felkészítette a felvételire. „Ennyi energiát azóta se fektettem semmibe, mint abban az egy évben, napi nyolc órát edzettem és tanultam” – emlékszik vissza. Azóta is a sportnak szenteli az életét, hisz abban, hogy az egészség a legfontosabb az életben, éppen ezért küldetésének tekinti, hogy minél több embert sarkalljon mozgásra.

Van, aki még tanár úrnak hívja?

Előfordul. Az egyik fiatalabb kollégámat, mint kiderült, tanítottam, de a fociedző múltamból is sok ismertségem van, több jelenlegi munkatársamnak is az edzője voltam.

Mit gondol a hazai testnevelés állapotáról?

Nincsenek jó tapasztalataim a gyerekek fizikai állapotáról, se itthon, se máshol, úgyhogy szerintem

a magyar kormány mindennapos testnevelés programját nagyon sokan fogják másolni szerte a világon. 

Visszagondolva, amikor általános iskolában tanítottam, nagyon jól jött volna egy olyan eszközpark mint a miénk. Minden gyereknek tudnia kellene tolódzkodni, húzódzkodni, lábat emelni, lógni, mászni. Fontos, hogy erre meglegyen a lehetőségük.

Egyre kevesebbet mozognak a gyerekek, ezért elhízottak lesznek, az az ország pedig, amelyik ez ellen hatékonyan fel tud lépni, kiemelkedik a többi közül. Magyarország mutatja majd az utat a sportban?

Lépéselőnyben vagyunk. Amikor az első kondiparkot létrehoztuk, felmértük, hogy mi számít Magyarországon rendszeres mozgásnak: 2x30 perc mozgás egy héten. Ez egy nagyon minimális szám, ezzel gyakorlatilag a világon az utolsók között voltunk, gyakorlatilag a magyarok 5-7 százaléka végzett mozgást rendszeresen. Ez a szám mostanra nagyot nőtt, már 20 százalék körül tartunk.

Egy felmérés szerint azonban még így is, hogy megvan a mozgással töltött óraszám, a magyar gyerekek a második legelhízottabbak az Európai Unióban.

Szerintem a nem megfelelő infrastruktúrában és a tanárok motivációjában van a hiba, ezért is tartom fontosnak a modern kondiparkok megjelenését az iskolákban, amelyekhez olyan informatikai rendszert tervezünk, ami nyomon tudja követni a gyerekek fejlődését, és így a tanárok munkáját. Sőt, a Debreceni Egyetemmel kutatási együttműködést tervezünk ezen a területen.

A mozgáshiány vagy a helytelen táplálkozás a súlyosabb tényező a magyar gyerekek elhízásában?

Mindkettő szinte egyformán. Ledöbbenve tapasztalom, hogy reggel a gyerekek iskola előtt már isszák az energiaitalt.

Talán az is közrejátszik a gyerekek mozgáshiányos életmódjában, hogy hatalmas népszerűségre tettek szert az elektronikus sportok. Gyakorlatilag számítógépes játékokról van szó, amelyre fogadni is lehet. Sportnak nevezné az e-sportot?

Határozottan nem. Számomra az e-sport nem több, mint időtöltés. Jó pár éve, mikor kisebb volt a fiam, mondtam neki, hogy menjen ki focizni, erre ő azt válaszolta, hogy már focizott két órát a számítógépen.

Nem tartom jónak, hogy napi 5-6 órákat üljenek gyerekek a számítógép előtt és ezt még cserébe sportnak nevezzék.

Lehet én vagyok túl régivágású, és nem akarok megbántani senkit, de ez valójában nem sport, hanem játék.
Szerintem azzal is probléma van, hogy kiket követnek manapság a fiatalok. Vissza kellene állítani a példaképek respektjét, például

a teljesítmény nélküli influenszerek helyett a kiváló magyar sportolók legyenek a reflektorfényben

– az én gyerekkoromban sokkal nagyobb tisztelet övezte a kiemelkedő magyar sportolókat, mindenki ismerte a nevüket és felnézett rájuk. Mi épp ezért nem akarunk az e-sportok irányába nyitni, inkább maradunk a hagyományos sportolási lehetőségek népszerűsítésénél. Ezért is fontos az együttműködésünk a Debreceni Egyetemmel, amely előtérbe helyezi a mozgás népszerűsítését.

Hogy fog kinézni az együttműködés a Debreceni Egyetemmel? 

Egy kutatás-fejlesztési pályázatban való együttműködést készítünk elő a Debreceni Egyetemmel, amely a mindennapos testnevelés fejlesztését célozza meg. Sikeres pályázat esetén az egyetem végezné az élettani, orvos szakmai kutatásokat, mi pedig sportszakmai és műszaki tudásunkat bevonva az egyetemi kutatás eredményeinek eléréséhez szükséges sporteszközök és informatikai rendszerek tervezését, megvalósítását végeznénk.

Ezeken a pályákon hatékonyan lehet dolgozni, heti 2-3 alkalommal 20-30 perc edzéssel már látványos eredményeket lehet elérni a gyerekeknél.

A cégnek a sportos mivoltát bizonyítja, hogy saját nagypályás focicsapatunk is van, amely többnyire a cég dolgozóiból áll. Idén megnyertük a Hajdú-Bihar megye III. bajnokságot, jövőre a megye II. osztályban indulunk, ahol szintén osztályt szeretnénk lépni. Saját műfüves nagypályánkon edzhetünk, amelyen télen a Loki is számtalanszor edzett.

A felsőoktatás jó irányba halad azzal, hogy cégeket is bevon az oktatásba?

Mindenféleképpen. Azt látjuk manapság, hogy

sokan olyan szakokat végeznek az egyetemeken, amellyel aztán később nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs rá piaci igény. 

A cégek bevonásával megjelenhet a „piaci kereslet” az oktatás területén is. Saját példánkat tekintve, úgy hallottuk, hogy hamarosan elindul a Debreceni Egyetemen a sportszertervezői szak, aminek elvégzését követően a BeStrong is hosszú távú munkát tudna biztosítani ezeknek a szakembereknek.

Másik sarkalatos kérdés a sportlétesítmények építése, a kormányzat az elmúlt években számos stadiont húzott fel. A kritikus hangok szerint ez felesleges, nem ebbe az irányba kellene haladni. Erről mit gondol?

Elfogult vagyok a sporttal kapcsolatban. Ha tőlem megkérdezik, hogy a gyermekem kitűnő tanuló legyen vagy egészséges, akkor azt választanám, hogy inkább legyen egészséges. Szerencsére kitűnő tanuló és rendszeresen sportol, de ha választanom kellene, akkor a rendszeres sportot és az egészséget választanám, még ha ez a kitűnő eredmény rovására menne, akkor is. Fontosabb számomra, hogy egészséges, jó kiállású, egyenes gerincű ember legyen a gyermekem. Egy gyereknek a sport elengedhetetlen az életében. Tenni kell az ellen, hogy a gyerekek ne forduljanak el a sporttól, ne szippantsa be őket annyira a digitális világ.

A sportlétesítményekkel kapcsolatban pedig a kritikus hangoknak azt üzenem, hogy a sportban nem mindegy, hogy Európa mely részére sorolnak be minket. Mindenben Nyugat-Európához akarunk felnőni, de a sportlétesítmények kapcsán mégsem ezt tapasztalom. Nem értek egyet azzal, hogy lázadoznak emberek egy városi stadion ellen,

miközben ha elmegyünk Ausztriába, akkor azt tapasztaljuk, hogy a harmad-, negyed osztálybeli csapatoknak is kulturált, környezetéhez illeszkedő stadionja van. Ne felejtsük el, hogy Magyarországon negyven évig nem épült semmi. Itt Debrecenben, ha körülnézek, büszkeséggel tölt el amit látok.

Építsünk stadiont minden településre?

Muszáj, hogy legyenek vidéken is nívós sportlétesítmények. Ha nem is stadionra, azért egy műfüves nagypályára kivilágítással minden településen szükség lenne. Vidéken nincsenek biztosítva a megfelelő sportolási lehetőségek, ugyanis a legtöbb esetben egy pálya van és azon játszik a serdülő, az ifi és a Bozsik-program is. A gyerekeket valahogy vissza kell csábítani a sportolás világába és ehhez kulturált körülményekre van szükség.

A magyar foci az elmúlt tíz évben jó irányba halad?

Vannak biztató jelek, viszont vidéken inkább azt látom, hogy a kis településeken a futball inkább elfelé sorvad. Normális pálya és infrastruktúra sincs sok helyen, pedig innen lehetne játékosokat szemezgetni.

Kinek van igaza, akik azt mondják, hogy hagyjuk a focit a fenébe, vagy akik azt mondják, hogy gyúrjunk rá?

Én elfogult vagyok a foci irányába, de egyértelműen azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy gyúrjunk rá. Debrecenben is a városkép egy meghatározó eleme a stadion, ami 2014 előtt egy romos épület volt és senki sem látogatta, most viszont tele van élettel, egymást érik a rendezvények.

Magyarországnak nincsenek tengerei, nincsenek nagy hegyei, a sportturizmus viszont viszi az ország hírét.

Ahhoz viszont infrastruktúra kell, hogy nagy, nemzetközi sporteseményeket tudjunk rendezni. 

Valóban nívós sporteseményeket rendezhetne Magyarország, ilyen lett volna például az olimpia is. Mit szól ahhoz, hogy a baloldal ezt megtorpedózta?

Nagyon szomorú voltam miatta. Az, hogy az ember a saját országában egy olimpiát megélhet, pótolhatatlan élmény.

Nem értek hozzá gazdaságilag, de szerintem, akik megtorpedózták sem értettek hozzá jobban mint én. Most megtapasztalhattuk, egy hazai rendezésű EB mérkőzés milyen tömegeket mozgat meg ebben az országban.

Ha az olimpiát megtorpedozó oldal kerülne jövőre hatalomra, akkor milyen jövőt jósolna a sportnak Magyarországon?

Nem lennék optimista, szerintem a sport az első dolog lenne, amiben negatív változások történnének.

Ha csak a debreceni pályánkon megnézem, mennyi gyerek mozog, akkor azt látom, hogy ehhez még több pénz kell, létesítmények és infrastruktúra. A jövő záloga, hogy a gyerekek egészségesek legyenek, ahhoz pedig sport kell.

Ha az életfilozófiáját egy mondatba kellene sűríteni, mi lenne az?

Ha egészség van, minden van.

A sport szeretetét szeretném minél több embernek közvetíteni és lehetőséget akarok biztosítani, hogy meg tudják élni a mozgás örömét.

Fotó: Mátrai Dávid


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés