Így mérsékelte a magyar monetáris politika a költségvetési kockázatokat

2021. június 24. 16:50
Kifejezetten mérsékelte a költségvetési kockázatokat a 2017-2020. közötti monetáris politika – szögezik le az Állami Számvevőszék szakértői a költségvetési kockázatokat értékelő elemzésükben.

A központi költségvetésnek 2017. és 2020. első fél éve között nem keletkezett térítési kötelezettsége a Magyar Nemzeti Bank felé, sőt az MNB utalt át 2019-ben 50 milliárd forint, 2020-ban pedig 250 milliárd forint osztalékot a központi költségvetésnek. A tartósan alacsonyan tartott jegybanki alapkamat és az állampapírok iránti keresletet növelő monetáris politikai intézkedések mérsékelték az államadósság finanszírozási költségeit – emelik ki az ÁSZ elemzői.

A vizsgált időszakban évről-évre javult a jegybank eredményessége.

2019-ben és 2020. első fél évében az árfolyamváltozáshoz kapcsolódó eredmény jelentősen megemelkedett, 2017-től a kamateredmény is pozitívba fordult, majd a 2017-2019 közötti időszakban növekvő tendenciát mutatott. 2020 első felében a koronavírus-járványhoz kapcsolódó hatások együttesen  csökkentették a kamateredményt, azonban az továbbra is pozitív maradt. Az elemzés időszakában az MNB számottevően növelte a tartalékait is – teszik hozzá.

Az ÁSZ elemzői hangsúlyozzák, hogy az MNB intézkedéseivel hozzájárult a költségvetés kamatkiadásainak mérsékléséhez. A 2017-2019. közötti időszakban a monetáris politika által befolyásolt kamatszint csökkenés – a nominális adósság növekedése mellett is – az adósságszolgálati költségek több mint 240 milliárd forintos mérséklődését eredményezte – állapították meg.

Az MNB-nél tartható magasabb kamatozású banki betétek mennyiségi korlátozása csökkentette a banki betétállomány arányát. A jegybank hozzájárult az államadósság forint/deviza arányának kedvező változásához 2017-2019 között, az adósság átstrukturálása pedig mérsékelte az államadósság árfolyamkockázatát az ÁSZ szakértőinek értékelése szerint.

A forint árfolyamának jövőbeni stabilizálódása, esetleg erősödése, amelynek következtében a jegybank árfolyam-nyereségének mértéke csökken, vagy akár meg is szűnik a következő években, növelheti a költségvetési kockázatokat.

A finanszírozási költségeknek a jegybanki betéti kamatok emelkedése és a mérlegbővülés miatt felmerülő növekedése a kamateredmény csökkenésének kockázatát vetítik előre – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elemzése. Hozzáteszik: ennek ellenére alacsony a valószínűsége annak, hogy a költségvetésnek középtávon fizetési kötelezettsége keletkezik a jegybank felé, mert az MNB eredményességét rontó, illetve a kiegyenlítési tartalékok mérséklődését okozó hatások kompenzálására az MNB tartalékai még éveken keresztül elégségesek.

A gazdaság újraindításával várhatóan együtt járó fokozódó inflációs nyomás szükségessé teheti a monetáris politika szigorítását, amely az állampapírhozamok növekedésével, azaz az államadósság finanszírozási költségeinek emelkedésével járhat együtt – összegezték az Állami Számvevőszék szakértői.

(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés