Kutatóintézet: Nem járna jól Németország a termelés hazatelepítésével

2021. június 16. 7:28
Nem járna jól Németország, ha az alacsonyabb költségű távoli országokból hazatelepítenék (reshoring), vagy európai országokba telepítenék (nearshoring) a termelést a szállítási láncolatok stabilizálása érdekében – írta egy kedden közölt gyorselemzésében a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.

A legtekintélyesebb német közgazdasági kutatóintézetek között számon tartott ifo (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) tanulmányában kiemelte, hogy

Németország a nemzetközi gazdasági munkamegosztás egyik legnagyobb haszonélvezője. 

Ezt jelzi például, hogy ipari termelésének 60 százalékát külföldön értékesítik. Betagozódását a nemzetközi értékteremtési láncolatokba pedig jól mutatja, hogy exportjának 21 százalékát külföldön előállított érték – alkatrész, köztes termék – teszi ki. Ez az arány az Egyesült Államok esetében csupán 9 százalék, Kína esetében 17 százalék.

Ugyanakkor a világ számos térségében jelentkező protekcionizmus miatt és a szállítási láncolatokat szétziláló koronavírus-világjárvány miatt a németországi nyilvánosság témái közé is bekerült a reshoring és a nearshoring.

Az elemzés megállapította: ezekben a gazdaságpolitikai vitákban figyelembe kell venni, hogy

„hatalmas jövedelemkieséssel” járna, ha állami beavatkozással hazatelepítenék, vagy áttelepítenék Németország térségébe a német vállalatok távoli régiókba kihelyezett termelését.

Ezt a veszteséget az állami kiadások növelésével kellene ellensúlyozni. Ezért csak kivételes esetben szabad állami beavatkozással megváltoztatni az összetett vállalati döntéshozatali folyamatok révén kialakított termelési hálózatokat, és csakis átlátható feltételek alapján és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő módon – írta az ifo tanulmánya.

A gazdaságpolitikának nem a nemzetközi értékteremtési láncolatok „finomhangolására” kellene törekednie, hanem inkább egyértelmű és stabil keretfeltételeket kell teremtenie a vállalkozásoknak – emelték ki az ifo gyorselemzésében.

Kifejtették, hogy a költségek és a kockázatok csökkentése érdekében kétoldalú és többoldalú, multilaterális megállapodásokkal meg kell erősíteni a nemzetközi kereskedelem szabályokon alapuló rendszerét, és tovább kell mélyíteni az európai uniós belső piaci integrációt.

Ajánlatos továbbá nemzeti vagy európai uniós szinten stratégiai tartalékot képezni a biztonsági vagy egészségügyi szempontból kritikus fontosságú termékekből. A vállalatoknak is érdemes tartalékot képezni a kritikus fontosságú köztes termékekből, például csipekből – írták.

A téma jelentőségét mutatja a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállítása, miszerint történelmi csúcsra, világszerte 350 fölé emelkedett a kikötőknél veszteglő konténerszállító hajók száma.

New Yorknál és Los Angelesnél például 10-10, Rotterdamnál 18, Sanghajnál 75, a Hongkongnál fekvő Jantian nemzetközi konténerterminálnál pedig 83 hajó várakozik ki-, illetve berakodásra a Kühne + Nagel svájci szállítmányozási vállalat Seaexplorer nevű online tengerszállítási platformjának adatai szerint.

A nemzetközi szállítmányozásban „teljes a káosz” – írta a Handelsblatt, kiemelve, hogy „ilyen hajódugó még nem volt” a kereskedelem történetében.

(MTI, fotó: Munkások dolgoznak a Mercedes-Benz S-osztály modelljeinek szerelőcsarnokában a Daimler AG német járműgyártó sindelfingeni gyárában 2020. április 30-án, a koronavírus-járvány idején. MTI/EPA/Ronald Wittek)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés