Hatalmasra duzzadt a járvány alatt a pénzhegy, amin az európai lakosság ül

2021. június 1. 15:15

Írta: Nagy Márton
Az Eurostat adatai alapján sokkal nagyobb mértékben estek vissza a lakossági költések, mint a bevételek a járvány alatt, ez pedig az egekbe repítette a megtakarítási rátát. A kérdés már csak az, hogy milyen tempóban fog a gazdaságra zúdulni a felhalmozott pénztömeg.

Az uniós háztartások megtakarítási rátája évenkénti összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében is nagyot nőtt, így 6,6 százalékponttal van magasabban, mint egy évvel korábban – derül ki az Eurostat nemrég közzétett ismertetőjéből. Az ugrás hátterében az áll, hogy a háztartások végső fogyasztási kölsége (HFCE) 7 százalékkal volt kisebb, mint 2019 negyedik negyedévében. Ezzel szemben a bruttó elérhető jövedelem 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez – az el nem költött jövedelmet pedig a háztartások megtakarították. Az adatokból az is jól látható, hogy nem csak a negyedik negyedévben, hanem

2020 egészében rekordmagas volt a megtakarítási ráta, azaz a járvány alatt jelentős pénzösszeg halmozódott fel az európai lakosságnál.

Grafika: Eurostat

Az országok szerinti bontásra tekintve látható, hogy közel sem egyformán növekedett a lakossági megtakarítási ráta az egyes tagállamokban. Amíg a listavezető Szlovéniában 20,8 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető 2020 negyedik negyedévében, addig a svédeknél és a magyaroknál 4-5 százalékpontos növekedés figyelhető csak meg. A lista utolsó helyán Dánia található, ahol egyedüliként csökkent a háztartások megtakarítási rátája, méghozzá 2,7 százalékponttal.

A mögöttes okok megegyeznek az aggregált uniós adatoknál látottakkal. A legtöbb országban ugyanis nagyarányú visszaesés tapasztalható éves összehasonlításban a költségekben, holott a jövedelem a legtöbb helyen növekedni tudott.

Magyarország sem lóg ki a sorból

A megtakarítási ráta növekedéséről a közelmúltban Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó, a jegybank korábbi alelnöke is beszélt. Elmondása szerint a pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet. Nagy szerint a legnagyobb kérdés ennek fényében az, hogy „ez a szuperlikvid állomány mikor és milyen mértékben mozdul meg”.

Grafika: Eurostat

A most látott felhalmozás nem példa nélküli a történelemben: az 1870-es évekbeli brit feketehimlő-járvány alatt a szigetországban a lakossági megtakarítások megduplázódtak, a spanyol nátha idején pedig az amerikaiak takarítottak meg rekordösszegeket. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy a felhalmozott pénzhalom milyen hatásokat válthat ki a járvány végeztével a gazaságban.

A történelmi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy nem kell a költekezések berobbanása miatt az infláció hirtelen megugrásától tartani.

Ez az emberek fokozott óvatosságával magyarázható, mivel így a felhalmozott pénztömeg nem egyszerre árasztja el a gazdaságot, hanem fokozatosan pumpálják vissza azt a fogyasztók, ahogy egyre kevésbé félnek a járvány újbóli visszatérésétől.

Ennek kapcsán azt érdemes viszont megemlíteni, hogy a jelenlegi helyzet annyiban mindenképp más, mint a korábban pusztító járványok esetén volt, hogy a rekordtempóban kifejlesztett vakcináknak hála kicsi arra az esély, hogy elhúzodjon a válság és újabb, az előzőekhez hasonló súlyosságú hullámok sújtsák a lakosságot.  Így pedig

sokkal élesebb lehet az átmenet a járványból a poszt-pandémiás időszakba, ami fogyasztói optimizmussal társulva akár az infláció erős megugrásához is vezethet.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés