A négy legnagyobb uniós gazdaság közül csak az olaszok kérik az uniós RRF-hitelt

2021. május 31. 15:33

Írta: Nagy Márton
Egy brüsszeli think tank kutatói összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a tagállami RRF-tervekről. Az első gyorselemzésből már látszik: bár az uniós kötöttségek miatt hasonló témák mentén költik majd el a tagállamok a pénzeket, a konkrét projektek valójában nagyon nagy változatosságot mutatnak. Itt vannak a részletek.

Az uniós tagállamoknak hivatalosan április 30-ig kellett (volna) benyújtani a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) forrásainak felhasználására vonatkozó terveiket. Azonban tekintve, hogy csupán alig fél év állt a kormányok rendelkezésére, hogy megtervezzék az eurómilliárdok elköltését, az Európai Bizottság már előre jelezte, elnézőek lesznek azokkal, akik kicsit megcsúsznak a tervek beadásával.

Ebből kifolyólag a határidőre nem is érkezett be az összes terv, bár a legtöbb ország saját weboldalán – a szükséges társadalmi egyeztetés lefolytatása végett – azt, vagy annak kivonatolt verzióját már közzétette. A május elején elérhető tervek főbb tudnivalóiról a Makronóm is készített akkor egy összeállítást, ezt itt tekintheti meg.

Így áll össze az uniós gigaköltségvetés

A hagyományos hétévés költségvetés mellett – mely összege egyébként szintén figyelemreméltó, 1074,3 milliárd eurónyi – a tagállamok vezetői megállapodtak egy 750 milliárd eurós ideiglenes alapról is, mely a NextGenerationEU (NGEU) nevet kapta. Így pedig a teljes költségvetés 1824,3 millárd eurónyi: ez jelenlegi árfolyamon 656 809 milliárd forintot jelent, mely majdnem 14-szerese a 2019-es magyar GDP-nek. Az NGEU legfőbb célja az uniós gazdaságok helyrállításának elősegítése, éppen ezért ezeket a forrásokat 2021 és 2023 között kaphatják majd meg a tagállamok. Az NGEU alá tartozó források legnagyobb részét, azaz 90 százalékát az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében juttatják el a tagállamoknak. Ennek két fő komponense van: 312,5 millárd euró vissza nem térítendő támogatás mellett 360 milliárd euró rendkívül kedvező feltételű (a szakértők kb. 0,3 százalékos kamatszinttel számolnak) hitel áll a tagállamok rendelkezésére. A tagállamokra jutó pontos összegeket a GDP, a munkanélküliségi ráta, a lakosságszám és járvány gazdasági hatásainak figyelmbevételével számítják ki.

Most a brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet kutatói vették górcső alá a négy legnagyobb gazdasággal rendelkező uniós tagállam terveit, a gyorselemzést Simone Tagliapietra mellett a magyar Darvas Zsolt jegyzik. A szakértők kiemelték azt – melyre korábban mi is felhívtuk olvasóink figyelmét –, hogy

az elérhető tervek alapján egyelőre nem örvend túlzott népszerűségnek a közös uniós hitelfelvétel lehetősége.

Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az olasz, francia, német és spanyol tervek közül egyedül az olasz tart igényt a számára elérhető hitelkeretre – ők viszont a teljes, számukra elérhető 123 milliárd eurós keretet le akarják hívni a vissza nem térítendő támogatások felhasználása mellett. Emellett a spanyol terv utal rá, hogy a jövőben lehet, hogy élni fognak a hitelfelvétel lehetőségével, erre ugyanis 2023-ig minden tagállamnak (kiegészítő tervek benyújtása által) lehetősége van.

A felszínen hasonló tervek valójában teljesen eltérő projekteket takarnak

A Bizottság szigorú feltételrendszert dolgozott ki azt illetően, hogy a tagállamok pontosan milyen témák mentén költhetik el az RRF-forrásokat. Az uniós szabályok szerint a tagállami terveket úgy kellett felépíteni, hogy azok költései legalább 37 százalékban a zöld átállást, míg legalább 20 százalékban a digitalizációt segítsék. Emellett a Bizottság további hívószavakat is meghatározott, melyekkel kapcsolatban szívesen látna fejlesztéseket. Ezeket a korlátokat minden vizsgált tagállam terve megugorja, ugyanakkor a konkrét arányokban nagyfokú eltérések mutatkoznak.A források megoszlása a nemzeti tervekben. (Grafika: Bruegel)

A digitalizáció a német tervben kapja a legnagyobb hangsúlyt (a felhasználni tervezett források több mint 50 százalékát költenék el ezen a területen).

A zöld átállásban a franciák a bajnokok, ők ezen a területen tervezik megvalósítani a költések több mint felét.

A kutatók emelett kiemelik, hogy az egyik nagy kategóriába sem sorolható költések aránya nagy változatosságot mutat. Míg ugyanis a németek alig tervezik olyan projektek megvalósítását, melyek nem kapcsolhatók sem a zöld átálláshoz, sem a digitalizációhoz, addig ezek az olasz vagy épp a spanyol tervben kifejezetten nagy hangsúlyt kapnak. Ez valószínűsíthetően azzal magyarázható, hogy összességében a német terv a legkisebb méretű: a németek mindössze 27,9 milliárd euró elköltésével számolnak, ami eltörpül az olaszok 204,5 milliárdja mellett.

A frissített, s így már a hitelkomponenst nem tartalmazó magyar terv tervezett költése kerekítve 2500 milliárd forint, azaz 7,2 milliárd euró, mely teljes egészében vissza nem térítendő támogatást jelent. Ennek 41 százaléka jut a zöld célokra, míg a digitalizációra allokált összeg 23 százalék. Ezen belül a magyar terv részletes forrásbontása a következőképpen alakul:

Ha a terveket még kisebb elemeikre bontjuk, további jelentős különbségeket fedezhetünk fel. Az elemzés arra mutat rá, hogy

a klímával kapcsolatos célok esetében azonos prioritások mentén, viszont jelentősen eltérő konkrét tervekkel operálnak a tervek.

Ezek a fő prioritások a zöld infrastruktúra és mobilitás, a zöld energia és az épületek energiahetékonysága. Az előbbi esetében a német terv szinte kizárólag az elektromobilitásra fókuszál. Ez a spanyol tervben is hangsúlyos, de ott emellett a tömegközlekedés fejlesztése is megjelenik. Ezzel szemben a francia és a spanyol terv ezen a téren leginkább a vasúti fejlesztésekre koncentrál.

A zöld energiákkal kapcsolatos tervek is nagy változatosságot mutatnak. Mind a négy vizsgált ország komoly fejlesztéseket tervez a hidrogén felhasználása kapcsán. A francia terv hangsúlyos eleme emelett az aeroneutika, az olaszok és a spanyolok pedig az okos áramhálózatok és a megújuló energiaforrások terén terveznek befektetni. Az, hogy ez egyes komponensek pontosan milyen súllyal jelennek meg a tervekben, szintén nagy változatosságot mutat, ahogy az alábbi ábrán is látható.A nemzeti tervek zöld kompenensei. (Grafika: Bruegel)(Címlap: Angela Merkel német kancellár (b) és Emmanuel Macron francia elnök az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői második napi tanácskozásán Brüsszelben 2021. május 25-én. MTI/AP/AFP pool/John Thys)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés