Megmentheti a technológia a méheket: mutatjuk hogyan

2021. április 22. 12:51
Évek óta aggodalomra ad okot a méhek esetleges kipusztulása, a kolóniák folyamatos megbetegedése, mely fejtörést okoz a mezőgazdaság valamennyi résztvevőjének. Azt biztosan tudjuk, hogy ezekre az apró lényekre óriási szükségünk van. Felmerül a kérdés, hogy a technológia segíthet-e a méheket érintő problémák megoldásában?

Omer Davidi és Itai Kanot által alapított BeeHero-nál többek között erre a kérdésre keresték a választ. 
A természeti erőforrások védelmi szolgálata szerint a telepek összeomlási, rendellenességei, betegségei és az alacsony erőforrások megakadályozzák a méheket abban, hogy évente beporozzák a közel 15 milliárd dollár értékű növényzetet. Davidi technológiai vállalkozó és Kanot második generációs kereskedelmi méhész, a beporzási ciklusok optimalizálásán dolgoznak, szem előtt tartva a termelők igényeit is.

Az Izraelben és Kaliforniában található BeeHero olyan érzékelőket fejlesztett ki, melyek megfigyelik a kaptárban lévő környezetet, a beporzási teljesítményt és a kaptár egészségi állapotát. Körülbelül 30 különböző adatpontot elemeznek, hogy megjósolják a beporzás minőségét. A beporzásra, mint szolgáltatásra tekintenek, annak hatékony működése érdekében pedig, együttműködnek a méhészekkel és a gazdálkodókkal.

Hogyan működik?

A kaptárban lévő érzékelők a telep középső keretén helyezkednek el, hogy információkat gyűjtsenek, például a betegség megjelenéséről, a táplálék elérhetőségéről, a páratartalomról, a hőmérsékletről, a telepbe behozott pollen mennyiségéről. A BeeHero ezután számítási modelleken keresztül, megjósolja az esetleges rendellenességeket. Ezek mindegyike egy online platformon keresztül elérhető a méhészek számára is. 

Davidi a vérvizsgálathoz hasonlította a módszert:

„Ez olyan, mint egy vérvizsgálat; mely által képesek vagyunk a korai felismerésre. Ha észrevesszük, hogy valami nincs rendben, de még nem látjuk a következményeket, lehetőségünk van megelőzni az esetleges károkat. A gazdák így valós időben figyelemmel kísérhetik a ciklust, és megbizonyosodhatnak róla, hogy a növényeik sikeresen beporozódnak.”

„Bizonyos biológiai határok, például a méh repülési mintázata, a kolóniába juttatott virágpor mennyisége és a kaptár körüli beporzás mérése alapján meghatározhatjuk, hogy a virágok hány százaléka kerül beporzásra" – magyarázta Davidi. 

Hozzátette: „Döbbenetes látni, hogy a különböző területről származó eredményeink világosan rámutatnak arra, hogy a kaptár elhelyezése hogyan befolyásolja a beporzás minőségét, és sok növény esetében akár 20-30 százalékkal növeli is azt."

IoT (Dolgok Internete) a mezőgazdaságban

Az IoT vállalatok, amelyek megoldásokat kínálnak az agráripar számára, kihívásokkal néznek szembe a technológiájuk bevezetésével. A hálózati lefedettség hiánya a vidéki, távoli területeken és a kiterjedt termőföldeken keresztül, jelentős akadályt jelent a BeeHero számára a szükséges adatok összegyűjtésére és feldolgozására. Ennek leküzdése érdekében a BeeHero, a Soracom szolgáltató vállalattal működik együtt, amely az IoT-re szakosodott, és több hálózaton és sávon keresztül biztosítja a lefedettséget.

A folyamatosan változó környezet és a rövid ideig nyitva álló lehetőségablakok még nehezebbé teszik az IoT kezelését. A Soracom platformja azonban lehetővé teszi a BeeHero számára, hogy minél hamarabb online eszközökhöz jusson, és közvetlenül vezérelhesse a teljes hálózatot, ami különösen fontos, mivel kihelyezett eszközök tízezreit csatlakoztatják és irányítják a felhőhöz. Ezzel a lehetőséggel sokkal stabilabbá tehető a beporzási időszak, mely a gazdák számára egy termelékenyebb és kifizetődőbb jövőképet fest le. 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés