Már az ENSZ vezetője is adót vetne ki a pandémia alatt szerzett profitra

2021. április 15. 17:23

Írta: Takács Zsolt
Drasztikus lépéssel adóztatná meg a gazdagokat az ENSZ vezetője.

Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára arra szólította fel a nemzeteket, hogy vessenek ki szolidaritási- vagy vagyonadót azokra, akik profitáltak a COVID-19 járvány idején. Guterres szerint a nemzetek és a vállalatok ezzel hozzájárulnának a globális egyenlőtlenség csökkentéséhez – írja a Bloomberg.

Az ENSZ főtitkára a héten elmondta, hogy az elmúlt évben a világ leggazdagabb embereinek vagyona 5 billió dollárral nőt, míg

a gazdasági-társadalmi ranglétra alján lévőket még sebezhetőbbé tette a pandémia.

Guterres szerint új társadalmi szerződésre van szükségünk, amely a szolidaritáson és az oktatásba való beruházáson alapul, kiegészülve tisztességes és zöld munkahelyekkel, valamint erősebb biztonsági hálóval és egészségüggyel.

A koronavírus miatt jelentősen megnőtt az államok adóssága és a pandémia leginkább a szegény embereket érintette. Ebből kifolyólag többek között Kalifornia államban és az Egyesült Királyságban is viták folynak a vagyonadók bevezetéséről.

Az adó bevezetése mellett áll Elizabeth Warren amerikai szenátor, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Thomas Piketty közgazdász is.

Az Egyesült Államokban Warren azt javasolta, hogy két százalékos adót vessene ki azokra a háztartásokra és vagyonkezelőkre, amelyek vagyoni értéke 50 millió és 1 milliárd között van. A Bloomberg szerint ennek a javaslatnak az elfogadására azonban kicsi esély van.

A ZeroHedge adatai szerint a Földön élő 2365 milliárdos személy vagyona 4 billió dollárral nőtt egy év alatt, elérve a 12,39 billió dolláros szintet. A nyilvántartottak közül

13 milliárdosnak több mint 500 százalékkal nőtt a vagyona a tavalyi évben.

A vagyonadó bevezetése ellen szólalt fel azonban Angus Deaton Nobel-díjas közgazdász, aki szerint ez szörnyű módja a pandémai alatt kialakult adósságok törlesztésének. Deaton attól tart, ha elfogadják ezt az adót, akkor az állandósulhat, akárcsak a jövedelemadó esetében tapasztalhattuk.

A bért terhelő adókat az Egyesült Királyság eredetileg azért vezette be, hogy finanszírozni tudja a napóleoni háborúkat, de ez az adó azóta már az állam egyik legjelentősebb bevételi forrásává vált.

Ahogy arról a Makronóm is beszámolt, Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere egy globális társaságiadó-minimum bevezetését követelte, hogy enyhítse az adók csökkentésére kialakult nemzetközi versenyzést.

Egyre több nemzetközi intézmény, többek között az IMF is szorgalmazza egyszeri és egyedi adók bevezetését, hogy enyhítsék a koronavírus által okozott károkat és adósságot. A Nemzetközi Valutaalap különadója a társadalmi egyenlőtlenségeket lenne hivatott enyhíteni. 

Véleményünk szerint egyrészt üdvözlendő a filozófia, amely mögött a 2010 utáni magyar különadók logikája is fellelhető, másrészt az ilyen javaslatok csorbíthatják a nemzeti gazdaságpolitikák szuverenitását. Ráadásul vigyázni kell, nehogy azokat büntessük egy extra adóval, akik a válságban rugalmasabbak és hatékonyabbak, ezáltal sikeresebbek voltak.

(Kép: MTI/EPA/MSC/Müller)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés