Így figyelik az európai játékosokat Amerikából – az egyetlen magyar NBA-játékos a Makronómnak

2021. március 30. 20:17
A Makronóm interjúja a 127-szeres válogatott magyar kosárlabdázóval, Dávid Kornéllal, aki jelenleg az NBA-ben dolgozik játékosmegfigyelőként. Hogy ez a szakma mit is jelent pontosan és mivel jár, milyen gazdasági helyzetben van a legnépszerűbb kosárlabdaliga, illetve a klubok, arról Dávid Kornéllal beszélgettünk.

Vizi Zalán interjúja a Makronómon. 
A 127-szeres válogatott magyar kosárlabdázó, Dávid Kornél 1999-ben szerződött az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) sztárcsapatához, a Chicago Bullshoz. Máig ő az egyetlen magyar, aki pályára lépett a kosárlabdázás legnagyobb színpadán, ráadásul jelenleg is az NBA-ben dolgozik, méghozzá a bajnoki címre törő Milwaukee Bucks európai játékosmegfigyelőjeként. Interjúnk.

Az előző években rendszeresen rájátszásba jutó Milwaukee Bucks-nál dolgozol, mint játékosmegfigyelő. Mit lehet tudni erről a szakmáról? 

A munkám, a játékosmegfigyelés több aspektusból áll. Olyan Európában kosárlabdázó játékosok után kell kutatnom, akikben rejlik annyi tehetség, hogy akár az NBA-be is bejussanak. Őket monitorozom, figyelem a fejlődési útjukat, és mindezt közlöm a Milwaukee Bucks csapatával, leginkább a sportigazgatóval, aki majd meghozza a végső döntést az adott játékos leigazolásával kapcsolatban.

A kosárlabda az egyik legnépszerűbb sportág, ennek megfelelően rengetegen játszák a világon, így Európában is. Hogyan tudod követni az európai kosárlabdázást, hogy tudsz naprakész maradni, amikor maga a piac, amit figyelned kell, az óriási? 

Van egy kiváló rendszer, ami levetővé teszi, hogy legkésőbb reggel az előtte lévő napi meccsek felvételeihez hozzáférjek, legyen szó bármilyen meccsről, amit Európában játszottak. Az olasz másodosztálytól, a német harmadosztályon, a magyar bajnokságon, a francia ligákon át egészen az Euroligáig, azaz bármilyen ligáról elsőkézben értesülök. Az sem számít, hogy hivatalos tévéfelvétel, vagy esetleg telefonos videó készült csak az adott mérkőzésről, mindhez van hozzáférésem.

A 22 éves korát még be nem töltő játékosokról, tehát akik szóba jöhetnek a drafton, róluk kell naprakész információkkal szolgálnom.

Az interneten rengeteg anyag elérhető. Az USA-ban a Twitter a legelfogadottabb közösségi média. A reggeleim általában azzal telnek, hogy tájékozódom, mi történt az NBA-ben, hiszen természetesen azzal is tisztában kell lennem, hogy a tengerentúlon mik a fejlemények, hiszen oda keresek játékosokat Európából. Ezt követően a napom további részében azzal foglalkozom, hogy elemzem a mérkőzéseket, a játékosok teljesítményét.

Gyakorlatilag az alvást leszámítva a laptop és a telefon folyamatosan nálam van,

jönnek az információk és a feladatom, hogy ezeket szűrjem. Panaszkodás nélkül mondhatom, hogy szabadság és hétvégi szabadnapok nélkül 2020 március óta zajlik így a munkám. Ez annak köszönhető, hogy – bár csak zárt kapuk mögött – mindenhol folytatódtak a bajnokságok,

nem állt meg az élet sehol a kosárlabda világában.   

Mi alapján tudod, hogy melyik mérkőzést kell megnézned, melyik játékosra kell odafigyelned? Már egy szűkített listát kapsz, amit figyelembe véve dolgozol, vagy neked kell kiszűrni a sok-sok meccsből, kosarasból, hogy kit lesz érdemes figyelni? 

Lehetetlenség lenne Európa minden csapatát figyelni, szóval azokat a klubokat figyelem, melyekről előzetes információim vannak.

Majdnem minden országban van informátorom,

akiktől kapom a fontos javaslatokat, hogy melyik az a játékos, akit érdemes figyelemmel követni. A válasz tehát az, hogy szűrt adatokból dolgozom, de még nekem is le kell szűkítenem a kört, meg kell állapítanom, hogy ki az, aki alkalmas lehet arra, hogy az NBA-ben, a Milwaukee Bucks csapatánál is megállja a helyét. Azt azért hozzá kell tenni, hogy bár előfordulhat, de nagyon kevés esetben fedi egy-egy játékos kilétét titok.

Kevés az olyan kosaras, akit csak egy csapat fedez fel, csak egy játékosmegfigyelő monitoroz. 

Mennyiben befolyásolta a munkád a koronavírus megjelenése? 

Tavaly márciusban, ahogyan az élet váratlanul megállt, úgy az utazás lehetősége is teljesen megszűnt számomra. Tekintve, hogy előtte rengeteg meccset néztem meg a helyszínen, különböző országokba jártam rendszeresen és ez tette ki a munkám nagy részét, most nehezebb a helyzetem.

Nem véletlen kellett élőben részt vennem a mérkőzéseken, hiszen úgy sokkal több mindent észre lehet venni, mint a képernyőn keresztül.

Ezzel szemben a videófelvételeknek az az előnye, hogy meg lehet állítani, vissza lehet pörgetni. Mindkettőre szükség van, de ennek a két dolognak az egyik lába a vírus miatt megszűnt. A harmadik fontos tényezője ennek a szakmának az információszerzés játékosokról. Ezt szintén nehezíti a Covid-járvány, telefonon keresztül sokkal nehezebb adatokat gyűjteni a sportolóktól, hiszen most nem lehet velük és az edzőikkel élőben beszélgetni. Maradt a videóelemzés és a telefonos kommunikáció. 

Ha már kommunikáció, a Milwaukee Bucks stábjának többi tagjával hogyan tartod a kapcsolatot? 

Hetente háromszor tartunk videóhívást az amerikaiakkal, amikor az előre leegyeztetett feladatokról számolunk be. Megvitatjuk az adott játékosokról szerzett információkat, beszélgetünk arról, hogy mi rejlik abban a kosárlabdázóban, hova fejlődhet. 

Magyarországról figyelsz most valakit? Vannak a honi bajnokságban olyan játékosok, akik akár bekerülhetnek az NBA-be? 

Neveket nem mondhatok, de természetesen mindenhol vannak olyan kosarasok, akiket figyelni kell, mert átmehetnek egy olyan fejlődési úton, ami után alkalmasak lennének a legnagyobb szinten is játszani.

14 éves kor körül kezdjük el figyelni a játékosokat,

de ahhoz, hogy valaki draftolható legyen, minimum a 18. életévét be kell töltenie (a draft a játékosbörze, amely során a csapatok meghatározott sorrendben kiválaszthatnak a piacról játékosokat – a szerk.) Ez alatt az idő alatt rengeteg minden változhat, a sportoló gondolatai is változhatnak, amit nekünk tudnunk kell. Van olyan magyar kosárlabdázó is, akit most érdemes figyelni, de nehéz megmondani, hogy befutja-e majd azt a pályát, aminek a végállomása az NBA lesz.

A lista nagy, Európa szerte több száz játékost figyelünk egyszerre. 

Tudjuk, hogy Giannis Antetokounmpo, a Milwaukee Bucks jelenlegi legjobbja honnan indult. A görög másodosztályból jutott el egyenesen a legnagyobb színpadra, és mára már a liga legnagyobb sztárjai között szerepel. Ez is kiváló példa arra, hogy a játékosmegfigyelőknek tényleg minden bajnoksággal tisztában kell lenniük. 

Igen, ez tökéletes példa. Giannis úgy került az NBA-be, hogy én is láttam, én is véleményt mondtam róla. Amikor a Milwaukee Bucks ledraftolta, akkor én még a Phoenix Suns-nál dolgoztam. Giannis Görögországban nem került bele az utánpótlásrendszerbe, nem vitte el sem a Panathinaikosz, sem az Olympiakosz.

Ritka, hogy valakiből tényleg a semmiből kétszeresen is az NBA legértékesebb játékosa legyen.

Ebben a történetben a mi munkánk szempontjából azt kell kiemelni, hogy a játékosmegfigyelők csak információkat szolgáltatnak, de a döntéseket nem mi, hanem a sportigazgató, a general manager hozza. Ő fogja majd a mi információink áttanulmányozása után eldönteni, hogy a klubnak mennyit ér az adott játékos, vagy kit akar kiválasztani. Nekem az a feladatom, hogy a rizikófaktort csökkentsem, mert lássuk be, egy játékos ledraftolása, szerződtetése komoly kockázat. Ha egy kosárlabdázót kiválaszt egy csapat, főleg, ha a drafton ezt minél előbb teszi meg, onnantól kezdve a történet dollármilliókról szól.

Nagyon mellé is lehet nyúlni, de ha valaki beletrafál, akkor nagyot fog kaszálni,

mint tette azt a Bucks, amikor 15. csapatként választva egy görög fiatalember mellett tette le a voksát, aki ma az egyik legismertebb kosaras. 

A feladatod tehát, hogy a sportigazgatók számára információkat adj a potenciális játékosokról. Milyen információkra kell itt gondolni, mit figyelsz a játékosoknál? 

Amikor ránéz valaki egy játékosra, rögtön látja, hogy milyen Isten adta adottságai vannak,

hol tart a korához és az adott korosztályához képest, milyen játéktudással rendelkezik. Ezek azok, amiket mindenki tud. Innentől kell kicsit mélyebbre ásni, és olyanokat is megtudni, hogy az a játékos milyen személyiségű, honnan jött, milyen családból származik, és így tovább. Fontos aspektus, hogy ehhez meg kell lennie azon kapcsolatoknak, melyek kiváló forrásai lehetnek ezeknek az információknak. Ha megnézem a meccsiet a figyelt játékosoknak, akkor próbálom leszűrni, hogy mik az erősségei, gyengeségei, az évek során hogyan fejlődik, miben tud előrelépni, és miben nem tud fejlődni.

Azt is vizionálnom kell, hogy ha őt kiragadjuk a saját környezetéből, akkor az USA-ban képes lesz-e arra a teljesítményre, ami miatt őt választottuk. 

Beszéljünk arról a fejlődéstörténetről, amit ez a szakma megélt az elmúlt időszakban. Anno téged is bizonyára figyeltek, megkerestek és végül első magyarként leigazoltak az NBA-be. Azokhoz az időkhöz képest a játékosmegfigyelés miben változott, mennyit fejlődött ennek a rendszere?

Rengeteg fejlődésen ment keresztül ez a szakma. A kosárlabda analitikája most már elképesztő mélységekig megy. Egy játékos kapcsán már olyan számokat lehet mérni, amit régebben el sem lehetett képzelni. Olyan emberek, mondjuk a csapattulajdonosok, akik a kosárlabdát semmilyen szinten nem játszották, azonban szeretnének információkat megtudni a játékosokról, ők számok alapján el tudják dönteni, hogy mit gondoljanak az adott kosarasról. Az NBA-ben hatalmas teret nyert az analitika, ma már szinte számok alapján raknak össze csapatokat, játékoskereteket. A számok alapján rövid- és hosszútávú előrejelzések is születnek, valamint nagyon fontos, hogy már összehasonlítási alapjuk is van, hiszen az elmúlt több mint tíz év adatival össze lehet vetni a mai számokat. Ugyanakkor önmagában a számok nem biztos, hogy teljesen mérvadók, például

egy spanyol bajnokságban szereplő játékost nem lehet pontosan összehasonlítani mondjuk egy orosz ligás kosárlabdázóval, mert nem ugyanolyan erősségű bajnokságokról van szó. 

Mik a legfontosabb számok? 

Sok alapszám van, amit mindenki tud, mindenki lát, ezek a pontok, lepattanók, stb. Ezek mellett azért vannak olyan adatok is, amik azt mutatják meg, hogy az adott játékos milyen hatással van csapatának teljesítményére. Amikor a játékos pályán van, akkor az az ötös jól működik-e, vagy sem.

Számok megmutatják például, hogy négy másodpercen belül a játékos milyen döntést hoz labdával,

vagy anélkül a pályán, vagy egyáltalán hoz-e döntést. Jó példa még, ha időkérés után folytatódik a meccs, akkor a játékos milyen hatékonysággal hajtja végre az edzői utasításokat. Nem csak a pontszerzést kell figyelni, hanem azt is lehet, hogy ki mennyi helyzetet tud kreálni a csapattársaknak. Rengeteg ilyen szám van és nehéz egyet kiemelni, mert valahol mindegyik befolyásolja a játékos és csapata teljesítményét. De az alapokhoz visszatérve, természetesen rendkívül mérvadó, hogy az adott kosárlabdázó, amikor a pályán van, akkor csapata nyeri-e azt a periódust, vagy sem. A számok az eye tesztet, azaz a látottakat is segíthetik.

Végignéztem egy mérkőzést, keletkezik bennem egy benyomás a figyelt játékosról, és a statisztika alapján megtudhatom, hogy a számok alátámasztják-e a kialakult gondolataimat, vagy sem.

Ebben a történetben az a fontos, hogy a játékosmegfigyelő a kettőt megfelelő egyensúlyba hozza, nem szabad csak a szemnek, és nem szabad csak a számoknak hinni, a kettő vegyítése adatja meg a végső döntéshez kellő helyes információkat. 

Ezt az egész rendszert fenntartani nyilván sok anyagi forrással jár. Kihatással van-e a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági helyzet az európai játékosmegfigyelésre? A klubok most kevesebbet, ugyanannyit, vagy többet költenek arra, hogy más országok játékosait figyeljék? 

Ez csapatonként változó. A sportigazgatóktól is függ, ugyanis vannak olyan klubok, melyek tradicionálisan kevesebb európai játékost szerződtetnek, míg vannak csapatok, ahol több külföldi játékos is szerepel. Általánosságban azt mondhatom, hogy

sok esetben a Covid-helyzet csökkentette a kosárlabdában dolgozók számát.

Nálunk, a Milwaukee Bucks-nál is előfordult, hogy egy időre felfüggesztettek dolgozókat, játékosmegfigyelőket. A fizetéscsökkentés is több helyen megoldás volt ebben a szituációban, és arra is van példa, hogy kezdenek visszaállni mind emberlétszámban, mind a fizetések mennyiségében a koronavírus előtti helyzethez a csapatok. Azt azért rögtön hozzá kell tenni, hogy

az NBA-ben a külföldi játékosok sikere az elmúlt években elképesztő mértékeket öltött.

Emiatt egyszerűen nem lehet visszavenni a nemzetközi játékosmegfigyelést, és ezt a csapatok is tudják, ha néhol csak csökkentett módban is, de mindenhol nagy figyelmet fordítanak erre. 

Mint mondtad, az európai játékosok egyre nagyobb teret hódítanak az NBA-ben. Az All Star Gálán, a legjobbak között is szerepelt szerb, szlovén, görög. Ez – azontúl, hogy nyilván a sportolók érdeme is – az európai játékosmegfigyelőknek is köszönhető. 

Azt gondolom, a kosárlabda rengeteget változott az elmúlt 15 évben, és folyamatosan változik. 1992-ben történt meg először a barcelonai olimpián, amikor az USA felvonultatta az NBA-ben szereplő játékosait a válogatottban. Akkor a világ tátott szájjal nézte a „Dream Team-et”. Akkor kezdődött el az a folyamat, hogy az amerikai kosárlabdázás egyre nagyobb hatással kezdett lenni a többi ország kosárlabdázására.

Egyre több európai szakember megy ki az USA-ba tanulni,

elég csak a Toronto Raptors-nál dolgozó spanyol válogatott vezetőedzőre, Sergio Scariolora gondolni. Sokat tanult az európai kosárlabda az amerikaitól, de ez fordítva is igaz. A ’92-es olimpia előtti elszigetelődés teljesen eltűnt, az amerikai és a többi ország kosárlabdázása kezd hasonulni. Ennek köszönhető, hogy ilyen jó az NBA, és ezért ilyen jó az európai kosárlabda is. A tudás keveredik, a pozitív dolgok lökik előre a sportág szekerét. 

Említetted, hogy vannak klubok, melyek most a gazdasági helyzet miatt kevesebb figyelmet fordítanak az európai játékosmegfigyelésre. Profitálhatnak ebből azok a klubok, melyek nem így tesznek, és továbbra is teljes erőbedobással figyelik a játékosokat? 

A draft szempontjából kevésbé, mert a játékosbörze elég szigorú szabályok szerint működik. Én hiába szeretném, ha egy jó európai játékos odakerülne a Bucks-hoz, ha előttem elviszi másik csapat, amelyik előbb választhat. Vad példa, de szerettem volna, ha Luka Doncic hozzánk kerül, de erre esély sem volt, mert amíg a szlovén sztárt kiválasztották a harmadik helyen, addig a Milwaukee sokkal később választhatott először abban a körben. Abból azonban lehet profitálni, hogy rengeteg olyan játékos játszik Európában, aki nem került be az NBA-be, vagy bekerült és már nem ott játszik. Onnan lehet mazsolázni, mert aki a nemzetközi piacot jól figyeli, az tudja, hogy mely játékosok fejlődtek hatalmasat azután, hogy nem keltek el a drafton. 

A játékospiacra milyen hatással volt a jelenlegi gazdasági instabilitás? 

Nehéz megmondani, mert a menedzserek jól tudják, hogy a játékosaik milyen értéket képviselnek, a szerződésekbe szépen bele vannak építve a különböző kritériumok, így a kivásárlási ár is. Az NBA-ben is ki van adva, hogy mennyit lehet fizetni egy játékosért, milyen körülmények között lehet élő szerződésből kivásárolni sportolókat. Szezon közben nagyon nehéz játékost elvinni, így a játékospiaci mozgásokat is nehéz most megítélni. 

Az előző bajnoki évadot buborékban fejezték be a csapatok, amire az NBA-nek rengeteget kellett áldoznia. Idén több városban zárt kapusak még a mérkőzések, de például az All Star Gálát megtartották valószínűleg a plusz bevételek, tévés jogdíjak miatt. Az NBA gazdaságilag milyen helyzetben van? 

A jó dolog az, hogy mérkőzések vannak, a bajnokság nem áll, hanem folyamatosan zajlik.

Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb lábat a tévéközvetítési jogdíjak teszik ki.

A másik nagy bevételi forrás azonban szinte teljesen kiesett, hiszen most nincsenek éves bérlettel rendelkezők, illetve nézők a csarnokokban. Már limitált számban kezdenek visszaszállingózni a szurkolók a lelátóra, de még közelében sem vagyunk a teltházas, húszezres számnak, így a meccsnapi bevételek jócskán visszaestek. Ez óriási kiesés a büdzséből, és ennek a pótlása nagy gondot jelent a kluboknak.

Ilyen szempontból a csapatok többsége veszteséges,

bár a nézőkre nem csak gazdasági okok miatt lenne nagy szükség, hanem az eredményesség, a hazai pálya előnye miatt is.

Nehéz tehát a helyzet, de a fény már látszódik az alagút végén, remélhetőleg a következő idény már máshogy kezdődhet meg.

Az NBA szerencsére az előző években nagyon megerősödött gazdaságilag.

Tartalékai vannak a ligának, de még egy ilyen szezont már nehezen viselne el még a világ legerősebb kosárlabda-bajnoksága is, úgyhogy reméljük hamarosan minden visszaáll a normális kerékvágásába.    
 

Fotók: MTI Kollányi Péter, Szigetváry Zsolt


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában