A járvány berobbantotta a távmunkát – vagy mégsem?

2021. március 24. 15:22

Írta: Nagy Márton
Már egy éve szinte napi rendszerességűvé váltak azok a hírek, melyek szerint Magyarországon is tömegesen térnek át a munkavállalók az online munkavégzésre a koronavírus-járvány miatt. Ennek fényében sokan úgy látják, hogy a home office kultúra kialakulása nagy hatással lesz a munkaerőpiac elkövetkező éveire, s sokan már egyáltalán nem akarnak visszatérni a hagyományos munkahelyekre. Bár a tavalyi évben valóban megugrott az otthonról dolgozók száma, a munkavállalók elsöprő többsége ennek ellenére még mindig bejár munkahelyére, s nem valószínű, hogy a közeljövőben eltűnnének a személyes jelenlétet igénylő állások. A Makronóm elemzése.

A Központi Statisztikai Hivatal 2011 óta közöl éves adatokat arról, hogy hány munkavállalónak adatott meg a távmunka lehetősége. Ezek rendelkezésre állnak mind demográfiai, mind munkaerőpiaci bontásban, így segítségükkel sokat megtudhatunk róla, kiknek nyílt valójában lehetősége a home office lehetőségével élni.

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a tendenciákról, érdemes vetni egy pillantást az elmúlt tíz év számaira.

Látható, hogy

tévedés volna azt gondolni, hogy a távmunka átvette volna az uralmat a munkaerőpiac felett, hiszen a foglalkoztatottak elsöprő többsége tavaly is hagyományos, jelenléti munkát végzett.

Ugyanakkor, ha a grafikont leszűrjük a rendszeresen valamint alkalmanként távmunkát végzőkre, akkor az is bizonyítást nyer, hogy 2020 valóban rekorder év volt a távmunka tekintetében.

A KSH 2019 óta havi bontásban is közzéteszi az összesített adatokat, így azt is felderíthetjük, hogy a koronavírus-járvány egyes hullámai milyen hatással voltak az ilyesfajta foglalkoztatásra.

Ezen adatokból az derül ki, hogy

a legtöbbeknek a járvány ellenére is jelenléti munkát kellett végeznie, hiába tombolt a pandémia.

Az is látszik, hogy az első hullám idején kiugróan magas volt a távmunkát végzők száma – azonban hiába múlta felül az őszi második hullám minden tekintetben az elsőt, akkor már nem igazán tapasztalható kilengés az adatokban.

Azt látjuk tehát, hogy bár az emberek többsége még mindig jelenléti munkát végez, mégis elterjedt egy olyan kép, mintha mindenki átállt volna a távmunkára. Ez az elterjedt vélekedés szinte teljesen fittyet hány a magyar realitásokra, azaz hogy a többség még mindig kétkezi munkából tartja el magát. Ez megmutatkozik akkor is, ha az adatokat a munkáltatói szektorok szerinti bontásban elemezzük.

Leegyszerűsítve az tűnhet fel, hogy

2019-ről 2020-ra leginkább a magasfokú képzettséget igénylő szektorok voltak képesek átállni távmunkára, azonban a többi ágazatban erre továbbra sincs a többségnek lehetősége.

Ha már a munkaerőpiacról van szó, érdemes annak is néhány szót szentelni, hogy hogyan teljesített a távmunka a különböző demográfiai mutatók szerinti bontásban.

Ami a kor szerinti megoszlást illeti, kiemelendő, hogy a közvélekedéssel ellentétben a távmunka nem csak a fiatalok körében népszerű. Sőt, épp ellenkezőleg: a sokévi adatok szerint épp a legidősebb korosztály az, amely leginkább élt az elmúlt évtized folyamán ezzel a lehetőséggel. Az is elmondható ezen felül, hogy a járványhelyzet kivétel nélkül, minden korcsoportban megemelte a távmunkát végzők arányát.

Ami a nemeket illeti, figyelemre méltó, hogy habár az emúlt 10 évben a férfiak rendre túlszárnyalták a nőket a távmunka tekintetében, ezt a tendenciát megállított a járvány:

2020-ban szinte teljesen kiegyenlítődtek a nemek közt eddig fennálló különbségek

– sőt, rendszeres távmunkát több nő végzett, mint férfi.

Címlap: Unsplash/Chris Montgomery

 

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés