Közgazdásznak állna? Akkor nem árt, ha emellé vonzó külső is társul

2021. február 16. 11:24

Írta: Nagy Márton
Számít-e a közgazdasági karrierben a vonzó külső? Igen, pedig egy elvileg objektív tudománytól nem ezt várnánk.

Az már régóta ismert tény, hogy a legtöbb pozíció megszerzésében komoly szerepet játszik a jelentkezők külseje. És itt nem csak arra kell gondolni, ami szinte minden állásinterjúra tippeket adó cikk alfája és ómegája, hogy nem árt, ha nem úgy állítunk oda, mintha épp egy amazonasi expedícióról jöttünk volna, ahol két hétig nem volt lehetőségünk a személyes higiéniánkkal foglalkozni. Természetesen ez is fontos, azonban azok a vonzósági-faktorok is komoly szerepet játszanak, melyeken igen nehéz volna egyik napról a másikra változtatnunk. Ez egy annyira mindennapos jelenség lett napjainkra, hogy természetesen az angol sajtóban is elterjedt az ennek leírására szolgáló (egyébként először az 1970-es években használt) lookism kifejezés, mely azt a hátrányos megkülönböztetést hivatott leírni, ami a nem túlságosan vonzó embereket éri az élet minden területén.

Eddig sokan talán úgy gondolták, hogy ez a jelenség csak a hagyományos munkaerőpiacon van jelen, azonban egy új tanulmány rámutatott:

bizony, bizony, a tudományos szférába is begyűrűzött a lookism. Méghozzá nem is akármelyik szakma képviselőin figyelték meg a vonzó külső áldásos hatásait, hanem a közgazdászok között.

Ez azért meglepő, mivel eddig úgy gondolták, hogy az akadémiai világban csakis a tudományos teljesítmény lehet az előremenetel egyetlen faktora – most már azonban úgy tűnik, az ilyesféle hatások itt is komoly szerepet kapnak.

A kutatók 752 olyan személy adatait vizsgálták meg statisztikai módszerekkel, akik az Egyesült Államok 10 legnevesebb közgazdaságtudományi karjain végeztek. A személyek vonzóságának meghatározására 241 külső értékelőt vontak be, akiknek az volt a dolguk, hogy minden személy vonzóságát egy egytől tízig terjedő skálán pontozzák. Ezután az így kapott adatokat összevetették a közgazdászpalánták eddigi szakmai teljesítményével és az általuk publikált tudományos cikkek adataival.

A tanulmány szerint nemcsak, hogy sikesebb karriert futnak be a vonzónak tartott közgazdászok, de a konkrét tudományos teljesítményükre is befolyással van a kinézetük

– azaz a vonzó személyek cikkeit többször idézik más szerzők, holott a legtöbb esetben csak a szerző nevét látják a címoldalon leírva. Ez részben talán annak tudható be, hogy a lookism már az egyetemi programokra való bekerüléskör is erősen érvényesül, hiszen a vonzó hallgatók nagyobb eséllyel folytathatják tanulmányaikat egy magasabbra értékelt doktori képzőhelye. Így pedig főleg a jobban kinéző hallgatók kapják meg a lehetőséget, hogy valóban kiemelkedő közgazdásszá váljanak.

Másrészt viszont a kinézet – a pozitív visszacsatolásoknak hála – az önbizalomra is hatással lehet, mely szintén felpörgetheti a teljesítményt. A tanulmány szerint a vonzó megjelenést a munkatársak is értékelik, és az így létrejövő pozitív interakciók általánosságban is javíthatják a produktivitást. Ezen állításokat eddig nehéz volt konkrét példákkal alátámasztani, azonban a vonzó közgazdászok cikkeinek sikeressége erre is statisztikai bizonyítékként szolgál.

Tehát, bár a régi magyar szólás azt tanítja, hogy „szépséggel jól nem lehet lakni”, a piac – köztük a tudományos életé is – már rég beárazta az emberek kinézetét.

És bizony, rossz dolog ma csúnya közgazdásznak lenni.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés