A Viberrel és a TikTok-kal szemben már folyik az eljárás, de a cementipari óriások is izgulhatnak

2021. február 4. 11:31
A Gazdasági Versenyhivatal rekordösszegű bírságokat szabott ki a közösségimédia-platformok ellen a fogyasztók megtévesztése és adataik továbbadása miatt. Az internetes véleménycenzúra ügyében a szervezet a hiányzó törvényi védelem megalkotását szorgalmazza. A Makronómnak nyilatkozott Rigó Csaba Balázs.

Szabályozni kell a digitális óriásokat

Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke a Makronómnak elárulta a GVH Facebookkal szembeni eljárásáról, hogy az „egy ideig a hazai fogyasztóvédelmi rekordbírságot is tartotta, hiszen 1,2 milliárd forint büntetést szabott ki a hivatal. Ezt később a Booking.com 2,5 milliárdos bírsága múlta felül. A GVH Versenytanácsa szerint a Facebook megtévesztő módon hirdette ingyenesként a szolgáltatását, hiszen elterelte a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről, a felhasználói adatok kiadásáról.

Jelenleg is folyik versenyfelügyeleti eljárás a Viberrel szemben, és a TikTok ellen szintén indítottunk eljárást.

A GVH már korábban jelezte, hogy számos fogyasztó nincs tisztában az általa a közösségi oldalaknak átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően a platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa el.

Fontos, hogy ha felhasználják az adatokat, akkor legyen világos mindenki számára, hogy milyen terjedelemben és miként kezelik őket. Nem szabadna elegendőnek lennie annak, hogy mindenki elolvashatja az általános szerződési feltételeket. Egy átlagos fogyasztó úgysem olvassa végig; alapos és európai szintű kutatások is kimutatták, hogy ha a fogyasztók minden egyes digitális platformon végigolvasnák őket, akkor évi kétszáz órájuk menne rá. Egyszerűen nem lehet ilyen helyzetbe hozni a fogyasztókat, sokkal jobb lenne, ha a törvényeket betartva működnének a digitális óriások. A tartalomszolgáltató eladja adatainkat egy harmadik szereplőnek reklám- és marketingcélokra. A fogyasztó nem tudja, hogy ez milyen mértékben és terjedelemben zajlik. Az európai szintű kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a fogyasztók nem akarnak semmiről lemaradni, ezért szívesen csatlakoznak az ingyenes platformokhoz. Kiderült az is, hogy csatlakozás után egyáltalán nem értenek egyet azzal, ahogyan az adataik kezelése a gyakorlatban megvalósul, és legalább a fogyasztók felében félelem is kialakul ezzel kapcsolatban” – sorolta az aggályokat a GVH elnöke.

Hozzátette, hogy „az európai állampolgárok igenis igényelnék azt, hogy a véleménynyilvánítás alanyi jognak számító szabadságát biztosítsa a szolgáltató. Ne fordulhasson elő az, hogy az egyén valamit kiposztol – jogszabályokba nem ütközve –, és a szolgáltató a saját megítélése alapján eltávolítja. Nem véletlen, hogy több tagállami hatóság törvénymódosítási javaslattal élt, hogy megszülethessen a törvény arra, hogy ami nem jogszerűtlen vélemény, azt ne törölhesse, ne tüntethesse el a szolgáltató. Sok magyar cég például nem tudja, hogy miért csökkent a követőinek a száma drasztikusan egyik napról a másikra, és ma a techvállalatok ugyebár felhasználói fiókokat is törölhetnek.”

Rigó Csaba a Makronóm kérdésére elmondta, „sem a magyar, sem a külföldi fogyasztók érdekeit nem védi olyan törvény, amelyben garantálnák az ügyfélszolgálatot, a panaszkezelést, annak ellenére hogy más kereskedelmi gyakorlat esetében ez biztosítva van. Óriási probléma, hogy

hiányoznak a digitális közműtörvények,

és a fogyasztók kitettsége évről évre növekszik. Szerencsére az Európai Bizottság már felismerte a problémát, s eljárások indultak Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban és az USA-ban is a nagy digitális szolgáltatók ellen. Lengyelország igazságügyi minisztériuma december 17-én javaslatot tett a kormánynak, hogy szabályozza az internetes tartalmakat. Tudomásom szerint Magyarország is hasonló megoldáson gondolkodik, Varga Judit igazságügyi miniszter összehívta a Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülését. A magyar emberek kitettségét komolyan kell venni, és foglalkozni szükséges vele.”

Más területen is túlerőben a multik

Felvetésünkre, miszerint a cementiparban néhány külföldi cég szerezte meg a magyar piacot, a GVH elnöke úgy fogalmazott:

„a közelmúltban indult egy erőfölényes eljárás a cementiparban, ahol kevés szereplő határozza meg piacot.

Magyarországon az építőipari beruházásokhoz nélkülözhetetlen szürke cement ára jelentősen emelkedett az utóbbi években, arra vagyunk kíváncsiak, ez mitől alakulhatott ki, esetleg volt-e a domináns szereplők együtt mozgásának különleges oka. Érdekes az is, hogy az importhányad miért éri el a piac 30-40 százalékát. Nem zárható ki, hogy minőségi vagy logisztikai okai vannak; sok minden lehet a háttérben, amit tisztességes, objektív eljárásban ki tud deríteni a hivatal.”

A Makronóm Mandiner hetilapban megjelent interjújából az is kiderül, mi a közös a Booking.com gyakorlatai vagy a „pápa áldásával” értékesített ékszerek között és hogyan élnek vissza piaci erejükkel a külföldi kiskereskedelmi láncok a magyar termelők rovására.

Fotó: Ficsor Márton 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

kínában és az oroszoknál már megoldották. ;)
ezzel nem azt akarom mondani, hogy be akarom tiltani a facebook-ot, de technikailag kivitelezhető azért...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés