Nemzetállamok helyett egyetlen digitális szuperállam?

2021. január 20. 15:21

Bruno Maçães The Crypto State? című írásában a ma meglévő internetes modellek fejlődését némileg továbbgondolva arra a következtetésre jut, hogy a hagyományos nemzetállami struktúrák kora lejárt, hogy funkciójukat a közösségi platformok működési elvei szerint funkcionáló – automatizált – világkormány vegye át. 

2021. január 20. 15:21
null

Bruno Maçães, a Hudson Institute szenior kutatójának egyik legújabb tanulmánya kapcsán nehéz eldönteni, hogy az ember utópiát, vagy prognózist olvas. 

A történelem során a világ nagyhatalmai – Spanyolországtól kezdve Hollandián és Franciaországon át egészen Nagy Britanniáig – időről időre azzal szembesültek, hogy helyüket egy náluk jóval elevenebb rivális veszi át. Napjainkban sokan tartják úgy, hogy az Amerikai Egyesült Államok átadhatja helyét Kínának, megtéve utóbbit a világ szuperhatalmának – kezdi cikkét Bruno Maçães, a Hudson Institute szenior kutatója, Portugália korábbi Európa ügyi minisztere.

Mi van akkor, ha rosszul közelítjük meg a kérdést, és egy sokkal radikálisabb változás közepette élünk? Mi van akkor, ha a kortárs államok helyét egy újfajta „állam” készül átvenni, amely kormányformáját tekintve ugyanúgy különbözik a maiaktól, ahogyan a maiak különböznek az ősi birodalmaktól, primitív törzsektől? - teszi fel a kérdéseket a kutató.

Szerinte ugyanis a technológiai fejlődés a hatalom újabb és újabb forrásait hozza létre, és nem elrugaszkodott dolog egyfajta logikát is beleérteni a folyamatba. Vegyük például az adatok kérdését:

a Google többet tud rólunk, mint amennyit egy kormány bármikor is tudna

– érvel Maçães, aki továbblépve a közösség kérdésére jelzi, hogy a Facebook közösségi fórumként egymaga több embert képes integrálni, mint amelyre bármelyik mai társadalom egyáltalán képes lehet – Kínát és Indiát is ideértve. 

De feledkezzünk meg a fizetőeszköz kérdéséről sem – figyelmeztet a kutató: a Bitcoin egy újfajta, digitális fizetőeszköz, természetét tekintve a társadalomban a politikáltól decentralizált formában van jelen, és mentes mindenfajta politikai felügyelettől. S végezetül ott van a jog kérdése is: Maçães szerint az okoseszközök „okos szerződéseket” (úgy nevezett „smart contract”) feltételeznek, amelyek útján a különböző számítógépes programok emberi beavatkozás nélkül fejthetnek ki joghatást. Megjegyzésképpen: az okos szerződés 21. századi vívmánynak tekinthető, amely előre meghatározott feltételek megvalósulása esetén automatikusan teljesedésbe megy – biztosítékai pedig a különféle modern digitális technológiákból erednek.

Bruno Maçães e

négy ismérv – adatkezelés, közösségépítés, fizetőeszköz, digitális szerződések –  mentén látja körvonalazódni azt az újfajta államkoncepciót, amely a maiakat válthatja majd a 21. század során.

Teszi ezt arra alapozva, hogy szerint igen nagy fokú hasonlóság mutatkozik a valódi állam funkciói, és azok között a funkciók között, amelyet a Facebook alapítója a számára ideális közösségi platformnak tulajdonít. 

„Amikor Mark Zuckerberg a Facebook kapcsán „szociális infrastruktúrát” emleget, fogalmilag nagyon közel áll ahhoz, amit mindannyian „államnak” nevezünk. Az állam teszi lehetővé ugyanis az emberi közösségek kialakulását; építi őket, szervezi őket, tagjait megtartja a közösség részeként élni. Zuckerberg olvasatában ugyanez a támogatást, a biztonság megteremtését, az információ továbbítását és az emberek elérését, integrálását jelenti.” - fogalmaz  Maçães.

Természetesen a Facebook – mivel földterülettel nem rendelkezhet, így területi igénnyel sem élhet – a globális társadalom létrehozását nem a fizikai valóságban, hanem a virtuális térben képzeli el. A fizikai kötöttségektől való elszakadás azonban lehetővé teszi számára, hogy ez az újfajta társadalmi rend a világon mindenki számára elérhető legyen.

Maçães figyelmét sem kerüli el a Facebook „természete”, amelyet akár „kettős életnek” is nevezhetünk: egyrészről egyértelműen azonosítható a fejlesztők részéről az a szándék, hogy egyfajta globális szervezetet hozzanak létre, a rendszerbe integrálva a világ népeit. Másrészről azonban mégiscsak egy a székhely szerinti országban bejegyzett gazdasági társaságról van szó, amelyet elvileg mind az illető állam jogszabályai, mind pedig a nemzetközi versenyszabályok kötnek. Bizonyára mindenki számára egyértelmű, hogy ezek a keretek nem teszik lehetővé azt a globális szerepet, amelyre a Facebook Maçães szerint egyébként pályázik.

A portugál kutató szerint a fenti problémára a kriptovaluták – általánosságban pedig a kriptoplatformok – jelenthetik a megoldást. 

A kriptovaluták (például a Bitcoin) és az azok hátteréül szolgáló „blockchain”-technológia bizonyára sokak számára ismerősen csenghet. Utóbbi esetében tulajdonképpen egy informatikai rendszerről beszélhetünk, amely egyfajta „közösségi főkönyvként” funkcionál a világhálón. Jellegzetessége, hogy a kriptovalutával végrehajtott tranzakcióinkkal ez az adatbázis automatikusan bővül, tartalma pedig elvileg kitörölhetetlen és hamisíthatatlan.

Maçães saját álláspontját e technológia működésében látja igazolódni. A blokchain-technológia ugyanis egyfajta globális infrastruktúrát feltételez, amelyben a hagyományos bankrendszerek esetében működő közvetítőszervek egyáltalán nem léteznek – de állami felügyelet sem. 

Ráadásul a blockchain-technológia nyomán immáron önálló vitarendezési mechanizmusok (szolgáltatások) is létrejöttek – például a Smart Justice, a Kleros vagy a Code Legit).

Ezek lényegében azonos „eljárásrend” szerint működnek:
1) a kriptovalutával végrehajtandó tranzakció legelején a vevő által rendelkezésre bocsátott összeget okos szerződés biztosítja;
2) ha a vevő a szolgáltatást megkapta, az eladó automatikusan megkapja a zárolt összeget;
3) ha vita merülne fel, egy online, véletlenszerűen kiválasztott zsűritagokból – a bíró kifejezés mellőzése szándékos – álló testület kerül felállításra; amely
4) többségi elven, rövid határidőn belül dönthet (nem köteles döntést hozni, de a döntőbizottság tagjai díjazást akkor kapnak, ha az ügy sikeresen lezárul).

Bruno Maçães, a Hudson Institute szenior kutatója tehát nem állít mást, mint hogy jelenleg épp a nemzetállamok alkonyát éljük: az internet olyannyira átszövi mindennapjainkat, hogy

a már jelenleg is meglévő hálózati struktúrák megerősödésével a hagyományos állami struktúrák meghaladottá, szükségtelenné és primitívvé válhatnak.

Maçães Steven Johnson médiafilozófust felemlítve rögzíti, hogy az internetet alapjaiban formáló nyílt forráskódú protokollok megalkotói figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy egy közösséget, s nem pusztán egy gépezetet alkotnak.

Bruno Maçães utopisztikus tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható el.

Dobozi Gergely

Kapcsolódó cikkek

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MZXX
2021. február 08. 13:51
Ne aggódjatok. Fukuyama kb. 30 éve azt jósolta, hogy a liberális demokrácíák győzelmével vége a történelemnek. Ma inkább azt látni, hogy a liberális demokrácíák léptek arra az útra, hogy könnyen végük lehet. Annyira szembe fordultak a természettel, hogy önmaguk létét kérdőjelezték meg. Semmi esetre nem mondanám erős társadalomnak azt, amely nem akarja magát tovább örökíteni. Márpedig észak amerika és nyugat európa ilyen, komoly demográfiai problémákkal küzd. Persze, kelet- európa az oroszokkal együtt küzd ezzel a problémával, de mintha ezek a keleti országok szeretnének élni. Nyugat európában ez nem látszik, csak az önzés megy, csak a jelen számít, a jövő nem. Márpedig a gyerek jelenti a jövőt az ember esetében, nyugat európában pedig az nincs. Aki világkormányban gondolkodik, annak konzumidióta a választója, a konzumidióta viszont szaporodni nem akar, ő a jelen embere, így fejre áll a modell. Ráadásul világkormány ambíciók amerikára jellemzőek, ami mint látható, a szakadék szélén táncol épp. Szóval a nemzetállam él és élni fog, mert a nemzetállam emberi léptékű és a polgárainak szoros érzelmi, kulturális kötődése van hozzá.
Saksafar
2021. január 30. 07:02
Világkormány? És ez hol lesz igazságos? Minden korábbi nemzet, populációtól függetlenül azonos elbírálás alá fog esni? Vagy itt is előnyt fognak élvezni a legtöbb adót befizető régiók? Hát persze, és el is tudom képzelni ez mennyire lenne igazságos rendszer. Épp mint a mostani EU. Amúgy ezt a jelenlegi nemzetállami rendszert is lehetne jól csinálni, pusztán szándék kérdése. Sajnos a mostani rendszert is a libsik mérgezik és az új rendszer kialakítását is ők erőltetik.
mo ching
2021. január 30. 07:02
Szalad Bruno benyalni magát a pénz kontrollálóihoz. Biztosítja őket, hogy idáig a nyomdájuk jól üzemelt, mostantól már papírt sem kell venni meg festéket, mert digitálisan tilthatnak le majd bárkit a hálózatról, és hitel is csak annak érkezhet a számlájára, akiket a tech urai jóváhagynak.
luzitanxaver
2021. január 30. 07:01
"Bruno Macaes utopisztikus tanulmánya" Nem utópia ez, hanem disztópia, méghozzá annak is legrosszabb fajtájából. A digitális szuverenitás nem most kezdte ki az állami szuverenitást (és ezáltal a népszuverenitás elvét is, hiszen a fész "rendelkezik" vagy 2 milliárd "állampolgárral"), ez most már a nyílt hadüzenet utáni állapot. Ami hiányzik még nekik, az a saját hadsereg, de az amerikai hadigépezet bekebelezésével meglesz az is. Ember- és gyomorpróbáló idők jönnek, ez már biztos.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik