A távmunka mentheti meg a rozsdaövezetek gazdaságát

2020. december 2. 9:04

Bakajannisz Péter
Az Egyesült Királyságban az 1970-es évek után az ipar hanyatlásával egyes városok – beleértve Hullt, Sheffieldet, Bradfordot és Stoke-on-Trentet – a mai napig tartó magas munkanélküliség és kivándorlás spiráljába léptek – emeli ki Michel Serafinelli közgazdász a The Conversation hasábjain. A szakember szerint ez a tendencia nem csak az Egyesült Királyságra jellemző, ugyanis más rozsdaövezeti városokban, mint például a francia Saint-Etienne, a németországi Wuppertal és az amerikai Detroit is hasonló problémákkal szembesül. A közgazdász cikkében amellett érvel, hogy a távmunka térnyerése véget vethet ennek a spirálnak a megfelelő feltételek teljesülése esetén.

Változó szokások

A University of Essex közgazdaságtan professzora szerint a járvány ideje alatt hatalmas népszerűségnek örvendő távmunka a vírushelyzet enyhülésével sem valószínű, hogy megszűnik. Serafinelli úgy véli, hogy az irodai és az otthoni munkavégzés keveréke válik alapértelmezetté, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes szervezetek hetente csak két-három napig hívják be a munkavállalókat az irodába.

Ez természetesen nem jelenti a nagyvárosok időszakának végét,

hangsúlyozza a közgazdász. London továbbra is vonzó és innovatív központ marad kiemelkedő előnyeinek köszönhetően, miközben Amerikában San Francisco, Seattle, Németországban München, valamint Hollandiában Amszterdam továbbra is a fehérgalléros munkások fellegvára marad.

Serafinelli kiemeli, hogy bár a tudósok úgy vélik, hogy a kreativitás tekintetében továbbra is szükséges a négyszemközti, személyes kapcsolat és az imént említett városok olyan környezetet biztosítanak, amelyek elősegítik az innovációt, de

a rozsdaövezetek olcsóbbak, és a világjárvány letelte után vonzóvá válhatnak a fehérgalléros távmunkások számára.

Multiplikátorhatás

Az olasz közgazdász kiemeli, hogy a rozsdaövezeti területek újjáélesztési potenciáljának megértése érdekében, a munka multiplikátorhatását kell figyelembe venni, amely megmagyarázza, hogyan növelheti a helyi termékek és szolgáltatások iránti keresletet a fehérgalléros munkavállalók jelenléte.

Egy számítógép előtt eltöltött nap után a fehérgalléros munkások kimozdulhatnak, így támogatva a helyi éttermeket, kocsmákat, ezáltal pedig egy baristát, pincért, szakácsot és taxisofőrt, írja Serafinelli. Néhányan pedig úgy dönthetnek, hogy

felújítják házukat, és egy helyi építész segítségét kérik meg erre.

A közgazdász szerint nem ez az egyetlen olyan mechanizmus, amely segíthet a helyi gazdaságélénkítésben, ugyanis azok a személyek, akik rendszeresen több időt töltenek a rozsdaövezetekben vállalkozóvá is válhatnak, mivel új lehetőségek kínálkoznak olyan iparágakban, mint a kultúra, a megújuló energiák, az idegenforgalom, a minőségi agrár-élelmiszer vagy a kézművesipar.

Serafinelli szerint a fokozott otthoni munkavégzés továbbá új növekedési lehetőségekhez is vezethet egyes régiókban.

Nem ennyire egyszerű

Mindez elméletben nagyon jól hangzik, de Serafinelli figyelmeztet, hogy több kihívás is megjelenik. A közgazdász elsőként emeli ki, hogy nagy különbségek figyelhetők meg a különböző városok rozsdaövezetei között a munkaerő teljesítményét illetően. Ha „A” városban nagyobb az egyetemi végzettséggel rendelkező munkaerő aránya, mint „B” településen, akkor magasabb az emberi tőkével való ellátottsága is, így nagyobb valószínűséggel fog fellendülni „A” gazdasága, mint „B”-é, írja a közgazdász.

Egy másik fontos kihívás a szakértő szerint a digitális megosztottság,

vagyis az internethez való hozzáféréssel rendelkező területek közötti divergencia és az ország egyes részei közötti sebességbeli különbség. Az Egyesült Királyságban például ez a szakadék nem csak a városi és vidéki területek között figyelhető meg, hanem még belvárosi területek között is, hangsúlyozza.

Végül a helyi kényelmi tényező is fontos szerepet tölt be. Serafinelli úgy véli, hogy egy adott területen családi kötelékekkel rendelkező munkavállaló számára a szabadidős tevékenység megválasztása gyakran elég egyértelmű. Ezzel szemben, az ilyen kötelékekkel nem rendelkező távmunkások számára olyan tényezők válnak fontossá, mint az új területen kínált kulturális és szabadidős tevékenységek, különösen azért, mert a nagyvárosi, széles választékhoz szoktak hozzá.

A kormányok segíthetnek

Serafinelli szerint összességében elmondható, hogy a nyugati gazdaságok rozsdaövezetei számára nagy lehetőséget jelent a távmunka, viszont számos fontos aggály is megjelenik. A siker lehetőségeinek maximalizálása érdekében a kormányoknak mérlegelniük kell azokat az intézkedéseket, amelyek ösztönzik a nagysebességű, szélessávú internetes beruházásokat és javítják a városok egyes részei közötti közlekedési kapcsolatokat, véli a közgazdász.

A szakember szerint az ilyen jellegű beruházások segítenék az olyan kisebb városokat, mint például Middlesborough, Hull és Stoke-on-Trent, hogy kihasználják a távmunka által kínált új lehetőségeket. Manchester és bizonyos mértékig más nagyobb városok, mint például Birmingham és Liverpool rozsdaövezetei lehetnek a koronavírus utáni otthoni munkavégzés igazi győztesei, zárja írását Serafinelli.

(Borítókép: MTI)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés