Elindult a nagy összesítés: összeírják, mennyi hazai termék van a boltokban

2020. október 9. 15:15
Több tízezer élelmiszerre kiterjedő felmérést indított augusztusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak megállapítására, milyen ma a hazai és a külföldi termékek aránya az üzletekben. Az agráriumban 80-20 százalékos mértékkel lennének elégedettek, de becslések szerint most legjobb esetben is 70-30 százalékos megoszlásról beszélhetünk – írja a Növekedés.hu.

A legnagyobb üzleteket vizsgálják

Mint a lap írja,

2014 után az idén újra felméri a Nébih, mekkora arányt képviselnek a hazai és a külföldi élelmiszerek a boltokban.

Az augusztusban kezdődött vizsgálat több tízezer termékre terjed ki, várhatóan az év végéig tart.

Azon kiskereskedelmi üzletláncokban lesz vizsgálat, amelyek a legnagyobb itthoni szereplők: a mostani felmérést tíz élelmiszerhálózatban, az Aldiban, az Auchanban, a CBA-ban, a Coopban, a Lidlben, a Metroban, a Penny Marketben, a Reálban, a Sparban és a Tescoban bonyolítják le.

Csak olyan termékkategóriákat vesznek szemügyre, amelyeket a magyar agrárium és élelmiszeripar hagyományosan elő tud állítani

a hazai lakosság számára megfelelő mennyiségben – fogalmaz a portál.

Így tehát az egzotikus gyümölcsöket, a tengeri halakat és az egyéb olyan importtermékeket, amelyeket a magyar agrárgazdaság – elsősorban éghajlati és földrajzi okokból – nem termelhet meg, nem is vizsgálnak. Ezek esetében ugyanis értelmetlen célkitűzés lenne a hazai termelés vagy tulajdon szorgalmazása.

A felmérés termékcsoportos bontásban a friss sertés- és baromfihúsokra, a húskészítményekre, a tejféleségekre, a tojásra, a mézre, a gyümölcsökre és a zöldségekre, a lekvárokra, a száraztésztákra és a konzervekre koncentrál.

Kiderül, előreléptek-e a hazaiak

A Nébih szerint a vizsgálat lehetőséget nyújthat arra, hogy a kiskereskedelemben forgalmazott hazai eredetű termékek arányát a hat évvel ezelőtti, azonos módszertannal felmért állapottal össze lehessen hasonlítani,

így pedig tudni lehet majd, hogy a hazai beszállítók tényleg előreléptek-e, vagy visszaszorultak.

Ágazati információk szerint a 2014-es felmérés körülbelül 70-30 százalékos hazai-külföldi élelmiszerpiaci arányt állapított meg, és nem valószínű, hogy azóta sokat javulhatott a helyzet – írja a Növekedés.hu.

Ennek egyik legnyomósabb oka az, hogy egyre nagyobb teret hódítanak itthon a diszkontláncok, amelyek elsősorban olyan élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokkal állnak kapcsolatban, amelyek nagy termékmennyiségeket gyártanak és azokat jelentős távolságokra szállítják. Így nem véletlen, hogy partnereik között a meghatározó külföldi élelmiszer-beszállítók nagyobb arányban találhatók meg, ez pedig az élelmiszerimport „malmára hajthatja a vizet” a lap szerint.

Hazai élelmiszeripari szereplők a cikk szerint – a nyitott gazdasági működés, illetve a már említett, hiánypótló választékbővítés miatt – hosszabb távon sem tartják lehetségesnek, hogy az élelmiszerimportot minimalizálni lehessen,

de arra látnak esélyt, hogy az arány 80-20 százalékosra javuljon tovább.

A kereskedelmet megszerezték, és nem engedik a külföldi multik

A lap idézi Lázár János kormánybiztost, aki szerint ha lesz 80 százalékban nemzeti kézben lévő feldolgozóipar, akkor el lehet mondani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka magyar eredetű lesz.

Az iparági becslésekből viszont egyelőre az látszik, hogy

a teljes hazai élelmiszeripart tekintve a hazai-külföldi tőkearány 50-50 százalékot érhet el.

Tegyük hozzá, ezen belül vannak szinte teljesen külföldi kézben lévő ágazatok, mint például az üdítő- és sörgyártás. A Makronóm is több elemzésben rámutatott, hogy az itthon működő külföldi láncok többnyire külföldi termékeknek biztosítanak piacot, a magyar termelőket piaci erejüknél fogva hajlamosak előnytelen szerződésekbe kényszeríteni.

Ez döntően a rendszerváltoztatás időszakának köszönhető, amikor is az akkor divatosnak számító és a hazai közgazdász-elit jelentős része által kritika nélkül átvett neoliberális ideológia szerint a külföldi tulajdonlással jön új, fejlett technológia a magyar iparba. Ezzel szemben a külföldi vállalatok gyakran csupán piacot, illetve, mint egy fontos kutatás rámutat, egyszerűen piaci erőt vásároltak maguknak.

Ugyanis a vizsgálat alapján a külföldi élelmiszeripari befektetők döntően a legnagyobb koncentrációval bíró ágazatokat vásárolták fel, mivel ezen ágazatokban remélhették a legnagyobb extraprofitokat. A külföldi befektetők tehát nagyon is racionálisan viselkedtek, amikor az új, magyar piacok megnyitását követően a versengő ágazatok helyett a koncentrált iparágakba nyomultak be, írtuk korábban. A külföldi befektetők jelentős arányban így a szabadpiaci verseny bajnokai helyett kimondottan a versenyt kerülő szereplőknek tekinthetők.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés