Kifulladóban lévő gazdaságokat ért el a koronavírus-járvány Afrikában

2020. augusztus 16. 20:17

Pásztor Szabolcs
Vendégszerző
2020 márciusa óta számos elemzést olvashattunk a fejlett országok által hozott fiskális és monetáris intézkedésekről a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése kapcsán. Ma már jól ismerhetjük azokat az öntőmintákat, amelyek például az amerikai és az európai uniós döntéshozókat is irányítottak, viszont a hazai kontextusban viszonylag kevés szó esett a fejlődő világ és ezen belül a szubszaharai térség válságkezeléséről. Jelen írás OECD, IMF és World Bank forrásokra támaszkodva éppen ezért arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa a térség közvetlenül válság előtti és alatti gazdasági teljesítményét és kilátásait. Ezen túl öt jellegadó ország (Ghána, Etiópia, Nigéria, Kenya és a Dél-afrikai Köztársaság) fiskális és monetáris intézkedéseit mutatja be. Végezetül néhány általános következtetést von le a régió gazdaságpolitikai mozgásterére vonatkozóan.

A szubszaharai térség fejlődési pályáját követők számára jól ismert tény, hogy a régió országai 25 éve szinte folyamatosan pozitív és sokszor kétszámjegyű GDP növekedési mutatókat produkálnak. 2019-ben azonban már számos gazdaságban lelassult a növekedés üteme és a szegénység csökkenése. A jelenlegi válság pedig a korábbi évek fejlődésének eredményeit sodorhatja veszélybe (OECD, 2020). A pandémia valójában egy inkább kifulladó gazdasági teljesítményű országokat talál(t) az afrikai kontinensen és a GDP növekedés mutatóinak előrejelzése sem ad okot túlzott bizakodásra (1. táblázat)

1. táblázat: A koronavírus-járvány hatásának előrejelzései az afrikai GDP növekedésére

African Development Bank: African Economic Outlook 2020 – Supplement: Amid Covid-19. 
Készült: 2020. július 7.


Abban az esetben, ha a koronavírus-járványnak ugyan jelentős, de rövid lefutása van, akkor az afrikai reál GDP 2020-ban várhatóan 1,7 százalékkal csökken, amely a januári még előtti előrejelzéshez képest 5,6 százalékos csökkenést jelent. Ha járvány hatásai 2020 második féléve után is érezhetőek, akkor nagyobb, mintegy 3,4 százalékos GDP visszaesés várható, amely már 7,3 százalékos visszaesést jelent a vírus megjelenése előtti időszakhoz képest.
World Bank: Africa’s Pulse No. 21., Spring 2020. 
Készült: 2020. április 8. 


A szubszaharai térség gazdasági növekedése várhatóan a 2019-es 2,4 százalékos szintről -2,1 és -5,1 százalékos szintre esik vissza 2020-ban. A régióban az utóbbi 25 éven ez lesz az első recesszió.
International Monetary Fund: Sub-Saharan Africa: A Cautious Reopening, Press Release No. 20/249. 
Készült: 2020. június 29.


A regionális kilátások még a 2020 áprilisában készített Regional Econonomic Outlook jelentéséhez képest is romlottak. A szubszaharai térség gazdasága várhatóan 3,2 százalékkal szűkül majd 2020-ban, ami az áprilisban előre jelzettnek a duplája.
African Union: Impact of the Coronavirus (COVID-19) on the African Economy. 
Készült: 2020. április 6.


A 2020-as évben -0,8 százalék és -1,1 százalék közötti GDP csökkenés várható, a korábbi 3,4 százalékos növekedéshez képest.
Brookings Institute: Strategies for coping with the health and economic effects of the COVID-19 pandemic in Africa.
Készült: 2020. március 18.


A szubszaharai térség GDP növekedése a korábban jósolt 3,6 százalék helyett 1,5 és 2,5 százalék között lehet 2020-ban.
McKinsey & Company: Tackling COVID-19 in Africa. 
Készült: 2020. április 1.


2020-ban az afrikai GDP csökkenése 3-8 százalék lehet. A legoptimistább várakozás szerint a korábbi előrejelzés szerinti 3,9 százalékos növekedés 0,4 százalékos bővülésre csökken. Egy másik forgatókönyv szerint 5 százalékos csökkenés eredményeként összességében 1,4 százalékkal csökken a GDP. A harmadik lehetséges szcenárió 2,1 százalékos visszaeséssel számol. A legpesszimistább forgatókönyv szerint pedig 3,9 százalékos lesz a visszaesés.
Oxford Economics, NKC African Economics: Research Briefing, Africa, Pandemic casts doubt over long-run growth prospects. 
Készült: 2020. június 22.


 Az afrikai gazdaságok számára az utóbbi időszak egyik legrosszabb éve várható a GDP 6 és 10 százalék közötti csökkenésével. Egyetlen országban sem lesz növekedés és azoknál várható a legnagyobb visszaesés, ahol meghatározó a turizmus és a nyersanyag kitermelés szerepe. 
United Nations Economic Comission for Africa: Policy Brief: Impact of COVID-19 in Africa. 
Készült: 2020. május 20.


A koronavírus-járvány hatása az árfolyamok leértékelődésében és a GDP mutatók várható csökkenésében mutatkozik meg. A legoptimistább forgatókönyv szerint 1,1 százalékos növekedés várható 2020-ban, míg a legpesszimistább szerint 2,7 százalékos visszaesés. Létezik egy semleges előrejelzés is, amelyben 0,3 százalékos GDP csökkenés jelenik meg. 

Forrás: A szerző összeállítása a jelzett források felhasználásával

Az összeállításból jól látható, hogy korábbi évtizedek kiugróan magas növekedési ütemei ma már nem reálisak

és valós kérdésként merül fel, hogy kellő fiskális és monetáris mozgástér áll-e rendelkezésre a válság(ok) enyhítésére abban a szubszaharai térségben, melyek a teljes nominális GDP-je alig nagyobb, mint Spanyolországé? A folytatásban öt ország esete következik.

Ghána

Ghánát, mint kőolajat exportáló országot a koronavírus-járvány mellett a világpiaci árak csökkenése is érintette. A kormányzat 100 millió USD értékben vállalt kötelezettséget a pandémiára való felkészülésre és az arra adandó válaszokra. Ezen túl mintegy 210 millió USD áll rendelkezésre az ún. Coronavirus Alleviation Programme keretein belül, melynek célja néhány iparág (például gyógyszerészeti szektor), a kis- és középvállalkozások és a foglalkoztatottság támogatására. Cél volt még a garanciavállalás és az első veszteség instrumentumok létrehozása is. A kiadások ellensúlyozására nagyjából a GDP 0,3 százaléka értékében a kormányzat visszafogja a kiadásait a kormányzati vásárlások, a transzferek és a tőkeberuházások területén. Megegyezés született továbbá a befektetőkkel az állami intézmények kezében lévő nem forgalomképes hazai kötvények kamatfizetésének elhalasztásáról, mellyel a pénzügyi szektor rendbetételéhez nagyjából a GDP 0,3 százalékos értékével történik hozzájárulás. A finanszírozási szükségletek csökkentése érdekében, a kormányzat 218 millió USD-t vesz igénybe a stabilizációs alapból, és mintegy 10 milliárd ghánai cedit kölcsönöz a Bank of Ghana-tól. 

A ghánai jegybank 2020. március 18-án 150 bázispontos vágást hajtott végre és 14,5 százalékra vitte le az alapkamatot. Emellett pedig számos, a járvány hatását enyhíteni kívánó intézkedést jelentett be: a kötelező tartalékrátát 10 százalékról 8 százalékra mérsékelte, a tőkefenntartási puffert 3-ról 1,5-ra csökkentette,

bizonyos kölcsönkategóriákban felülvizsgálta a folyósítási és osztályozási szabályokat és lépéseket tett a mobilfizetési lehetőségek támogatása és azok költségeinek csökkentése érdekében.

A jegybank később új kötvényvásárlási programot jelentett be, annak érdekében, hogy a korábban vártnál nagyobb hiány miatt sürgősségi finanszírozást biztosítson a kormánynak. 10 éves 5,5 milliárd cedi névértékű kötvények vásárlására került sor (a GDP 1,4 százaléka), és a jegybank jelezte, hogy a jövőbeli vásárlások értéke elérheti a 10 milliárd cedit is.

Etiópia 

Etiópia több tényező miatt is ki volt/van téve a koronavírus-járvány hatásának. Az exportban magas a légi szállítás részaránya, és az Afrikában a legnagyobb flottával rendelkező nemzeti légitársaság, az Ethiopian Airlines kezdetben mintegy 80 útvonalon függesztette fel a járatait.  Az Európába tartó vágott virág exportja a kereslet visszaesése és a repülőterek lezárása miatt drámaian csökkent. A fő exporttermékek (kávé, olajos magvak) árai is mérséklődtek, ugyanakkor az ország számára kedvezőek az alacsony olajárak.

Etiópia kezdetben egy 300 millió birres csomagot jelentett be az egészségügyi kiadások támogatására még március elején, melyet az ország miniszterelnöke 5 milliárdra (15 millió USD és a GDP 0,15 százaléka) emelt. A program részleteiről azonban további részletek nem derültek ki. Később Abij Ahmed bejelentette az ún. COVID-19 Multi-Sectoral Preparedness and Response tervet (nagyjából 1,64 milliárd USD, a GDP 1,6 százaléka), melynek bevezetésére 3 hónapos időkeretet adott. A rendelkezésre álló forrásokból sürgősségi élelmiszerosztás (a GDP 0,6 százaléka), az egészségügy felkészítése (a GDP 0,4 százaléka) és menedékhelyek kialakítása és eszközvásárlás történik majd (a GDP 0,3 százaléka). A fennmaradó, nagyjából 300 millió USD összegből (a GDP 0,3 százaléka) pedig többek között az agrárágazat és a veszélyeztetett csoportok megsegítése, kiegészítő oktatási kiadások, a menekültek támogatása valósul meg.

Április végén a miniszterek tanácsa a vállalkozások és a foglalkoztatás támogatásáról szóló intézkedéscsomagot fogadott el.

Ezek között a 2014–2015 előtti adótartozások elengedéséről, a 2015–2016 és 2018–2019 közötti időszak adótartozásaira háruló kamatok és büntetések eltörléséről van szó. Négy hónapnyi személyi jövedelemadó mentesség jár továbbá azoknak a vállalkozásoknak, amelyek annak ellenére megtartották az alkalmazottaikat, hogy igazából a koronavírus-járvány alatt a működésük ellehetetlenült. 

2020 júniusában a miniszterelnök hivatala bejelentette, hogy továbbra is ösztönözni kívánja az országba való külföldi tőkebefektetéseket, melyek között a logisztikai lehetőségek fejlesztése, a koronavírus-járvány kapcsán használt eszközök előállításához szükséges importált alapanyagok adójának eltörlése, és a kertészeti export esetében az etióp nemzeti bank által szabott minimális ár megemeléséről van szó.

A további intézkedésekben pedig a nemzetközi donor közösség bevonásával a vállalkozások, a városi lakosság és az ipari parkok munkahelyeinek támogatása szerepel. A 2020–2021-es pénzügyi év első két hónapjában a Világbanki együttműködéssel készülő és nagyjából 88 millió USD összértékű ún. Urban Productive Safety Net Programme számos nagyvárosra terjed majd ki. Fontos megemlítenünk továbbá, hogy Etiópia már 411 millió USD értékben kapott segítséget az IMF-től.  

Az ország központi bankja 15 milliár birr (a GDP 0,45 százaléka) kiegészítő likviditást nyújtott adósság átütemezésre a csődhullám megelőzésére a kereskedelmi bankok számára. Ezen túl 33 milliárd birr kiegészítő likviditást kínált nyújtott a Commercial Bank of Ethiopia részére. 

Nigéria

Nigériát mind a koronavírus gyors terjedése, mind pedig az ezzel összefüggésbe hozható kőolajár-csökkenés is sújtotta. Az ország 984 millió nairás (2,6 millió USD) készenléti alapot hozott létre, melyet a Center for Disease Control kapott. Ezt később 6,5 milliárd naira (18 millió USD) forrással toldották meg.  Lagos állam 10 milliárd nairás (28 millió USD) támogatásban részesült, melyet a járvány megfékezésére használhatott fel. A gyógyszeripari cégek behozatali vámmentességet kapnak. A szabályozott üzemanyagárakat csökkentették és bevezettek egy automatikus üzemanyagár formulát, mellyel biztosítják az üzemanyagár támogatások kiküszöbölését. 

Az elnök a szociális nyilvántartás 1 millió háztartással 3,6 millióra való növeléséről rendelkezett, mellyel a kijárási és egészségügyi korlátozások hatásait igyekezett enyhíteni.

A szövetségi kormányzat 2020-ra korrigált költségvetést fogadott el, melyben egy 500 milliárd nairás (a GDP 0,3 százaléka) intervenciós alap is helyet kapott. A cél az egészségügy és a közmunka programokkal kapcsolatos pótlólagos kiadások fedezése, és a veszélyeztettek jövedelmének támogatása. A feltételes készpénz átutalási programot kiszélesítették és a költségvetésen keresztül egy 150 milliárd nairás támogatás áll rendelkezésre központi és a helyi kormányzatok kiadási szükségleteire. Bejelentettek egy 2,3 billió naira összegű fiskális ösztönző programot, amely az olyan munka intenzív területekre fókuszál, mint a mezőgazdaság, az út és a lakásépítési szektor. A program nagy részét a jegybank által biztosított hitelkeret, a szuverén befektetési alapok és más alapok biztosítják

A nigériai jegybank a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira válaszul még májusban 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot és a nem banki pénzügyi intézmények számára bővítette az elérhető likviditási bázist. Ennek eredménye az állampapírok piaci hozamának látványos csökkenése lett. A kiegészítő intézkedések pedig a következők voltak: minden alkalmazható jegybanki intervenciós eszköz kamata 9-ről 5 százalékra csökkent és egy éves moratóriumot vezettek be a jegybanki intervenciós eszközökre. 50 milliárd nairás (138 millió USD) célzott hitelkeretet hoztak létre, és likviditási injekcióhoz nyúltak (3,6 billió, a GDP 2,4 százaléka) a bankrendszer esetében, 100 milliárd naira támogatást kapott az egészségügyi szektor, 2 billiót a feldolgozóipar, 1,5 billiót a reálszektor és a veszélyeztetett iparágak.

Az érintett gazdasági szektorokban a hitelek átalakításánál felpuhult a szabályozási keret. A jegybank továbbá egy magánszektorbeli speciális intervenciós kezdeményezést is koordinál 120 milliárd naira (333 millió USD) értékben a koronavírus elleni küzdelem részeként. Április közepén pedig 42,6 milliárd naira érkezett az országba, melyből 50 millió USD az Európai Unió támogatása volt. A hivatalos árfolyamot 15 százalékkal igazították ki, emellett pedig a különböző árfolyamok egyesítése történik a befektetői és exportőri ablak, a pénzváltó és a kis és nagykereskedelmi ablakok esetében.

Kenya

A kenyai kormányzat a 2019–2020-as pénzügyi év költségvetésének részeként mindegy 40 milliárd kenyai shillinget (a GDP 0,4 százaléka) tartalékolt a koronavírushoz kapcsolódó (egészségügyi szektor, szociális védelem) kiadásokra, a meglévő kötelezettségek kifizetésének felgyorsítására. Cél volt továbbá a vállalkozások folyamatos cash flow-jának biztosítása is. A 2020–2021-es költségvetésben egy 56,6 millió shillinges (a GDP 0,5 százaléka) gazdasági ösztönző csomag kapott helyet, melynek része egy új, a fiatalok foglalkoztatását megcélzó program, hitelgarancia biztosítás, az áfa visszatérítések és más kormányzati kötelezettségek gyors kifizetése, a készpénz átutalások esetében megnövelt finanszírozás és számos egyéb kezdeményezés is. Emellett pedig egy adóintézkedési csomagot is elfogadtak, melynek része a havi 225 USD-nél kevesebbet keresők számára a személyi jövedelemadó mentesség. A szociális hozzájárulási adó legfelső szintje 30 százalékról 25 százalékra, a vállalati adó kulcsa 30 százalékról 25 százalékra, a kisvállalkozások esetében a forgalmi adó 3-ról 1 százalékra, a sztenderd áfa pedig 16-ról 14 százalékra csökkent.

Március végén a jegybank az irányadó alapkamatot 100 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette.

A központi bank a bankok készpénztartalék arányát ugyancsak 100 bázisponttal 4,25 százalékra mérsékelte, a visszavásárlási megállapodások időtartamát 28 napról 91 napra növelte. A kereskedelmi bankok számára a 2020 márciusában is élő, de a járvány miatt átalakított hitelek besorolása és folyósítása kapcsán nagyobb rugalmasságot adott. A jegybank továbbra is bátorítja a bankokat, hogy bővítsék a hitelfelvevők hitelfeltételeinek mozgásterét a koronavírus-járvány okozta körülmények miatt. A készpénzes fizetések számának csökkentése érdekében javasolta a mobiltelefonról történő pénzfizetés díjainak eltörlését, vagy csökkentését. Április közepén a jegybank felfüggesztette azon adósok negatív besorolását, kik hitelei április 1-je után nem teljesítőkké váltak. Április végén pedig a jegybank 25 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Dél-afrikai Köztársaság 

A Dél-afrikai Köztársaságot, Afrika legnagyobb gazdaságát a járvány elsőként érte el a kontinensen. Március óta a nettő tőkekiáramlás nagyjából 8 milliárd USD-t (a GDP közel 3 százalékra) ért el, és az állam szuverén dollár-hiteleinek felára több mint 50 százalékkal, 296,7 bázispontra emelkedett. A rand pedig nagyjából 11 százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben.

A kormányzat a nehézségekkel szembenéző vállalkozásoknak és munkavállalóknak az ún. Unemployment Insurance Fund és az Industrial Development Corporation speciális programjain keresztül igyekszik segíteni. Egy meghatározott jövedelemszint alatt kereső munkavállalók négy hónapig kisebb adótámogatást kapnak, és a legveszélyeztetettebb családok ideiglenes szociális támogatásban részesülnek hat hónapig. Új, hat hónapos COVID-19 támogatást vezettek be azon munkanélküliek részére, akik nem kapnak egyéb támogatást és az ételosztás során kiosztott csomagok mennyiségét is megemelték. Többletforrások érhetőek el a krízishelyzetben lévő turizmus és vendéglátó ipari kis- és középvállalkozások és azon kisüzemi gazdálkodók megsegítésére is, akik a szárnyas, élőállat és zöldségszektorban tevékenykednek. Május közepe óta új hitelgarancia program segíti azon vállalatokat, ahol a forgalom nem ér el egy bizonyos küszöbértéket. Ezek a vállalatok banki finanszírozást is kaphatnak a működési kiadásaik fedezésére. 

A hatóságok felgyorsítják a visszatérítések és az adójóváírások kifizetését és lehetővé teszi a kis-és középvállalkozások számára bizonyos adókötelezettségek megfizetésének elhalasztását. Ezen túl lista készült olyan alapvető fontosságú termékekről, melyeknél a vámok és az import áfájának teljes visszatérítése is lehetséges. Négy hónapig nem kell továbbá illetéket fizetni a készségfejlesztési tevékenységek után.

A jegybank a járvány kezdete óta számos alkalommal csökkentette az irányadó kamatlábat. Elsőként március 19-én 100 bázisponttal 5,25 százalékra, majd áprilisban 4,25 százalékra, májusban 3,75 százalékra, végül július 23-án 3,5 százalékra. Március közepén a likviditási feltételek könnyítésének intézkedéseit is bejelentették. Emellett a kormányzat bejelentette a bankok hitelesei számára az adósságcsökkentés egységes megközelítését. Március végén a központi bank további intézkedéseket hozott a finanszírozási piacokon megfigyelhető likviditási korlátok enyhítésére. A program a másodlakos piacon a teljes hozamgörbe mentén állampapírok vásárlását célozza meg és kiterjeszti a legfőbb refinanszírozási eszközt a 3 és 12 hónapos lejáratok esetében. A központi bank márciusban a banki ügyfelek adósságcsökkentése kapcsán irányelveket is kidolgozott. Mindemellett a banki tőkekövetelmények ideiglenes könnyítését is bejelentette. A kiegészítő likviditás biztosítása és a pénzügyi rendszer kockázatainak mérséklése érdekében, a likviditási fedezeti arány 100-ról 80 százalékra csökkent. 

Rövid áttekintésünkből láthattuk, hogy az afrikai kontinensen már kifulladóban lévő gazdaságokat ért el a koronavírus-járvány.

Az egyes országok által meghozott intézkedések sokszínűek, közös jellemzőjük azonban, hogy a lehetséges, de általában szerény, fiskális és monetáris mozgásteret kihasználva igyekszik a gazdaságpolitika segíteni az érintett szektorokon. A szubszaharai térségben a historikusan magas, és egyoldalú külpiacoktól való függés miatt, a gazdaságpolitikai intézkedések hatékonysága nem hasonlítható össze a fejlett világban mért mutatókkal, és nagy a valószínűsége annak, hogy 25 évnyi tartós növekedés után új gazdaságtörténeti fejezet és növekedési periódus kezdődik. 
 

Pásztor Szabolcs, közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált egyetemi docense, az Afrika Üzleti Tanulmányok Tudásközpontjának alelnöke.


 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés