Folytatódik a bérrobbanás, amivel saját magát húzhatja ki a koronaválságból a magyar gazdaság

2020. augusztus 6. 11:49
Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre, de az adatokat óvatosan kell kezelni, mert a létszámváltozás révén az alacsonyabb keresetűek súlya csökken, ami felfelé tolja az átlagot, vélekedtek elemzők a KSH béradatait kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.     

Májusban a keresetek emelkedése az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban óvatosan kell kezelni, a makroszinten keletkező kép csalóka, figyelmeztet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában.

Kifejtette: az adatok a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkoznak, akiknek száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest. Az átlagosnál jobban, mintegy 40 százalékkal csökkent a turizmusban foglalkoztatottak száma, akiknek átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokra jellemzőnél, így létszámuk mérséklődése az átlagot felfelé húzta, mint ahogy az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el.

A következő hónapok statisztikája érdekes lehet,

a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók,

ami néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását, hívta fel a figyelmet a Századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban és a közszférában

az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások most már láthatóan többségükben megvalósulnak.

Immár a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.

Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedése, az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, vázolta a szakértő.

A jelenlegi folyamatok alapján így is némileg 8 százalék felett lehet az idei dinamika.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte a májusi bérnövekedés meghaladta az első negyedévben mért átlagot. Továbbra is úgy tűnik, hogy

az év eleji bérrendezések és a minimálbéremelés még mindig ellensúlyozza a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását.

Az egyes szektorokban zajló folyamatok jelentős eltérést mutatnak az előző hónapokhoz képest.

A versenyszférában az idei év legmagasabb béremelkedését, 10 százalékot mért a KSH májusban.

A költségvetési szférában január után ismét kétszámjegyű, ezúttal 10,1 százalékos átlagos béremelkedést látni. Itt továbbra is a humán-egészségügyi területen kimutatható közel 17 százalékos bérnövekedés a húzóerő.

Az év második felében a csökkenő foglalkoztatási kedv és a magasabb munkanélküliség az újonnan munkába állók béralku pozícióját gyengíti. Ezért az év második felében a bérnövekedés lemorzsolódására számít az elemző, de idén így is elérhetőnek tartja a 7-8 százalékos átlagos béremelkedést.

(MTI)

Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés