Kinek jár először a koronavírus elleni oltóanyag?

2020. május 20. 22:05

Franciaország felzúdult.

2020. május 20. 22:05
Kolozsi Pál Péter

„Az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány felforgatta a világot, és szinte egyöntetű vélemény, hogy addig biztos nem lesz tartós megnyugvás, ameddig nem készül el az oltóanyag. Hónapok óta közösen drukkolunk a tudósoknak, fejlesztőknek, gyógyszergyártóknak, hogy minél hamarabb megtörténjen az áttörés, de az utóbbi napokban felmerült egy olyan kérdés, ami már megosztja az országokat: ha elkészül a vakcina, ki kap belőle először?

A feszültség Franciaországban jutott el először a robbanásig, amikor az egyik francia alapítású gyógyszeróriás vezére kijelentette: mivel az Egyesült Államok kutatóügynöksége, a Barda biztosítja a finanszírozást a Covid-19 elleni vakcina fejlesztéséhez, ezért az Egyesült Államok kap először az oltóanyagból, ha az elkészül. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy

az amerikaiak napokkal, de akár hetekkel is az európaiak előtt kaphatják meg a várva-várt ellenanyagot.

Franciaország természetesen felzúdult: Edouard Philippe francia miniszterelnök sietve felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a vakcinához, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök pedig kifejtette, hogy a koronavírus elleni oltóanyagra nem vonatkozhatnak tisztán piaci törvények, a vakcina ugyanis egy »globális közjószág«.

A vakcina-vita ráirányítja a figyelmet a gyógyszeripar, illetve a szellemi tulajdonjogok problémájára, ami már évtizedek óta a világkereskedelem legforróbb területei közé tartoznak – csak eddig nem a fejlett államokat érintette, hanem a fejlődőket és a fejletleneket, ahol már eddig is valós probléma volt az amúgy már létező, de elérhető áron nem hozzáférhető gyógyszerek és eljárások kérdése. De nézzük, mit is jelent a francia elnök által használt globális közjószág kifejezés és mennyire illeszthető a jelenlegi helyzethez!

A közjavak olyan javak, amelyek egyéni fogyasztása nem csökkenti a rendelkezésre álló állományt, illetve amelynek a fogyasztásából senkit nem lehet kizárni. Paul Samuelson óta tudjuk, hogy ezeket a javakat »nem lehet a piacra bízni«, mert a piaci mechanizmusok szuboptimális mennyiségben és áron állítják majd elő ezeket a javakat. A közjavak a klasszikus közgazdasági gondolkodásban állami szinten jelentkeznek, de mivel a gazdasági és társadalmi élet egyre inkább a globális térben zajlik, így vannak globális szinten jelentkező közjavak is: globális béke, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi stabilitás, a mindezt biztosító szupranacionális intézmények, a stabil finanszírozási rendszerek, a hatékony jogérvényesítés – és a megfelelő közegészségügyi állapotok. Az egészséggel kapcsolatban voltak már sikeres, nemzetek közötti együttműködések (AIDS, TBC, malária), de az ezekből adódó egészségügyi és gazdasági fenyegetés nagyságrendje a fejlett államokban meg sem közelítette a mostani koronavírusjárványt – így nem véletlen, hogy épp most kerül elő a globális közjavak előállításának és finanszírozásának kérdése.

Kérdés, hogy egy vakcina megfelel-e a globális közjószág definíciójának? Elsőre nem evidens, hiszen egy vakcina olyan, mint bármilyen más magánjószág: ha fiezetek érte megkapom, ha pedig nem, akkor nem, illetve, ha adott mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, akkor ha valaki megkapja az oltást, akkor más lemaradhat az oltóanyagról (vagy várnia kell rá, ami ebben az esetben elég problémás lehet). Van ugyanakkor egy másik, kicsit szofisztikáltabb megközelítés is, ami a közjószágok felé közelíti az oltást: ha kialakul a közösségi immunitás, akkor senkit nem lehet kizárni a kockázat csökkenésének áldásos hatásaiból, illetve az, hogy eggyel többen élvezik ezt a fajta védettséget, nem hat senkinek a védettségi szintjére.

Itt is van ugyanakkor egy paradoxon. Az oltás tömegeknek kecsegtet érdemi életminőség-javulással, de nincs olyan üzleti mechanizmus, ami miatt tisztán piaci viszonyok között egy vállalkozásnak megérné kifejleszteni a vakcinát. Vannak ugyanis globális közjavak, nincs viszont globális állam. Ez csak azért kihívás, mert a közjavakat valakinek elő is kell állítani, amit nemzeti szinten az adófizetők által finanszírozott állam biztosít, globális szinten azonban globális állam hiányában nem adódik a megrendelő személye – miközben a globalizáció miatt a járványok is egyre inkább globálisak, ahogy most sajnos láthatjuk is.

Még ha el is fogadjuk, hogy az egészség globális közjószág, nyitott kérdésből nincs hiány. Maga az egészség tekinthető globális közjószágnak, vagy csak egyes részterületei? A vakcina, vagy a teljes egészségügyi infrastruktúra, ideértve a kórházakat, lélegeztetőgépeket, orvosokat? Milyen mértékben függ az egyik állam egészségügyi helyzete a másik állam egészségügyi helyzetétől? Mi a leghatékonyabb módja ilyen esetben a finanszírozásnak: önkéntes finanszírozás, globális adó, piaci mechanizmusok?

Elgondolkodtató kérdések. Meg is kell őket válaszolni. Csak először legyünk túl a járványon.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nyúlgerinc
2020. november 04. 18:21
Természetes, hogy lepontoztalak. Gondolom te rokona vagy a Matolcsy előtt regnáló ÁVH-s szülött gyereknek aki olyan buta volt a banki ügyekhez, hogy amint hála az égieknek a Fidesz került hatalomra, azonnal seggbe is rúgták, mert lejtett a pályája a bankok irányába. Elfelejtve azt, hogy a nemzeti bankját irányítja. Még az aranyárus Surányi is bölcsebben intézte az MNB ügyeit Amúgy még egyáltalán nem biztos, hogy az a bizonyos vakcina teljeskörűen hatásos, úgyhogy én a rám eső első részt átengedem neked, csak írd meg a Mandin a címedet, hogy tudjam hova irányítsam a vakcinát. Nyugodjál békében.
qwrtzq
2020. november 04. 18:20
nem véletlenül mondom, hogyha franciaországban a baloldal le merné művelni amit nálunk akkor pillanatok alatt giotin alatt találnák magukat
Aerion
2020. október 21. 14:39
Öööö, van itt azonban még valami, azt már ugye tudjuk, hogy a férfin és nőn alapuló család a gyerekekkel rasszista, azt is, hogy a sakk is, vagy a protestáns etika, de még a koronavírus is, mert a fehéreken kívül is bárkit megbetegít. De eddig még senki se gondolt az ellenanyagra, hiszen az is rasszista! Mert fehér tudósok fejlesztik, sőt, tudósok fejlesztik, ahelyett hogy a mindenes vécésnéni, a 29-ik utca sarkán. Ezért aztán az oltóanyagból a fehéreknek nem jár, törlesszenek szépen csak a történelmi bűneik miatt a rohadékok, fizessék a fejlesztést, és adják hozzá a munkájukat, még pontosabban szokják szépen a rabszolgaságot, mert most a fehér ragszolgaság ideje jön el. Végre. És demokratikusan.
Krupp Skya
2020. október 21. 14:38
Karácsonynak jár a biciklihez.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik