Csökkentett munkaidő, stimulált kereslet?

2020. május 11. 10:49

Fekete Dávid
Makronóm
A munkahelyek megvédését követően egyre többen szorgalmazzák az autóvásárlások állami támogatását.

Bértámogatási programok

Közép-Európa számos országának gazdaságában játszik fontos szerepet a járműipar, így Németországban, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is. Az érintett országok kormányai a munkaerőmegtartás felől közelítenek elsősorban a koronavírus okozta gazdasági problémához, így több intézkedést is hoztak az elmúlt időszakban arra nézve, hogy az autóiparban dolgozók megtarthassák az állásukat és a jövedelmüket. A kényszerszabadságolás, a korábban felhalmozott szabadságok és túlórák beszámítása, az állásidő alatt az alapbér folyósítása esetén a dolgozók jövedelmük jelentős részét haza tudták vinni az elmúlt hetekben. 

Németországban a kormányzat a korlátozások bevezetésével párhuzamosan kiterjesztette a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás (Kurzarbeit) alkalmazásának lehetőségeit, így a járműiparban is rengeteg munkavállaló kieső bérét pótolja a német munkaügyi központ. Az általánosan a nettó jövedelem 60 százalékát biztosító ellátást a német járműipari vállalatok sok esetben kiegészítik a munkavállaló nettó jövedelmének 95 százalékára, így az érintettek nem szenvednek jelentős kieséstől. A módosítások következtében a vállalatok már akkor is élhetnek a csökkentett munkaidő intézményével, amennyiben a termeléskiesés a munkavállalók legalább 10 százalékát érinti (korábban a dolgozók harmadának érintettségére volt szükség), továbbá a bérelt munkaerőre is alkalmazható már a csökkentett munkaidő. További könnyítést jelent, hogy a csökkentett munkaidő alatt a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot nem szükséges fizetni.

Hazánkban a csökkentett munkaidő egy speciális fajtáját hívta életre a kormány: a gazdaságvédelmi akcióterv keretében munkahelyvédelmi bértámogatási programot hirdettek meg, melynek értelmében az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére biztosítja a dolgozók kieső jövedelmének egy részét. A maximum három hónapos támogatási időszak alatt a munkaidő csökkentésének mértéke legalább 15 százalék, de legfeljebb 75 százalék lehet, vagyis az átlagos munkában töltött időnek a napi két órát el kell érnie. Az állam a kieső nettó munkabér 70 százalékát biztosítja, mely a munkavállaló számára adómentes juttatásnak minősül, a támogatás összege pedig dolgozónként havonta legfeljebb nettó 74 946 forint lehet.

Amennyiben egy cég alkalmazottja támogatásban részesül, úgy a munkáltató vállalja, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig minimum egy hónapig fenntartja a bértámogatásban részesülő dolgozó munkaviszonyát. A bértámogatási lehetőség igénybevehető a távmunkára, az otthoni munkavégzésre, a bérelt munkaerőre és a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra is. A magyar kormány speciális programmal támogatja a magasan képzett munkavállalók (mérnökök, informatikusok, kutatók) munkaerőpiaci megmaradását is, hiszen számukra külön bértámogatási programot hirdetett, melyet a járműiparban működő vállalatok is igénybe tudnak venni.

Szlovákiában a frissen megalakult koalíciós kormányon belüli feszültségek nehezítik a koronavírus gazdasági következményeivel szembeni hatékony fellépést.  Az elfogadott intézkedések közül a járműipari cégeket segítheti az a támogatást, melyet a márciusban árbevételcsökkenéssel szembesülő vállalkozások, nagyvállalatok vehetnek igénybe. Az árbevétel csökkenésének mértékétől függ a kilátásba helyezett támogatás összege, a minimális 10 százalékos visszaesésnél munkavállalónként 90 euró támogatás jár, míg akár 80 százalék feletti árbevételkiesés esetén 500 eurót meghaladó pénzügyi segítséget nyújt dolgozónként Szlovákia, a programban való részvétel feltétele az alkalmazotti létszám megtartása.

Csehországban a kormányzat differenciáltan járul hozzá a munkavállalók bérezéséhez, különböző kategóriákba sorolják a bérkompenzáció mértékét, attól függően, hogy a vállalat a munkavállaló bérének mekkora százalékát biztosítja a karantén, gyermekfelügyelet miatti otthon tartózkodás, hatóság által elrendelt gyárbezárás, továbbá az ellátási láncok akadozása miatti korlátozott termelés ideje alatt. Az utóbbi, a járműgyártásban jellemzően előforduló ok esetén a munkavállaló számára a munkáltató a bér 60-100 százalékát fizeti, melyhez az állam 60 százalékkal, de legfeljebb 29000 (1065 euró) cseh koronával járul hozzá.

A keresletet is élénkítenék

A munkabérkompenzáció mellett újra és újra felmerül a járműipari vállalatok és a szakmai szervezetek részéről, hogy a kormányzati intézkedéseknek a kereslet élénkítésére is fókuszálniuk kellene.

Egyre-másra emlegetik a 2008-as válságot követően Németországban bevezetett ún. roncsprémiumot,

melyre mintegy 5 milliárd eurót fordítottak a 2009-es esztendőben. A juttatás célja az autóipar keresletnövelése volt, a legalább 10 esztendős személygépjárművek újra cserélését a német állam autónként 2500 euróval támogatta. A német példát kisebb-nagyobb módosításokkal követte többek között Franciaország, Olaszország és Szlovákia is. Németországban több vezető politikus is a roncsprémium feltámasztásának támogatója lett az elmúlt hetekben, természetesen a nagy járműipari konszernek is sürgetik a téma napirendre vételét. Az elhangzott javaslatok mindegyike hangsúlyozza, hogy a járműiparban szükséges kormányzati ösztönzőket bevetni a kereslet növelése, illetve csökkenésének megállítása érdekében, napjainkban külön hangsúlyt fektetve az alternatív hajtású, környezetbarát gépjárművek vásárlásának támogatására. 

Míg Németországban az egyébként vitatott megítélésű program bevezetésén gondolkodnak,

Szlovákiában éppen most függesztették fel az elektromos autók vásárlását 8000 euróval támogató programot,

arra hivatkozva, hogy a megítélendő támogatás esetén a járműgyártás problémái miatt a vevő nem tudná az előírt 12 hónapon belül üzembe helyezni a kívánt járművet. Magyarországon a kormány a családvédelmi akcióterv keretében a legalább háromgyermekes családok számára nyújt 2,5 millió forintos támogatást minimum hétszemélyes új autó vásárlása esetén. Az év elején bejelentett klímavédelmi akciótervben pedig az olcsó elektromos autók megjelenésének és használatának támogatása is szerepel, ennek részletei ugyanakkor még nem kerültek nyilvánosságra.

Dr. Fekete Dávid a Széchenyi Egyetem egyetemi adjunktusa.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés